1. Kilencezer Trump-hazugság
Négy éven át figyelte egy újságíró, hogy Trump mikor nem mond igazat, most beszámolt a tapasztalatairól címmel közöl érdekes hírt a Telex; tulajdonképpen sajtóhírről van szó tekintettel arra, hogy a krónikus hazudozó jobbára a médiában, illetve a szociális hálón hajtotta végre ezt a sőlyos etikátlanságot. Abból, hogy néha teljesen értelmetlenül hazudott, alighanem pszichés zavarra lehet következtetni; és ennek az adatnak a fényében igencsak érdekes egyesek véleménye, hogy igazságtalanság (egyenesen disznóság) volt az elnököt letiltani a Twitterről például. Minthogy sokszor szándákosan hazudott, hamisított adatokat, torzította el a valóságot, és mivel ezek nemegyszer halált okoztak, könnyen meglehet, hogy döntő súllyal esnek a latban az újrakezdődő eljárás, az impeachment során.
2016 szeptembere és 2020 szeptembere között összesen 9000 hamis állítást számolt össze Donald Trump beszédeiben és Twitter-bejegyzéseiben Daniel Dale, a CNN újságírója – egyebek mellett ez derült ki Dale CNN-en megjelent cikkéből. Lássuk hát, kisebb elhagyásokkal, mit ír amerikai források alapján (és feltüntetésével) a Telex.
Dale szerint Trump sokszor minden ok nélkül képes volt hazudni, vannak olyan esetek, amelyeknél érthetetlen, hogy miért volt szüksége erre. Néhány példa:
– Trump egyszer azt állította, hogy felhívta őt telefonon az Amerikai Cserkészszövetség vezetője. Dale írt egy emailt a szervezetnek, hogy valóban volt-e ilyen hívás. Kiderült, hogy nem volt.
– Trump posztumusz kitüntetést adott Babe Ruth baseballjátékosnak, és a jelölés bejelentésekor egy csomó fura dolgot mondott az egykori sportolóról. Dale írt egy emailt a Ruth hagyatékát őrző múzeumnak, amiben érdeklődött, hogy igazak-e, amiket Trump mondott. Kiderült, hogy nem.
– Trump egyszer arról beszélt, hogy Michigan államban megkapta az „Év embere” díjat, Dale írt az illetékes szervezeteknek, akik közölték: Trump soha nem kapott ilyen elismerést.
Dale a 2016-os elnökválasztási kampány idején kezdett Trump állításainak ellenőrzésébe, mert idegesítette, hogy nincs megfelelő médiavisszhangja annak, hogy Trump sokszor nem mond igazat. Twitteren rövid idő alatt több ezer új követője lett. Feljegyzései szerint Trump
– 2017-ben átlagosan 2,9 hamis állítást közölt naponta,
– 2018-ban már napi 8,3-et,
– 2019-ben pedig már annyi volt a hamis megnyilvánulás, hogy a CNN-nél egy másik riporter is került Dale mellé, hogy bírjanak a megnövekedett mennyiséggel.
Dale hangsúlyozza, hogy Trump gyakran tudatosan próbálta félrevezetni az embereket. 2018-ban ez leginkább a félidős választásoknál csúcsosodott ki, 2019-ben az Ukrajnával kapcsolatos botrány idején, 2020-ban pedig a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban volt sok hamis állítás. És Dale szerint a hazugságoknak sok szempontból meglett az ára. Az újságíró a járvánnyal és a Capitolium megtámadásával kapcsolatban is erős állításokat tesz: szerinte Trump hazugságaiért jó néhányan az életükkel fizettek.
Az újságíró az évek során rengeteg gyűlölködő levelet kapott, egyszer életveszélyesen is megfenyegették, amit jelentett a rendőrségen. De nem hagyta abba, mert az a meggyőződése, hogy igenis létezik az ellenőrizhető, igazolható valóság. 2020 szeptemberében azonban belefáradt a munkába, azt írta, a tavalyi elnökválasztási kampányban Trump annyit hazudott, hogy egyszerűen már nem bírta tartani vele a lépést. Dale addigra nagyjából 9000 hamis állítást számolt össze, és leplezett le.
Az ellenőrzéseinek eredményeit folyamatosan közzétette, de a Fehér Házból soha nem keresték Trump emberei, soha nem kapott olyan üzenetet az elnök köreiből, hogy bármiben tévedett volna, vagy valamit pontatlanul írt volna. Dale szerint ez is igazolja munkájának hitelességét. Tudta azonban, hogy Trump a közösségi oldalakon és néhány más médiumon (Fox, One America News, Breitbart) keresztül így is, úgy is zavartalanul el tudja juttatni az üzeneteit a híveihez, függetlenül attól, hogy azokat leleplezték-e hazugságként vagy sem.
