Harmadik hullám: felkészülhetett volna rá a világ, sok helyen mégis a meglepetés erejével csapott le – olvassuk a címet, és kezdjük úgy érezni magunkat, mint Dino Buzzati egyik novellájának főszereplője. Egyre inkább úgy néz ki, hogy az emberben a remény legyőzi az elővigyázatosságot, de főleg a cselekvést, hogy az emberiség könnyebben felkészül a végre, mint a végveszély elhárítására. A politika már rég nem az értelmes cselekvés, a problémamegoldás eszköze, hanem pusztán a viták, szóváltások, karaktergyilkosságok terepe; és mindez már nem kulturális, társadalmi, szellemi jelenség, hanem a populációbiológia kérlelhetetlen törvényeinek az érvényesülése.
Tehát harmadik hullám. És nem az Alvin Toffler-féle futurológiai előrejelzés a tudástársadalomról – amely persze eljött, csak éppen párhuzamos az új kihívások világával, különösen az irracionalizmus, a misztikus/mitikus gondolkodás, az ösztönvilág tobzódásával és a reprimitivizáció térhódításával.
Hanem a koronavírus harmadik hulláma… Amelyre persze nem lett volna könnyű felkészülni, de valószínűbb, hogy ugyanolyan okok miatt nem készült fel rá az emberiség, amilyen okokból az elsőre és a másodikra sem, a tudósok figyelmeztetése ellenére. Kollektív fel nem készülésről volt szó, olyan hiperidióták közönyétől súlyosbítva, mint Donald Trump (és most nézzük meg Amerikát!) vagy Jair Messias (!) Bolsonaro (és most nézzük meg Brazíliát!).
Szerencsére józanabb vezetők, társadalmak idejében észbe kaptak, és most is – akárcsak az első két hullám kezdete után – intézkedtek is. A vírust és a populációbiológiát azonban nehéz és áldozatos dolog megakadályozni: a kontaktusok valószínűségének, számának a növekedésével fokozódik a fertőzés láncreakciója.
Mindezeket a gondolatokat a bevezetőben említett cikk váltotta ki bennünk. Ebből a cikkből megtudjuk, hogy az ENSZ egészségügyi szervezetének (WHO, OMS) koronavírus-ügyi küldöttje már 2020 novemberében figyelmeztetett arra, hogy mivel az európai országok nem kezelték megfelelő komolysággal a vírushelyzetet, 2021 elején még az oltások megkezdése előtt beüthet a koronavírus harmadik hulláma. Ez így is lett, sőt volt, ahol már 2020 decemberében megugrottak az esetszámok. Utána a nemzetközi adatokat összesítő grafikonok megmutatták, hogy 2021 januárjában 2020 decemberéhez képest jelentősen nőtt a fertőzések és a halálozások száma is, előbbi leginkább az amerikai kontinensen és Európában, míg az utóbbi tragikusan az amerikai kontinensen.
A WHO vészhelyzeti vezető elemzője arra figyelmeztetett a minap, hogy a COVID-19 okozta halálozások száma nagyon hamar a heti 100 ezret is meghaladhatja, a megelőző heti 93 ezerhez képest. A halálozások körülbelül 47%-a Észak- és Dél-Amerikához köthető, eközben Európában ugyan magasak az esetszámok és a halálozási ráta is, de némiképp stabilizálódni látszik a helyzet. „Az epidemiológiai helyzet jelenleg dinamikus és egyenlőtlen, amit tovább bonyolítanak a vírus variánsai” – jelentette ki a szakember. Tanulságos a rövid földrajzi áttekintés.
Európában
a harmadik hullám a legtöbb országban lefelé megy vagy stagnál, ennek ellenére néhány országban még most is igen súlyos a helyzet. Az elmúlt két hét statisztikái alapján a fertőzéses esetek száma a legkirívóbb mértékben Spanyolországban nőtt (65%-kal – a halálozások száma ehhez képest kevésbé meredeken, „csak” 39%-kal emelkedett).
Portugáliában szintén kritikus a helyzet, ott a fertőzéses esetek száma 17%-kal nőtt, a halálozásoké viszont 54%-kal. Hétfőn minden eddiginél többen, 167-en haltak meg a koronavírus következtében egy nap alatt. Eközben az intenzív osztályok már majdnem megteltek.
Az Egyesült Királyságban 30 másodpercenként vesznek fel egy újabb koronavírussal diagnosztizált beteget a kórházakba, ennek ellenére a fertőzöttek száma, ha enyhén is, de megindult lefelé. A halálozások száma viszont január 13-án itt is rekordot döntött, egy nap alatt 1564 ember hunyt el a vírus következtében.
