Alulról dobogón
Ma jelent meg, pontosabban ma mutatták be Budapesten a Transparency International (TI) társadalmi szervezet 2020-as jelentését. A világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a (TI) Berlinben működő központja készíti el, az idei a huszonhatodik. Nagyon érdemes belenézni – a honlapra is, a jelentésre is – az érdeklődőknek, de a sajtó munkásainak különösképpen. Több száz ember dolgozik egy éven át, ez nem egy gittegylet vagy partizán „civil szervezet”, ahogy sokan hiszik, mert és ahogy egy bizonyos propaganda beállítja. Az adatai összehasonlító, korellált adatok, a kutatási módszerek tudományosak.
Románia és Bulgária mindig is sereghajtó volt, a járvány sújtotta tavalyi évben is az maradt. Számukra bármilyen felzárkózás feltehetően reménytelen. Viszont a legújabb CPI szerint lezárkózott melléjük Magyarország is. És ha a trend folytatódik, ha az Orbán-kormány nem áll le… Mellesleg a magyar korrupciós pontszám nem változott egy év alatt, Magyarország a megelőző évhez hasonlóan 44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával, csakhogy ezzel éppen csak felülmúlva a 43 pontos globális átlagot, és az egész mezőnyből kirí azzal, hogy a korrupció a végletekig központosítottá vált az országban.
A korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására – fogalmaz a TI Magyarország jelentése.
Lesújtó, hogy miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0-100-ig terjedő skálán. A 12 pont soknak tűnik, ha arra gondolunk, hogy a táblázatban vezető Dániának kétszer annyi pontja van, mint az említett „dobogós” államoknak.
Őrjáratunk során elidőztünk néhány címnél a jelentésből, illetve a honlapról.
Jogállami rombolás a pandémia árnyékában
A jogállamisági teljesítmény vonatkozásában a TI jelentése megállapítja: a koronavírusjárvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonása, beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását. A közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén.
Továbbra is tombol a haveri államkapitalizmus
A kormány a mostani krízisben is szembemegy a közgazdasági elmélettel és a fejlett országok gyakorlatával: keveset költött a munkahelyek megőrzésére és a szociális válság kezelésére. „Gazdaságpolitikai megfontolások mellett ennek az is oka lehet, hogy a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket” – mondta a TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója. A TI Magyarország jelentése példaként a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott közvagyon magánvagyonná alakítását, valamint a pandémia alatt a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említi.
Minden eddiginél fontosabb lesz az uniós források hatékony felhasználása
A 2014-2020-as költségvetési időszakban Magyarország alacsony hatékonysággal használta fel az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokat, az egyajánlatos közbeszerzések aránya pedig különösen magas volt. Magyarország a 2021 – 2027. időszakban minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, – a befizetéseket levonva – kb. 40,6 milliárd eurót, szemben a 2014 – 2020. időszak 32,1 milliárd eurós összegével. Ezért különösen fontos, hogy hazánk a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket – mutat rá a jelentés.
A Korrupció Érzékelési Index
A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) tizenkét szervezet tizenhárom felmérésének és értékelésének a felhasználásával készíti el a TI Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2020-ban 180 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot tíz különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International központi titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagolásával számítják ki az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi.
Olajozza vagy csikorgatja a fogaskerekeket? – A NER korrupciós és gazdasági teljesítménye nemzetközi összehasonlításban
Cikk a TI honlapján 2020. október 22-én.
A Tárki tegnapelőtt tette közzé a legújabb Társadalmi Riportot, a magyar és gazdaság és társadalom összefüggéseit és trendjeit bemutató, kétévente megjelenő kötetet. (…) Magyarországon hibrid politikai rendszer alakult ki, miközben a gazdaságban kiépült az uniós támogatások által táplált haveri államkapitalizmus. A rendszerszintű és végletesen központosított korrupció ellenére a magyar gazdaság 2013 és 2019 között viszonylag magas növekedési ütemet ért el. A jelek szerint a külföldi befektetők egy része elfogadta, hogy ilyen környezetben kell működniük, és az anyagi haszonért cserébe szemet hunynak a jogállamiság folyamatos megsértése felett.
Az egyik ellenzéki párt közleményéből (MTI-OS)
Orbáné az unió legkorruptabb kormánya: sokba került ez az aranyérem. A Transparency International jelentése szerint az Orbán-kormány miatt Magyarország – Románia és Bulgária mellett – immár a legkorruptabb állam az Európai Unióban. Pontosan ez a dicstelen helyezés az oka annak, amiért a Fidesz szánalmas módon foggal-körömmel küzdött azért, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférést ne kössék jogállami feltételekhez. Azok ugyanis a lopásra épülő hatalmukat veszélyeztetik és féltik az elmúlt 10 évben összeharácsolt zsákmányukat.
