Fontos érdekességeknek nézünk egy kicsit utána, határoztuk el éjszakai őrjáratunkra indulva. Mindjárt az első a CDU elnökválasztásának egy örvendetes magyar vonatkozásával kapcsolatos.
Megengedőbb lehet hazánkkal Merkel utódja és Orbán bizonyára sokat vár a CDU új elnökétől olvassuk a szívderítő címeket a Népszavában (nyilván arról van szó, hogy a gazdasági érdekek nagyon, de nagyon sok mindent fölülírnak), és szinte sajnáljuk, hogy nem Armin Latschet az Európai Néppárt frakcióvezetője az EP-ben, mert akkor nem keringene annyi baljós hír a Fidesz kizárásáról. Ráadásul Manfred Weber, aki még ötven éves sincs, állítólag indulhatna a jelöltségért a szeptemberi kancellárválasztásra, tehát már ettől vetélytársa Armin Latschetnek. Szóval egészséges pezsgés, versenyfutás kezdődhet, hogy ki favorizálja, illetve ki szúr ki jobban Orbánékkal. (Miközben valószínűleg továbbra is Merkel véleménye lesz a döntő abban, hogy mi lesz.) A magyar miniszterelnök mindenesetre elsők között gratulált az újonnan megválasztott kereszténydemokrata pártelnöknek: „Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU komoly hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar–német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására” – írta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke bízik abban, hogy a közeljövőben lehetőségük nyílik személyesen is egyeztetni a két politikai közösség, valamint a Magyarország és Németország előtt álló kihívásokról. „Felelősségteljes munkájához addig is jó egészséget és sok sikert kívánok.” A német kormány „megértésére” annál is inkább szükség lenne, mivel a jelek szerint az Európai Parlament, illetve a Néppárt „megértésére” nemigen lehet számítani, az amerikai kormányzatéra még kevésbé, a nyugati elitére dettó.
Eszméletlen elhalálozási adatok!
Romániában 2019 novemberében -7374 volt a természetes szaporodás (tehát ennyivel többen haltak meg, mint ahányan születtek), míg 2020 novemberében ez az érték – 21015, tehát ennyivel csökkent az ország lakossága. Az Országos Statisztikai hivatal (INS) adatait a Transindex dolgozta fel kiválóan, szemléletesen (lásd itt, itt és itt) – lássuk a 2020as novemberieket.
Tavaly novemberben összesen 34.769 személy halt meg, ebből 18.716 férfi és 16.053 nő. Ez azt jelenti, hogy 7.278 személlyel halt meg több, mint októberben, míg 2019 novemberéhez képest 14287 személlyel hunyt el több!
Szempontunkból a legfontosabb kis részlet: az elhunytak többsége 80 év feletti volt (14950 személy, ami 43 százalékot jelent az összesből), míg a 70-79 év közötti személy 9026 halt meg (26 százalék), 60-69 év közötti személy pedig 6490 (18,7%). Tudják, mit jelent ez? Hogy az összes elhalálozottak közel 88 százaléka hatvan év fölötti! Ezt a természetes szelekció magától nem tudta volna ilyen szépen elintézni. Nem is értem, miért nem nézünk szembe a rideg valósággal: napjaink meg vannak számlálva. Bár nem tudjuk, kitől…
Hogy majd az oltás? Igen, azt is főleg az öregeknek találták ki.
Hallották a hírt? Az oltás kockázatára figyelmeztet a norvég gyógyszerügynökség a krónikus beteg idősek esetén. Ez a Telex cikkének a címe, a tudósítás így kezdődik: „Eddig körülbelül 33 ezer embert oltottak be Norvégiában koronavírus elleni vakcinával, és az eddigi eredmények alapján 23 olyan idős, nyolcvan év feletti krónikus betegről tudnak, akik rövid időn belül meghaltak azután, hogy megkapták az első adagot. 13 áldozat boncolását végezték már el, és arra jutottak, hogy a gyakorta előforduló, általában enyhe mellékhatásoknak is közük lehetett az idős, törékeny immunrendszerű krónikus betegek állapotának romlásához. Ezután adta ki a figyelmeztetést a norvég gyógyszerügynökség (FHI) – írja a Bloomberg.” Az ügynökség egyik munkatársa kijelentette: nincs ok aggodalomra: „Nem látunk semmi aggasztót ezekkel a számokkal kapcsolatban. Mindegyik haláleset idős és törékeny, alapbetegségekben szenvedő beteget érintett. […] Ha valaki, aki nagyon törékeny és alapbetegsége van, oltást kap, és erősen reagál a lázra, émelygésre, étvágycsökkenésre, ez oda vezethet, hogy az alapbetegségük súlyosbodhat. Ezek a mellékhatások teljesen ártalmatlanok a legtöbb embernél, és rövid időn belül elmúlnak, de nagy terhet jelenthetnek a nagyon törékenyeknél”.
De hát ki aggódik? Nyilvánvaló dolgok: mindegyik nagyon idős embernek vannak krónikus betegségei. Aki öreg, az választhat: bekapja az oltást, és akkor rendben van, tudja, mi lesz. Vagy nem hagyja, hogy beoltsák, és akkor előbb-utóbb elkapja az vírust, és megint csak tudja, mi lesz. Azok a fiatalabbak, akik nem hajlandók magukat beoltani, akik nem vigyáznak, jótékonyan megkönnyítik a természetes szelekció és az egészségügy, valamint a nyugdíjhivatalok dolgát.
Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a norvégiai eseteket a nemzetközi üzleti konkurencia (főleg a kínai) alaposan kihasználta – olvassuk el a cikket, és meggyőződhetünk, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája kiváló. Esetleg az idősek szervezetében nem legyengített vírusokat tartalmazó oltással, hanem inaktivált vírusokkal kell serkenteni az ellenanyag termelését.
