Miért tűnik elfogadhatónak, hogy Oroszország fegyvereket kapott Irántól, amelyeket aztán Ukrajnában vet be lőnek, de miért nem elfogadható, hogy Ukrajna Oroszország ellen használja a kapott fegyvereket?
Hitlernek ugyanez volt a problémája. Nem okozott neki gondot, hogy bombázóit Nagy-Britanniába küldje a repülőtereket rombolni. Amikor azonban Nagy-Britannia megtorlásképpen 1940 augusztusában lebombázta Berlint, Hitlert a gutaütés környékezte. Nem annyira amiatt, hogy az angolok egy német várost bombázhattak, hanem azért, mert Nagy-Britannia bebizonyította, hogy ő hazudik. Megmutatták, hogy a német városok valóban nem voltak biztonságban. Bebizonyították, hogy Hitler nem képes megtenni azt, amit mondott, hogy meg fogja védeni a németeket. Hitler azonnal abbahagyta Nagy-Britannia repülőtereinek bombázását, és inkább elkezdte bombázni Nagy-Britannia városait.
Putyin nagyon hasonlít Hitlerre. Kettős mércével mér. Amit neki helyénvaló megtennie, azt az ukrán hadseregnek nem helyénvaló megtennie. Különböző szabályok vannak. A kettős mérce jó példáját láthattuk, amikor Ukrajna tavaly ősszel megtámadta a kercsi hidat. A kercsi híd ukrán szempontból jogos célpont volt, mert a vasútvonalakon keresztül a Krím és az ottani orosz csapatok utánpótlását biztosította. Putyin azonban gutaütést kapott, amikor a hidat megtámadták, és terrorcselekménynek nevezte az akciót.
Putyin tehát az ukrán infrastruktúrát legitim katonai célpontnak tekinti, de amikor Ukrajna a csapatai ellátására használt vasútvonalakat veszi célba, azt terrorizmusnak minősíti. Jó példa a kettős mércére, Putyin zavart elméjére.
A szerző ügyvéd, a Cooper & Scully tárgyalási és fellebbviteli cég tanácsosa.
Forrás: Quora. A cikk a DeepL fordítóprogram által előállított szöveg szerkesztett változata.
