Orlai Petrich Soma (1822-1880) festőművész volt, Petőfinek – akiről több arcképet festett – távoli rokona és jó barátja. Eleinte írónak készült, 1846-ban Marastoni Jakab, 1847-től pedig Bécsben F. Waldmüller iskolájában tanult. Ő is részt vett a szabadságharcban, élményeit litográfiasorozatban rögzítette. Ami a nevet illeti, többféle írásmód létezik, a művész például az Orlai előnevet olykor y-al a végén, olykor kis kezdőbetűvel írja, a Petrich illetve Petrics változattal is többször, több helyen találkozhatunk.
Számos portrét, életképet és történeti kompozíciót alkotott (Zách Felicián, Vak Béla, Martinuzzi meggyilkoltatása, Czillei és Hunyadi, Ónodi gyűlés stb.). Petőfi Bolond Istók című elbeszélő költeményéhez illusztrációkat készített, a hazafias témák tudatos művészi megjelenítése tette a reformkor jelentős alakjává. Egyik legszebb, legkifejezőbb műve, Anyám című portréja.
Kiváló, sokoldalú, elkötelezett művész volt, többek között mint képzőművészeti szakíró, vagy mint a képzőművészek egyesületének vezetőségi tagja is számottevő a tevékenysége.
Térségünk lakóinak nagy örömére több alkotása is található a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében, pontosabban Mezőpetriben és Kisdengelegen.
Egyik legszebb, legértékesebb alkotása Mezőpetriben van, a templom főoltárképe és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Az egyházmegyénkben több Szent Erzsébet ábrázolást is ismerünk, ezt a művet a magyaros jellege teszi különlegessé, értékessé és egyedivé. Méltóság, egyszerűség, természetesség, életszerűség sugárzik erről a realista kompozícióról, amelynek főszereplőit a művész élő modell után festette. Kevesen tudják, hogy ez már a második Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép Mezőpetriben, hiszen az első 1875-ben a tűzvész martaléka lett.
Van itt még van egy Immaculata és egy Golgota című festmény is, amelyeket szintén Orlai Petrich Soma festett. Az utóbbi sajnos avatatlan beavatkozások nyomait viseli, komoly gondot okoz a rendbe hozatala. Az Immaculata van jobb állapotban, ezen is érződik kicsit Murillo hatása. Petrich karakteres művész, igazi egyéniség, de a nagy spanyol alkotó kisugárzása őt is megérintette.
A kisdenegelegi templom oltárképét szintén ő készítette, Szent Vendelt ábrázolja. Ez a festmény eredetileg a Brázai János plébános által építtetett régi kisdengelegi kápolna számára készült, innen került a 20. század közepe táján épült templom szentélyébe. Ugyanaz a magától értetődő természetesség, közvetlenség és áhítat sugárzik erről a festményről is, mint a művész legtöbb egyházi alkotásáról. Ha valaki összehasonlítja az alkotó egyházi műveit történelmi festményeivel, vagy arcképeivel, meggyőződhet arról, hogy Barabás Miklós műveihez hasonlóan itt sincsenek minőségi különbségek. Petrich komolyan vette az egyházi megrendeléseket, amelyekhez tudása, tehetsége legjavát adta. Nem véletlenül szerepeltetjük együtt budapesti és szatmári műveit ebben az ismertetőben, ezzel azt szeretnénk jelezni, hogy az itteni műveivel bármelyik fővárosi vagy vidéki múzeum büszkélkedhetne.
