Mi jellemzi legjobban, milyen mutató a COVID-járvány állását?
Az új igazolt fertőzöttek száma? Nem releváns, ha nem tudjuk pontosan, hány tesztet végeztek. Ha ismert a tesztelések száma, ahhoz képest a pozitív esetek aránya? (Feltételezve, ami egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a tesztek jók, megbízhatóak.) Fontos mutató, de nem pontos, hisz nem mindegy, hogy a teszteléseket hol (kórházakban/gócpontokban vagy vírusmentes helyeken) végezték. Az intenzív osztályokon fekvő betegek száma? Igen, ez fontos adat – de a többivel együtt főleg a statisztikusoknak, egészségügyi hatóságoknak, különösen, hogy a statisztikai adatok esetében hibahatás és korrelációk ismerete is szükséges lenne… Végül: az elhunytak száma? Igen, ez abszolút adat, ám ezt is viszonylagossá teszi, hogy sokan talán COVID nélkül is meghalhattak volna, a vírus alapbetegségeket tett végzetessé…
Mindezekből nem csupán az következik, hogy egészségügyben, koronavírusban, a felmérések módszertanában járatlan emberekként nehezen tudunk pontos, hiteles képet alkotni a dolgok állásáról, hanem az is, hogy a hatóságok viszonylag könnyen manipulálhatják, „irányíthatják” az adatokat.
Hogy akkor mégis miért érdeklik az embereket ezek az adatok? Az általános válasz az lehetne, hogy kíváncsiságból. Emellett azonban van két tényező, ami mégis kölcsönöz némi relevanciát az ilyen adatoknak: az egyik, hogy össze lehet hasonlítani őket az előzőekkel, és tendenciák állapíthatók meg, a másik, hogy össze lehet hasonlítani őket más országok adataival, és abból is adódnak következtetések. (Gondoljunk arra, mennyire beszédes Az Egyesült Államok helyzete, jelesen hogy a világ vezető hatalma – First America! – milyen katasztrofálisan kezelte a helyzetet: háromnegyed év alatt jóval többen haltak meg, mint a sokéves vietnámi háborúban…)
* Vírushelyzet Romániában. Az elmúlt 24 órában 1194 új esetet diagnosztizáltak, ezzel a nyilvántartott fertőzöttek száma 637 395-re növekedett – közölte szombaton a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Péntek 10 órától szombat 10 óráig 78 új halálesetet jelentettek, az áldozatok száma így 15 919-re nőtt. Jelenleg 8723 személy van kórházban, közülük 1117-es szorulnak intenzív ellátásra. Az elmúlt egy napban mindössze 4438 teszt eredményét dolgozták fel.
* Helyzetjelentés Magyarországról: 114 halottat jelentettek az év első napjáról, 1410 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 326 688 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma – írja a kormányzati oldal. Amúgy kezd fele se tréfa lenni Magyarország helyzete: minden egymillió emberre már ezer haláleset jut! „Január elsejével Magyarország nem csak az új évbe lépett be, de sajnos egy klubhoz is csatlakozott: egyike lettünk annak a bő egytucatnyi országnak, amelyben egymillió főre vetítve eléri az ezret a koronavírus miatt elhunytak száma. Míg három hónappal ezelőtt, október elején alig nyolcszáz halott szerepelt a statisztikában, addig az év első napján közel tízezerre duzzadt ez a szám és mivel az ország lakossága (9,77 millió fő) nem fog rohamosan változni, a halottak száma viszont igen, így ez a mutató csak romlik majd. A coronavirus.app adatai szerint 17. helyen szerepelünk a listán, és két törpeállamot (San Marinót és Andorrát) leszámítva (ahol a kis népesség miatt torzíthat ez a mutató) olyan országok előznek minket, ahol bizonyos időszakokban elvesztették a kontrollt a járvány felett: például Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok.” Tehát: Magyarországon összesen 9781-en hunytak el eddig. Valamit tenni kéne, erre a hatalmas gondra nem lehet az a válasz, hogy Soros meg a migránsok.
* Vírushelyzet a világon, ahogyan az az éjnek január másodikáról január harmadikára váltó rémjáró szakán látszik a John Hopkins Egyetem (JHU) „öröknaptára” szerint: Fertőzöttek száma: 84,511 millió; elhunytak száma: 1, 834 millió. Fertőzöttek országonként: USA 20,379 millió, India 10,305 millió, Brazilia 7,718 millió, Oroszország 3,180 millió, Franciaország 2,700 millió, (…) Németország 1,773 millió, (…) Románia 637 ezer, (…) Magyarország 326 ezer, (…) Japán 242 ezer, (…) Kína 96 ezer, (…) Szamoa 2, Vanuatu 1.