Ez a jelentés is azt erősíti meg, hogy a Fidesz-rezsim a járványhelyzetet kihasználva újabb lendülettel folytatja a demokrácia és a jogállam leépítését ahelyett, hogy a vírus elleni harcra és az emberek megélhetésének biztosítására koncentrálna. Az irányított közbeszerzések, az uniós pénzek átláthatatlan felhasználása és az önkormányzatok hatáskörének csorbítása is bizonyítja, hogy a fideszes rezsim a saját hatalmának bebetonozásával van elfoglalva a járványkezelés helyett.
Újból és újból bebizonyosodik, hogy az, ami ma van Magyarországon, csak formájában köztársaság, valójában önkényuralom, amit fel kell számolnunk. Nincs demokrácia ott, ahol a törvényeknek az a célja, hogy a hatalom érdekeit védje, ahol azért hoznak törvényeket, hogy azzal saját lopásaikat, visszaéléseiket, bűneiket legalizálják.
Nincs jogállam ott, ahol a rendszer egyik jellemzője az elszámoltathatóság szinte teljes hiánya, hiszen az ellenőrzést garantáló fékek és ellensúlyok már nem, vagy csak alig érvényesülnek. (…)
Frissítés 2021. 01. 30-án
Az illiberális orbáni rezsim azon alapul, hogy saját hívei javára írja át a jogot.
Magyarország meredeken zuhan lefelé a Transparency International korrupciós listáján, amire a kormány reflexből ezúttal is azt mondja: á, ez csak a Soros, ám a gond ott van, hogy más, független intézmények ugyanilyen lesújtó módon minősítik az Orbán-kabinet ténykedését. Kovács Zoltán azt üzente válaszul a TI értékelésére, hogy senki se veszi komolyan, amit a nemzetközi civil szervezet ír, mert az az ellenzék szolgálatában áll és Soros György pénzeli. Márpedig ő évek óta az ország ellen ármánykodik, mivel az elutasítja a nyílt határok és a korlátlan bevándorlás ideológiáját. A Fidesz persze mindig az üzletemberre hivatkozik, ha úgy érzi, hogy bírálják. Miközben a Transparency International tényekre és adatokra alapozza véleményét. Eszerint az unión belül a korrupciós viszonyok a magyaroknál romlottak a leginkább. Az ország kilenc év alatt tizenegy helyet esett vissza, és most holtversenyben áll az urambátyám-rendszerre hírhedetten hajlamos bolgárokkal és románokkal. A TI szerint Magyarországon gyengülnek a független intézmények, az állam egyre nagyobb befolyást gyakorol a sajtóra és bőven vannak botrányok az uniós támogatások körül. A Fidesz közben még nagyobb hatalomra tett szert, kihasználva a koronaválságot. Hogy mindez miként csapódik le az országban, azt bemutatja a Friedrich-Ebert-alapítvány budapesti irodájának éves összefoglalója. Eszerint az illiberális orbáni rezsim azon alapul, hogy saját hívei javára írja át a jogot. Ennek legnagyobb haszonélvezői a kormány közeli vállalkozások, illetve a miniszterelnök családja és környezete. Így 2010-14 között az Tiborcz-féle Elios által megnyert közbeszerzések 94 %-át uniós forrásokból fedezték. Mészáros Lőrinc cégeinek esetében ez az arány 99 % volt. Azóta pedig csak még jobban beindult az önkiszolgáló bolt. A budapesti Korrupció Kutató Központ szerint a kliensrendszer 2020 első négy hónapjában ért fel a csúcsra: az állami megbízások 41 %-át pályázat nélkül ítélték oda. De mivel a brüsszeli pénzeket az infrastruktúra fejlesztésére fordították, a kedvezményeket az adókon keresztül, illetve támogatások formájában nyújtották a klientúrának. Az állapotokat a közvélemény is jól érzékeli: tavaly nyáron 87 % mondta azt az EU kérdezőbiztosainak, hogy a korrupció igen elterjedt. 57 % pedig úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi három évben egyre rosszabb lett a helyzet. (Forrás: Süddeutsche Zeitung – A Népszava Szabad szemmel című, Szelestey Lajos összeállította szemlerovatából.)
