Az Infovilág cikke.

(Szerző: Millei Ilona/hirklikk.hu) Azzal, hogy Erdoğan lehitlerezte Netanjahut, Netanjahu pedig népirtással vádolta meg Erdoğant a „bagoly mondja verébnek” tipikus esetéről van szó. Igazából egyikük sem rokonszenves, de ha össze kell vetni, Erdoğan elnöknek több van a rovásán – véli Szent-Iványi István. (A nyitóképen: embert barátjáról, avagy Orbán és Gert Wilders, a holland szélsőjobb vezére.)

A külpolitikai szakértő hozzátette: az, hogy Orbán Viktor feltűnően jóban van mindkettőjükkel, csak a magyar miniszterelnök hintapolitikáját és teljesen elvtelen külpolitikáját bizonyítja, és ez előbb-utóbb teljesen hiteltelenné teszi őt. De az is szörnyű baj, hogy a világ kétkulacsos bajkeverők kezébe került, és jönnek fel az újak is.

 Szép is az, amikor diktátorok vesznek össze: Erdoğan lehitlerezte Netanjahut, Netanjahu népirtással vádolta meg Erdoğant. Egyáltalán van mit egymás szemére vetniük?

– Nyilván mindenki talál arra indokot, hogy a másikat hibáztassa. Erdoğan most a durvább, mert ő már háborús bűnösnek is nevezte Netanjahut, és azzal fenyegette meg, hogy nemzetközi bíróság elé viszi. Ami Erdoğant illeti, elég sok van az ő számláján is. Azért a kurdokkal szembeni nagyon durva fellépése – ha népirtásnak nem nevezném is –, is kimeríti a háborús bűnök fogalmát. Ami pedig a demokrácia állapotát illeti Törökországban, az is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Az ezzel foglalkozó szakértők nem is tekintik rendes demokráciának, inkább hibrid rendszer, vagy választásos autokrácia besorolása van. (Sajnos most már Magyarország is közelít ehhez.) Választás még van ugyan, de nagyon súlyos hatással van rájuk a jelöltek egy részének letartóztatása, kizárása, megfélemlítése. Így a török választásokat nem lehet szabadnak és tisztességesnek nevezni. Sok van Erdoğan rovásán. Én persze, Netanjahuért sem rajongok, és nem feltétlenül azért, amit most tett, sokkal inkább azért, amit az izraeli demokráciával tett. Szerintem alapvetően sérti a jogállamiságot az úgynevezett igazságügyi reform, mert gyakorlatilag a parlamenti többség akarata alá rendeli az igazságügyet. Nem véletlen, hogy hónapokig tartó tiltakozássorozat volt emiatt Izraelben. De úgy gondolom, hogy az október 7-i palesztin vérengzés sem történhetett volna meg, vagy legalábbis nem ekkora mértékben, ha Netanjahu nem zilálja szét ennyire az országot. Ő nagymértékben felelős a helyzetért, és remélem, ahogy a válságnak vége szakad, az izraeliek meg tudnak majd szabadulni tőle. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy nagyon sokat esett a népszerűsége, mivel őt tekintik felelősnek részben azért, hogy nem figyeltek föl idejében arra, mi készül október 7-én, és részben azért is, mert nagyon lassan és nehézkesen reagáltak. Volt olyan hely, ahová csak tizennyolc órával a támadás után érkeztek meg a felmentő csapatok. Tehát Netanjahunak is sok van a rovásán. Erdoğan és Netanjahu vitájában a „bagoly mondja verébnek”- típusú esetről van szó. Igazából egyikük sem rokonszenves, de ha össze kell vetni, úgy gondolom, Erdoğan elnöknek több van a rovásán.

– Minket, magyarokat annyiban érint mindez, miután mindkét vezető Orbán Viktor barátja. Akkor most mi lesz? 