Minden vagy semmi
„Amíg nem győztük le mindenhol a vírust, addig sehol sem győztük le” – fogalmazza meg aforizmatikus tömörséggel és kifejező erővel a helyzet lényegét Magyarország legismertebb virológusainak egyike, Kemenesi Gábor.
Fontosabb megállapításai:
– „Az AstraZeneca, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája a globális ellátás nagy részét lefedi majd Az eredetileg vártnál eddig jobban is teljesítettek, 95-97 százalékos hatékonyságúak, aki megkapja az oltást, annak 95-97 százalék az esélye, hogy nem lesz covidos, és a klinikai tesztek adatai szerint 100 százalék, hogy nem kerül amiatt súlyos állapotban kórházba. 3-5 százalék esetleg megbetegedhet enyhe, náthaszerű tünetekkel, de ennél nehezebb helyzetbe nem kerülhet.”
– „Az oltásban a vírus esszenciáját kapjuk meg az immunrendszerünk számára, csakis azt a részét, ami megtanítja neki, hogy mi ellen kell védekeznie. Maga a kórokozó nagyon komplex, kapásból van három olyan génje, ami csendesíti az immunrendszerünket. Emiatt képes gyorsan elszaporodni és egyszerre sok szervet érintő gyulladásokat okozni. Tavasszal gyakran lehetett hallani, hogy jobb átesni covid-fertőzésen, mert ez erős immunitást adhat. Ám ez egyáltalán nem egy járható út, sokaknál végzetessé vált vagy elhúzódó súlyos szövődményeket okozott. A vakcinákban nincsenek benne az immunrendszert csendesítő gének, nincs ami kicselezhetné a védekezésünket és ezért is biztonságosak.”
– Indokolatlan sokak félelme, hogy az mRNS vakcinák módosítják az emberi génállományt? „Nem tudják. A középiskolában tanítják, hogy az mRNS-ből miért nem lesz beépülő darabka a genomba. Esély nincs rá, térben sem ott van, de enzimatikus háttere sincs ahhoz, hogy beépüljön. A vektorvakcináknál sem lehetséges, számos biológiai kizáró oka van ennek.”
– Arról nincsenek adatok, hogy a beoltottak fertőzhetnek-e tünetmentesen. „A Pfizer éppen a héten jelezte, nagyon úgy néz ki, hogy az ő vakcinájuk teljes védelmet ad. Tehát az azzal beoltott emberek nem terjesztik a vírust. De ezt még figyelni kell, és gyűjteni a tapasztalatokat. Ám addig míg ezt nem tudjuk biztosan, nagyon fontos, hogy oltottak is úgy viselkedjenek, mintha nem lennének védve. Azaz hordják a maszkot, és továbbra is tartsák a fizikai távolságot.”
– „A nyájimmunitás fogalmát nagyjából elfelejthetjük a covid esetében, inkább csak vírusszelídítésről beszélhetünk. Ha azt látjuk, hogy az oltottak a vírust nem terjesztik, akkor szóba jöhet az a fajta nyájimmunitás, hogy az oltottak védik a nem oltottakat. Ha a vakcináltak tovább tudják adni a vírust, de nem lesznek komolyabban betegek, akkor a járvány szelídített forgatókönyve jön el, mert azok az emberek, akik be vannak oltva nem kerülnek kórházba, azaz ha jó sok embert beoltunk, csökken az ellátórendszere nehezedő nyomás.”
– Egyre több helyen azonosítják az angliai vírusvariánst. A gyorsabb terjedés mellett azt is emelgetik, hogy e variáns megbetegítő képessége 50-70 százalékkal nagyobb, mint az eredeti koronavírusé. „Több vírus keletkezik a fertőzöttek légutaiban, és emiatt is hatékonyabban fertőz. Másik fontos tulajdonsága, hogy könnyebben, erősebben kötődik az emberi receptorokhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg a régi mutáns egy tüsszentéssel megfertőzött volna a boltban három embert, ez lehet, hogy megfertőz húszat, és emiatt a járvány gyorsabban, masszívabban terjed. Többeknél alakulhat ki súlyosabb állapot, mivel több embert is ér el. Emiatt pedig nő a nyomás a kórházakon.”
– „Ha ilyen új törzsek jönnek, nyilván tovább kell majd fejleszteni a vakcinákat. Biztos, hogy jönnek olyan mutánsok, és a dél-afrikai ilyen, amik részben az antitestes ellenválaszt kikerülik, de az immunrendszerünk „több lábon áll” és így mégis hasznosul, hogy egyszer már bemutatták neki ezt az ellenfelet. Itt a legnagyobb kockázat az, ami a H1N1-nél is volt 2009-ben, hogy a vírus annyira új, aminek még egyetlen rokonára sem volt immunitásunk soha. Most a coviddal is ez a helyzet. Ha valaki megkapja a vakcinát, annak valamilyen védettsége biztosan lesz.”
– Kínában, mintha ismét föllobbant volna a járvány, pedig van oltásuk, hagyományosan hordják a maszkot. „Ez egy üzenet: amíg nem győztük le mindenhol vírust, addig sehol sem győztük le. Még ha az oltásokkal az országhatárokon belül rendet is tesznek, a globális gazdaságnak, az utazásoknak menniük kell, így törvényszerű, hogy amíg lesz honnan behurcolni, addig be is fogjuk hurcolni.”
A következtetés egyértelmű: semmi egyebet nem kell tenni, meg kell várni, amíg mindenhol legyőzik a vírust. Meg az újabb és újabb mutánsait. Vagy meg kell várni a nyájimmunitást. Ami nincs. Viszont időnk szerencsére van.
–