Az egyik legmegrázóbb élménye egy 2017-es ohiói utazáshoz kötődik, Trump-párti városokba látogatott, és megkérdezte az embereket, hogy tudnak-e Trump hazugságairól. Sokan nem tudtak ilyesmiről, vagy nem hitték el a dolgot, de Dale szerint ennél sokkal megdöbbentőbb volt, hogy néhányan azt mondták, tisztában vannak Trump hazugságaival, de nekik ez kedvükre való, mert a hazugságok felborzolják a kedélyeket a washingtoni elit körében, és felidegesítik az olyan embereket, mint Dale.
2. Bolsonaro – killer
Ezt a „mondatot” alulírott küldözgette eléggé elítélhető módon brazil sakk-, póker-, snooker- vagy bacgammon-partnereinek az interneten, Jair Bolsonaro államelnökké választása után. Iszonyat, hogy mit művel az a másik bunkó pszichopata is. Most jólesik látnunk – szintén a Telex oldalán –, hogy vádat emelhetnek Hágában Bolsonaro ellen az amazóniai esőerdők miatt.
Az őslakosok és emberi jogi szervezetek azt kérik, hogy vonják felelősségre Bolsonarót a környezetvédelmi politika szétverése, súlyos környezeti károkozás és a brazil őslakosok jogainak megsértése miatt. William Bourdon párizsi ügyvéd előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be Bolsonaro ügyében pénteken a hollandiai hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz.
Bolsonaro 2019-es hivatalba lépése óta az amazóniai esőerdő hatalmas része megsemmisült, és az őslakos közösségek is veszélybe kerültek. Az erdőirtás két év alatt csaknem 50%-ot emelkedett, az őslakos területek, rezervátumok elfoglalása 2019-ben 135%-kal nőtt.
Mindezek ellenére a környezeti bűncselekményekért kiszabott állami bírságok 42%-kal csökkentek az Amazonas-medencében 2019-ben, és a kormány idén 27,4%-kal csökkentette felügyeleti szervek költségvetését – derült ki egy jelentésből. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy Bolsonaro környezetpusztító politikája visszafordíthatatlan következményekkel járhat, az amazóniai esőerdőket és a trópusi őserdőket szavannává változtathatja. „Bolsonaro nemcsak a brazil őslakosok számára jelent kockázatot, hanem globális probléma is, amit tesz, kihat az egész bolygóra.”
3. Nincsenek könnyű helyzetben az illiberális vezérek Trump távozása után
Ez már a Magyar Hang összesítő cikke ma, szombaton este. Idézünk belőle.
„Aligha remélhetnek túl sok jót az elkövetkezendő időszakban azok a vezetők, akik az elmúlt évben titkon vagy nem titkon abban reménykedtek, hogy Donald Trump legyőzi demokrata párti ellenfelét, Joe Bident. Mostanra ugyanis egyértelműen kiderült, hogy az új amerikai adminisztráció gyökeresen máshogy áll majd azokhoz az illiberális vezetőkhöz, akik éppen Trump hangos vagy hallgatólagos jóváhagyása mellett halásztak a zavarosban.”
„Kiemelkedik közülük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akinek belpolitikai vizeken különös nehézségei támadhatnak hamarosan. Mint ismert, a másfél éve tartó izraeli politikai válságban a Likud vezérét Trump már többször is kisegítette, mikor az újabb és újabb választások előtt egyre nagyobb ígéreteket tett izraeli kollégájának. (…) Netanjahu politikai túléléséhez az amerikai elnök így nagyban hozzájárult, ami azért is jelentett óriási segítséget az izraeli kormányfőnek, mert korrupciós ügyei miatt már megindult ellene a bírósági eljárás. A Likud vezére azonban most újabb kihívás elé néz: mivel december végére nem készült el az ország költségvetése, automatikusan ki kell írni az újabb választásokat.
Nem sok jót ígér az izraeli kormányfőnek, hogy bár korábbi nagy riválisa, a Beni Ganz-féle Kék-párt óriási népszerűség-vesztést könyvelt el az elmúlt másfél évben (többek között azért, mert összeállt a Likuddal), ma úgy néz ki, hiába szerezné meg az izraeli jobboldal a szavazatok felét, ezek között több olyan párt is van, amelyek elutasítják a szövetséget Netanjahuval. És ami különösen kellemetlen: Joe Bidennek a jelek szerint eszében sincs most mentőmellényt dobni a Likud-vezérnek. (…)
„Nincs sokkal jobb helyzetben Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg sem, aki ezúttal tényleg megütheti a lábát Dzsamal Hasogdzsi meggyilkolása miatt. Emlékeztetőül: a rendszerkritikus szaúdi újságíró 2018 októberében tűnt el Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén, ami után egyre több bizonyíték került elő, hogy az újságírót meggyilkolták. A nyomozási eredmények egyértelműen Mohamed bin Szalmán irányába mutattak, azonban a szaúdi politikus ügyet sem vetett a vádakra.