* Bizonyos szempontból a nap híre, hogy korunk egyik nagy filozófus véleménymondója Slavoj Žižek egy általános és aggasztó korjelenség, a nyilvános beszéd vulgarizációjának negatív példájaként hozta fel az immár világhírhedt Demeter Szilárdot. Nota bene: az alpári rendszerkegyenc gyűlöletbeszéd-inkontinenciájának semmilyen következménye nem lett honában – annál többen ismerik meg a nevét szerte a viágon, több olyan magyar véleményvezér társaságában, mint Beyer Zsolt, Deutsch Tamás és mások. Most a szlovén filozófus az amerikai Jacobin című baloldali folyóiratban megjelent írásában úgy vélte, hogy Donald Trump az USA-ban „a nyilvános beszéd vulgarizálásával korrodálta életünk etikai tartalmát”. Žižek ezután egy másik példát is hoz: ez „a vulgarizáció világméretű folyamat. Vegyük csak Demeter Szilárd miniszteri biztos, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének európai esetét.” Žižek szerint félelmetesek Demeter írásából levonható következtetések. A filozófus szerint ugyanis Soros és Hitler összemosása mélyen antiszemita gesztus. Aki Sorost egy szintre helyezi Hitlerrel, az azt állítja, hogy a Soros által támogatott multikulturális, nyitott társadalom nemcsak olyan veszélyes, mint a holokauszt és az azt fenntartó árja rasszizmus, de még ennél is rosszabb, veszélyesebb az „európai életmódra”. (Írja jelzett forrásunk.) Nem mindenki tudja, hogy Demeter Szilárd maga is „filozófus”, az ezredfordulón végzett, kolozsvári tanárai bizonyára büszkék rá, akárcsak a Gaál Gábor alapította KORUNK-beli kollégái.
* Nem, még mindig nincs vége! Nevetséges lenne, groteszkül nevetséges, ha nem lenne kísérteties – az elme éjének rémjáró szakába illő, ami a világ legkonszolidáltabb(nak tűnő) demokráciájában történik: Újabb lépést tesznek Trumpék Biden győzelmének jóváhagyása ellen! Az elektorok kimondták a döntést (Joe Biden ugyanakkora győzelmet aratott Donald Trump fölött, mint négy évvel ezelőtt utóbbi Hillary Clinton fölött…), most január hatodikán ezt az egyesült törvényhozásnak (Kongresszus + Szenátus) közös ülésen kell kimondania – de… van egy jogi de… A lényeg az, hogy „tucatnyi republikánus szenátor, köztük a befolyásos Ted Cruz texasi politikus kifogást fog emelni január 6-án a novemberi elnökválasztás eredménye, Joe Biden győzelmének jóváhagyása ellen – jelentették be szombaton közös közleményben, amelyet több hírportál is ismertetett. Ha egy állam szavazatai ellen egy szenátor és egy képviselő is kifogást emel, akkor a képviselőház és a szenátus külön-külön vitát folytat és szavaz arról, hogy helyt adjanak-e a kifogásnak…” A jogi szövevényeket az MTI híradása alapján a Magyar Hang ismerteti. Érdemes elolvasni, van miért izgulni Trump híveinek is, ellenzőinek is. Érik a világszenzáció?
* Nehéz időket élünk, feldobhat egy „kicsi színes”: olyan, mint egy szép mese. Felcsútnak, vagyis a fociklubjának több csapata van, feltehetően a Felcsút (milyen jól esik leírni is!) NB III-as csapata nem is az utolsó. Nos ennek tartalékcsapatában kergeti a labdát egy albán csodacsatár (szélső). Ennek a klasszisnak a fizetése havi kilencmillió forint (ami úgy 120 ezer lejnek felel meg). Jegyezzük meg ezt a nevet: Liridon Latifi, a fiút a Skenderbeutól vásárolták/igazolták le egymillió euróért. (Nem migráns!) Egy hónapban Latifi annyit keres, mint amennyi özvegy Klemcsákné volt munkásnő tíz évi nyugdíja. Egyetlen dolog közös bennük: egyikükről sem hallott senki. Egymásról nem tudnak, és nem is fognak tudni. De attól léteznek. Kilenc millió!