Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát – szögezte le a Kreml szóvivője.

Fotó: MUHAMMED ENES YILDIRIM | Forrás:Anadolu Agency via AFP
Az ukrajnai orosz „különleges katonai művelet” célja a Donyec-medencében élők megvédése volt, ezt a feladatot az orosz fél részben teljesítette, részben viszont még nagyon távol van a teljes megvalósítástól – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a boszniai szerb ATV-nek adott, csütörtökön közölt interjújában.
Mint a magyar állami hírügynökség, az MTI szemléjéből kiderül, hogy az úgynevezett „különleges katonai művelet folytatódik”, ami nagyon-nagyon nehéz, persze bizonyos célokat egy év alatt már sikerült elérni. Azoknak az embereknek a biztonságát kellett garantálni, akik nyolc évig a saját országuk támadásainak voltak kitéve.
– Ezt a feladatot részben sikerült teljesítenünk, részben viszont még messze vagyunk a teljes megvalósítástól – fejtegette. Állítása szerint ukrán részről folytatódik a szegényítetturán-tartalmú lövedékek bevetése, továbbra is lövik a térséget. – Éppen ezért kellő távolságra kell visszaszorítanunk az ellenfelünket, és ezért folytatódik a hadművelet – magyarázta Dmitrij Peszkov. Rámutatott, hogy sikerült némileg demilitarizálniuk Ukrajnát, számos fegyvergyárat és -raktárt megsemmisítettek.
A Kreml szóvivője azt is közölte, hogy azért húzódik el a tavaly februárban kezdődött konfliktus, mert Oroszország voltaképpen nem is folytat háborút.
„Háborút vívni teljesen más dolog, az infrastruktúra, a városok teljes lerombolását és hasonlókat jelent. Mi ezt nem tesszük. Igyekszünk megóvni az infrastruktúrát és megmenteni az emberek életét”.
Magyarázata szerint „a különleges katonai művelet” Oroszország és Ukrajna konfliktusából indult, a Kremlnek meg kellett védenie az érdekeit, és lépnie kellett Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Ezt követően viszont a NATO, az Egyesült Államok és az európai államok is belekeveredtek a konfliktusba, előbb közvetett, majd közvetlen módon is. – Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát – szögezte le végül a Kreml szóvivője.

Állítólag sikeres ukrán ellentámadás volt Bahmutnál – Robbanóanyaggal megrakott drónok pedig megtámadtak egy katonai létesítményt Voronyezs városánál.

Bahmut ráég Putyinra – Újabb uniós lőszertámogatást kap Ukrajna, miközben vészesen fogynak az orosz haderő tartalékai. Navalnijt most lassan ölő méreggel…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. május 11-én.