Euronews
A migrációról és a nemzetközi terrorizmus elleni harcról is tárgyalt a Karmelitában Orbán Viktor a csádi elnökkel. Ebbe az afrikai államba küldene a Magyar Honvédség 200–400 magyar katonát egy önálló misszió formájában, aminek célja azonban továbbra is teljes rejtély. (A nyitó képhez: Orbán Gáspár százados – a jelenlegi magyar miniszterelnök fia – egyelőre civilben Csádban.)
„Örömmel üdvözlöm Mahamat Idriss Déby Itno elnököt Magyarországon. A Csádi Köztársaság kulcsfontosságú ország az illegális migráció elleni küzdelemben. Az Afrikából Európába irányuló migrációt nem lehet megállítani a Száhel régió országai nélkül. Ezért Magyarország partnerséget épít ki a Csáddal való együttműködésre” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Orbán Viktor a csádi elnököt Budapesten.
A Csáddal való együttműködés, ezen belül is a magyar katonai kontingens várható, már eddig is nagy vitákat keltett kiküldésének azonban nagyon is kétséges indoka az afrikai migrációs folyamatokra való hivatkozás. Mint arról a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) még a tavasszal beszámolt, a magyar katonák valószínűleg sem a migrációhoz, sem a terrorizmus elleni küzdelemhez nem tudnak igazából hozzájárulni.
„A háború elől a szomszédos Csádba menekült több százezer szudániból csak nagyon kevesen akarnak Európába utazni – vagy csak nagyon keveseknek van rá módjuk. 2023 eleje óta kevesebb mint 6000 szudáni utazott Olaszországba a Földközi-tenger középső részén át. Niger és Mali fontosabb tranzitországok a migránsok számára” – írta a svájci lap, arra is emlékeztetve, hogy „Magyarországnak kevés tapasztalata van Afrikában, nincs történelmi kapcsolata Csáddal, és egyelőre csekély a gazdasági érdeklődése a Száhel-övezet iránt”.
Irak, Afganisztán és Koszovó után csádi bevetésre indulnak a magyar katonák
A migráció csak az egyik kérdés, amiről a magyar kormányfő a csádi elnökkel Budapesten tárgyal (és akinek egyébként már júniusban kellett volna érkeznie, de a hadsereg és az iszlamista csoportok közötti összecsapások miatt nem tudott eljönni), a hivatalos közlemény szerint „szó lesz ezenkívül a nemzetközi terrorizmus elleni közös harcról, a védelmi területen folytatandó tapasztalat- és tudáscseréről, kölcsönös kiképzésekről és közös műveletek lehetőségéről.”
Ami a csádi hadsereggel közös műveleteket, illetve magának a magyar kontingensnek a szerepét illeti, továbbra is nagy a homály. Eddig annyi tudható, hogy a magyar országgyűlés tavaly ősszel rekord gyorsasággal, két hónap alatt jóváhagyta a magyar katonák szerepvállalását a Száhel-övezeti országban, és hogy a misszióban kulcsszerepet játszik Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia.
Ennek értelmében a Magyar Honvédség 200, váltási időszakban 400 fős, fegyverezettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense „a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat” lát majd el.
A magyar katonák nem valamiféle légüres térbe érkeznek: az AFP hírügynökség felidézte, hogy „Oroszország erős jelenléttel rendelkezik a Csáddal határos országokban, például a Közép-afrikai Köztársaságban és Líbiában, a több között a Wagner zsoldoscsapat harcosai révén”.
Csád az utolsó Száhel-övezeti ország, ahol még vannak francia katonák, miután Párizsnak a múlt években ki kellett vonulnia Maliból, Burkina Fasóból és Nigerből, de már ott se maradnak sokáig: Párizs az AFP szerint azt tervezi, hogy ezer fős katonai jelenlétét 300-ra csökkenti.
Nyugati katonai és biztonságpolitikai elemzők régóta gyanakodva figyelik a bármiféle NATO-, EU- vagy ENSZ-felhatalmazás nélküli magyar misszió tervét.
Tüntetések, halálos összecsapások Csádban
Májusban egy biztonságpolitikai ügyekért felelős közép-európai kormánytisztviselő a VSquare-nek azt állította, hogy a csádi misszió „terrorizmusellenes és migráció-ellenőrző” céljai csupán ürügyek.
„Azt hallottuk, hogy a magyar kormány egy katonai hírszerző központot is létre akar hozni Csádban, ami aggaszt minket. Prigozsin halála és a Wagner-csoport felbomlása óta Oroszország veszített némi befolyást Afrikában. Attól tartunk, hogy ez a magyar katonai hírszerző központ potenciálisan orosz érdekeket szolgálhat, és gyanítom, hogy olyan Kreml-tisztviselők, mint Szergej Lavrov, bátorították a magyarokat” – mondta a név nélkül nyilatkozó tisztviselő.
Előtte az amerikai hadsereghez tartozó Foreign Military Studies Office (FMSO) is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy „Magyarország, amelynek külpolitikája jobban igazodik Oroszországhoz, mint az Európai Unió más országaié, elkezdte növelni befolyását Nyugat-Afrikában”.
„Oroszország az ukrajnai hadműveletei miatt túlterhelt Afrikában, csak néhány ezer volt Wagner-harcost tud Afrikába telepíteni (…). Azokban az országokban azonban, ahol a volt Wagner-csapatok nem működnek, Magyarország be tud lépni, és támogatni tudja a juntákat vagy más autoriter rezsimeket, például Csádot, amelynek egyre csökken a nyugati támogatása. A kialakulóban lévő nyugat-afrikai «puccsövezeti» országok megerősödnek, és most, hogy Oroszország és a jelek szerint Magyarország is támogatja őket, kevésbé valószínű, hogy a junták helyreállítják az eredetileg ígért polgári rendet” – értékelte az amerikai intézet.
Csádban egyébként május elején volt az elnökválasztás, ahol újraválasztották Mahamat Idriss Déby Itnót. Az elnök választási tanácsadója pedig nem volt más, mint Makszim Sugajev, a Wagner-csoport „különleges szakértője”.
