Távollétében nyolc év börtönre ítélték Dmitrij Gluhovszkij orosz írót. A vád, amely miatt egy büntetőtelepre száműznék, úgy szól: „álhíreket” terjesztett a hadseregről. A Metro-kötetek szerzője nagyjából egy éve nem él Oroszországban, közben körözési listára is került. Csak reménykedhetünk benne, hogy Gluhovszkijnak nem nyúlnak utána, és biztonságban dolgozhat tovább. Csak úgy, mint az Oroszországot a háború előtt két nappal elhagyó Vlagyimir Szorokin. Az író, amikor Budapesten járt, arról beszélt lapunknak: akkor fog visszatérni, amikor a putyini rendszer összeomlik. Azt viszont nehezen tudná megmondani, mi történne vele, ha most orosz földre lépne. Nem is igen gondolkozik ezen. Zaklatták egyébként már korábban is, egyszer pedig, amikor egy kisrobogón haladt, elgázolta egy teherautó. Azóta sem tudja, egyszerű közúti baleset volt ez, vagy figyelmeztetés.
Alekszej Navalnij sajtófőnöke, a Zárka címmel könyvet jegyző Kira Jarmis ellen elfogatóparancsot is adtak ki. Tavaly áprilisban mondta a Magyar Hangnak: „Oroszországot érdemes elkerülnöm, mert ugyanúgy járnának el velem, mint Alekszejjel több mint egy évvel ezelőtt. Az ő esetében is csak arra vártak, hogy átlépje a határt, és letartóztathassák.” Múlt heti hír, hogy Navalnijt újabb tizenkilenc évre ítélték, miközben már most is egy kilencéves börtönbüntetést tölt. Az ellenzéki politikus számíthatott rá, hogy ha orosz földre lép, Putyin rendszere nem fogja futni hagyni. Mégis így döntött. Számít egy összeomlásra, és arra, hogy akkor visszatérhet? Vagy a mártírszerepet is vállalná?
„Putyinnak rengeteg veszítenivalója van”
Alekszej Navalnij sajtófőnöke, Kira Jarmis az orosz imperializmusról, a szankciók hatásáról és arról, lehetséges lenne-e fenntanjtani a putyinizmust Putyin nélkül. Interjú!
Régóta egyértelmű, hogy Oroszország háborúját nem kizárólag az ukránok ellen vívja. Nem is csak a fenti, ismert emberekről van szó, de minden tisztességes, törekvő orosz emberről. Azokról is, akiket a putyini rendszer (egyelőre) megtévesztett, és azokról még inkább, akiket már üldöz. Voltak bőven hasonló orosz vezetők, Putyin csupán felsorakozott hírhedt elődei mögött. Apologétái szeretnek ruszofóbiát emlegetni, és sajnos valóban létező jelenségről van szó. Valóban értelmetlen és káros Tolsztojt vagy Dosztojevszkijt levenni a polcról. Hát Gluhovszkijt? Ha az orosz emberek sorsáról, jövőjéről és kultúrájáról van szó, észre kell vennünk: a ruszofóbia legjelentősebb képviselője ma nem valamely nyugati vezető, hanem Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.