Nagy segítője volt ebben Donald Trump, aki megakadályozta, hogy az amerikai kongresszus kivizsgálja ezt a gyilkossági ügyet. Biden azonban még korábban ígéretet tett az eset kivizsgálására, ráadásul Avril Haines, az amerikai hírszerzés új vezetője máris jelezte, hogy nyilvánosságra hozná a Hasogdzsi-gyilkosságról szóló jelentést. (…)”
„Az illiberális vezetők közül sokan azért bíztak Trump újrázásában, mert a volt elnök meglehetősen félvállról kezelte a belpolitikai ténykedésüket. Közéjük tartozik Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök. (…) Trumpot nem különösebben zavarták az emberi jogi visszaélései.”
„Hasonlóan elnéző volt a távozó amerikai elnök „a trópusok Trumpjával”, Jair Bolsonaróval, akit mások inkább a trópusok Hitlerének neveznek. Trump – aki kiléptette országát a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből – az elmúlt években szemet hunyt az Amazonas-medencében zajló erdőirtások felett. Most viszont mind Duterte, mind Bolsonaro okkal számíthatnak arra, hogy a Biden-adminisztráció sokkal szigorúbban fogja vizsgálni és bírálni illiberális lépéseiket.”
„De a saját régiónkban is több olyan illiberális politikus akad, aki mostantól semmi jóra nem számíthat Amerika részéről. Kiemelkedik ezek közül Orbán Viktor szoros szövetségese, Janez Janša szlovén miniszterelnök, aki ráadásul még egy óriási diplomáciai baklövést is elkövetett az amerikai választások után azzal, hogy idő előtt gratulált Trumpnak a választási győzelméért. (…) Miro Cerar volt miniszterelnök szerint Janša súlyos stratégiai hibát vétett, ami hatással lesz az ország kapcsolataira is az Egyesült Államokkal.”
„Hasonlóan nehéz évek következhetnek Aleksandar Vučić szerb elnök számára is, aki múlt év szeptemberében még számos megállapodást kötött Washingtonban. A Szerbia és Koszovó jövőbeni együttműködéséről szóló dokumentum mellett Belgrád és Washington egymás felé is vállalásokat tett, ezek viszont most nagy valószínűséggel mind a fiók mélyére kerülnek. Ám ennél is nagyobb probléma, hogy míg a Trump-adminisztráció támogatott volna egy olyan kompromisszumot Szerbia és Koszovó között, ami területcserével van egybekötve, addig Bidenék számára Koszovó már aligha lesz lényegbe vágó kérdés. Prioritást jelent majd ugyanakkor az új amerikai adminisztráció számára az orosz befolyás korlátozása a Balkánon, ami még rengeteg fejfájást okozhat Vučićnak, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök szoros szövetségese a régiónkban.”
És végül nem mehetünk el a magyar kormány mellett sem, amely már jó ideje elkötelezte magát Trump mellett. Az elmúlt években a magyar–amerikai viszony korántsem volt felhőtlennek mondható, számos nézeteltérés volt Budapest és Washington között. Kiemelkedik ezek közül, hogy az amerikaiak azt szerették volna, ha az oroszok helyett inkább amerikai cégektől vásároljunk gázt és elállunk a Török-Áramlatban való részvételünktől. Emellett a két ország nem tudott megegyezni az úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodásról, itt a nézeteltérés lényege az a kérdés volt, hogy az amerikai csapatok mozoghatnak-e magyar területen további külön magyar parlamenti felhatalmazás nélkül.
De fontos törést jelentett az is, hogy az ukrán oktatási törvény miatt Magyarország blokkolja keleti szomszédunk csatlakozását a NATO-hoz, ami különösen fájó pont Washingtonnak. Ehhez képest persze semmiségnek tűnik a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügye, amire az előbbiekhez hasonlóan nem sikerült megoldást találni. Biden – aki a magyar mellett a lengyel kormányt is számos alkalommal illette kritikával – valószínűleg most éppen ezeket az ügyeket veszi majd újra elő, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra. (…)”