A régiónkban Csehországban volt különösen aggasztó a helyzet: október-november fordulóján tetőzött a második hullám, majd december végén kezdett ismét robbanásszerűen terjedni a vírus. Most úgy tűnik, túl vannak a harmadik hullám nehezén: bár magasak az esetszámok (8000 fölött), mégis csökkenő tendenciát látunk, mert ez a két héttel ezelőtti állapotokhoz képest 36%-kal kevesebb.
A halálozások tekintetében az elmúlt két hétben egyértelműen Írországban volt a legdrámaibb növekedés: 211%-ot ugrott.
Európán kívül
a legnehezebb helyzetben továbbra is az amerikai kontinens van. Az első hullámban az Egyesült Államokban a koronavírus-járványnak 108 500 halálos áldozata volt, több mint kétezren haltak meg naponta a tetőzésekor, majd a második hullámban mintegy 100 ezer haláleset történt. A harmadik hullám októberben indult és már 164 ezer halálos áldozata van. Több mint háromezren halnak meg most naponta, azaz kétpercenként egy ember. Az amerikai járványügyi központ, a CDC előrejelzései szerint a brit variáns márciusra terjedhet el az egész országban, ami még a mostaninál is súlyosabb gondokat okozhat.
Nő a fertőzöttek száma Latin- és Dél-Amerikában is: Mexikóban, Kolumbiában, Brazíliában, Bolíviában, Chilében, de a Karib-térségben is. Eközben az afrikai országok egyelőre a második hullámnál tartanak, míg Hong Kong már a negyedik hullámmal küzd. Kínában február második felében, március elején jöhet egy nagyobb negyedik hullám, ugyanis február 12-én a holdújévet sokan a családjukkal töltik.
Új vírusvariánsok
A vírusnak jelen pillanatban három ismert új variánsa van: az először szeptemberben kimutatott brit, a december közepén azonosított dél-afrikai, illetve a január elején felfedezett brazil. Ezek mindegyikénél azt figyelték meg, hogy az eredetinél jóval fertőzőbbek. Ugyanakkor nem lehet minden robbanásszerű növekedést egyértelműen annak számlájára írni, hogy új, fertőzőbb variánsok jelentek meg, és egyelőre még arról is folynak a vizsgálatok, hogy ezek milyen hatásfokkal képesek kikerülni az immunválaszt.
A brit variáns az Egyesült Királyságban, Írországban és Dániában terjed nagy mértékben, emellett már több mint 50 országban, így Magyarországon is kimutatták a jelenlétét és terjedését.
A dél-afrikai variánst virológus kutatók még a britnél is veszélyesebbnek tartják, eddig mintegy húsz országban ütötte fel a fejét, köztük Kanadában és néhány európai országban is. A brazil variáns elsősorban Dél-Amerikában terjed, de már Japánba is átkerült. A brazil és dél-afrikai vírusvariánssal kapcsolatban az egyik legaggasztóbb tényező az eddig rendelkezésre álló megfigyelések szerint az, hogy ha át is esik rajta valaki, nem okoz immunitást, az illető többször is újrafertőződhet. Egyelőre a SARS-CoV-2 vírus egyik variánsa sem rezisztens az eddig kifejlesztett vakcinákra, de ha tovább mutálódnak, elképzelhető, hogy az oltások összetételén módosítani kell.
Eddig nagyjából a cikk, amiből kiindultunk. Mi derül ki belőle? Hogy nehéz felkészülni az új meg új hullámokra. Hogy a vírusnak új meg új variánsai alakulhatnak ki. Hogy valóságos hullámverésre számíthatunk. Hogy igazából fogalmunk nincs, mikor lesz vége és hányan maradnak meg. Hogy a vakcinákról ellentmondásos adatok, érdekelt információk érkeznek. Hogy van legyengített vírussal (RNS-sel), és van inaktivált vírussal ellenanyagot kiváltó vakcina. Hogy a „törékeny”, krónikus betegségekben szenvedő nagyon idős emberekben végzetes mellékhatások jelentkezhetnek a mégoly gyenge vírusokkal operáló vakcinák hatására. Ez elvben arra kellene sarkalljon minél több embert, hogy oltassa be magát. Nő az oltás beadatására hajlandók száma, de nem csökken azoké, akik visszautasítják az oltást; ezzel szemben csökken a megbízató oltások beérkező mennyisége a jelentéktelenebb, ügyetlenebb országokba, miközben minden beoltottnak kell kapnia egy második vakcinát is. És még sok mindent tudunk, és még annál is többet nem tudunk.
Nem tudjuk például, mikor válik a kétségbeesés, a harag, a tehetetlen gyűlölet okozta zavar erőszak forrásává itt-ott, majd lassan terjedően az is, mint a járvány. Gondoljunk Dino Buzzati Hajtóvadászat öregekre című történetére, a félelmes erejű látomásra fiatalok és öregek szembenállásáról, ahogyan az öregeket üldöző, kíméletlen fiatalok végül maguk is öreggé, üldözötté és áldozattá válnak.
De mi nem erre, hanem egy másik parabolára gondoltunk. Ennek „hőse” nagyon könnyű betegséggel, egy kis lázzal bevonul egy szanatóriumba.
[Egynapi vonatozás után, egy márciusi reggelen Giuseppe Corte megérkezett abba a városba, ahol a híres szanatórium volt. Volt egy kis láza, de azért gyalog indult az állomásról a kórházba, s maga vitte a táskáját.
Bár kezdődő baja egészen enyhe volt, Giuseppe Corténak azt tanácsolták, hogy folyamodjon ehhez a jó nevű intézethez, amelyben csak ezt a betegséget kezelik. Ez biztosítja az orvosok kivételes hozzáértését s a legésszerűbb, leghatékonyabb módszereket, eljárásokat.
Mikor messziről megpillantotta – nyomban ráismert, mert látta már a fényképét egy prospektusban – , Giuseppe Corte el volt ragadtatva. A fehér épületet szabályos beszögellések tagolták, ezért egy kicsit szállodához hasonlított. Körös-körül magas fák övezték.
Miután nagyjából megvizsgálták, a hetedik – az utolsó – emeleten helyezték el, egy vidám szobában, hogy ott várja be az alaposabb vizsgálatot.]
Közben a betegségéről kiderül, hogy egy egész picikét súlyosabb, közbejön egy kis probléma, egy ekcéma, egy takarítás, egy emelettel lejjebb költöztetik, aztán ahogy a körülmények alakulnak – hősünket mindenféle elterelő magyarázatokkal (ezek közül a legkegyetlenebb a „persze ez csak ideiglenes megoldás”) – mind alsóbb és alsóbb emeletre viszik. Végül…
[… így jutott, egy ocsmány tévedés folytán, az utolsó állomásra. A haldoklók osztályára ő, akinek állapota, s a legszigorúbb orvosi vélemény szerint is joga volna a hatodik emelethez, ha nem a hetedikhez! A helyzet olyannyira fonák volt, hogy Giuseppe Corténak olykor már-már kedve támadt gátlástalanul, csúfondárosan felkacagni. (…)
Mikor az ápolónő kiment, teljes csöndben töltött egy negyedórát. Ha csak tévedés folytán is, hat emelet, hat iszonyú fal tornyosul engesztelhetetlen súllyal Giuseppe Corte fölött. Hány esztendő kell hozzá, igen, esztendőkben lehet csak mérni, hány esztendő kell hozzá, hogy megint feljusson e szakadék peremére?
De mért sötétült el egyszerre a szoba? Hisz nem múlt még el a délután. Giuseppe Corte összeszedte minden erejét, mert valami különös tompaság nyűgözte, s megnézte az ágy mellett álló éjjeliszekrényen az órát. Fél négy volt. A másik oldalra fordította a fejét, és látta, hogy a redőny, valami titokzatos parancsra, lassan legördül, s útját állja a fénynek.
(Lator László fordítása)]
Itt van ez a vírus, itt van ez a járvány… Mindenféle magyarázatokat hallunk… Vajon a hányadik emeleten vagyunk?
A legfrissebb hír: Elővigyázatosságból február közepéig meghosszabbítják és meg is szigorítják a járványügyi korlátozásokat Németországban, hogy megakadályozzák az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) először Nagy-Britanniában azonosított, a korábbiaknál fertőzőképesebb változatának szétterjedését – jelentették be kedd este Berlinben.
Angela Merkel kancellár a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozása után elmondta, hogy a járvány második hulláma miatt novemberben bevezetett korlátozások eredményesek, az új fertőzöttek és az intenzív kórházi kezelésre szorulók száma igen „bátorító” módon csökken.
Azonban a vírus B.1.1.7 jelzésű mutációja a járvány újabb robbanásszerű erősödésével és az egészségügyi ellátórendszer terheinek jelentős növekedésével fenyeget, és már meg is jelent Németországban.
„Meg kell akadályozni, hogy dominánssá, meghatározóvá váljék, ezért az eddigi korlátozások kéthetes, február 14-ig tartó meghosszabbításával és új intézkedésekkel fel kell gyorsítani a fertőződések számának csökkenését” – foglalta össze a teendőket a kancellár.