– Orbán Viktor feltűnően jóban van mindkettővel. Nyilván ebben benne van az a cinizmus is, hogy azt egyik fél sem feszegeti, hogyan is lehet ez. Vagyis: nem kérik rajta számon, hogy akkor válasszon, kivel van igazán jóban. Erdoğan is elfogadta, hogy Orbán Netanjahuval barátkozik, és egyelőre Izrael részéről sem hallottam szemrehányást. Izraeli ellenzéki politikusok és a nem ellenzékiek egy része is azért megkérdezi, hogy van az, hogy Orbán olyan nagy örömmel fogadja azt az Erdoğant, aki Izraelt háborús bűnökkel vádolja, meg nemzetközi bíróság elé akarja állítani. Ez Orbán hintapolitikája: ide is, meg oda is játszik. Szerintem az, hogy teljesen ellentétes elveket valló emberekkel is megpróbál jóban lenni egyszerre, előbb-utóbb teljesen hiteltelenné tesz őt.
Azt egyébként is látjuk, hogy a külpolitikája teljesen elvtelen, például abból, hogy Alijev elnöknek gratulált ahhoz, hogy elfoglalta Hegyi-Karabahot, aminek következtében 120 ezer keresztény örményt üldöztek el onnan. „A kereszténység nagy védelmezője, Orbán” legalább csöndben maradt volna ennek kapcsán. Nem elég, hogy akadályozta az Európai Uniót abban, hogy elítélje ezt az akciót – végül Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a saját nevében tudta azt megtenni –, de még el is ment gratulálni Alijevnek. Orbán az elvtelenségnek olyan szintjére kapaszkodott föl, ami már nagyon nehezen értékelhető. 

– Erdoğan és Netanjahu konfliktusában Orbán hallgatni fog, mint a sír? 

– Nyilván. Az ő taktikájához az tartozik, hogy megpróbálja mind a két barátságot fenntartani, tehát hallgatni fog, mint a sír. 

– Azt is mondják, a háttérben állítólag Putyin keze is benne van a vallási színezetű konfliktus kiélezésében…

– Putyin abban érdekelt, hogy minél nagyobb legyen a kavarás. Ő egy bajkeverő. Úgy tűnik föl, a számítása, sajnos, bevált, mert a világ figyelme elterelődött Ukrajnáról, és nagyon sokban átterelődött Palesztinára. Neki most érdeke, hogy ezt a konfliktust élezze. Korábban ő Netanjahuval is jóban volt, de még az is lehet, azzal, hogy annyira a palesztinok mellé állt, fogadta is a Hamász vezetőit Moszkvában, az izraeli elnökkel elveszítette a jó kapcsolatát. Egyébként Erdoğan is kétkulacsos, hamis játékos. Ő megpróbál az ukránokkal, de természetesen Putyinnal is jóban lenni. Putyin látogatást is tett nála, és Erdoğan nem tartotta magára nézve kötelezőnek, hogy le kellene tartóztatnia, mint háborús bűnöst. Ők jóban vannak. Sőt. Erdoğan az embargót sem tartja be rendesen. Azt mondják, már Törökország annak az egyik fő kijátszója, ő az, aki az oroszoktól vásárol olajat, és a sajátjaként adja tovább.
Egyébként az is gyanús, amikor Orbán arról beszél, hogy négyszázezer köbméter török gázt vesz. Ez nevetséges, hisz’ Törökország még magát sem tudja ellátni. Akkor hát kitől veszi? Azt is mondják, valószínűleg Azerbajdzsántól, de én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Az is lehet, hogy az orosz gáz, és Erdoğan azzal is üzletel. A gázt a törökök olcsón megkapják, és annyiért adják el nekünk, amennyiért az oroszok is adják. Az is biztos, hogy Putyin keze, sajnos, sok mindenben benne van. Mindenütt abban érdekelt, hogy növelje a bajt.

– A Nyugat-Balkánon is feszíti a húrt Koszovóval – Szerbia segítségével. Ahol kavarni tud, és bajt tud keverni, abban ő benne van, ez természetes. 

– Hogyan kerülhetett a világ ennyi kétkulacsos bajkeverő kezébe…

– Én is úgy látom, hogy ez egy szörnyű baj, és úgy gondolom, most nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert sajnos, sok ilyen van. És ráadásul jönnek fel az újak, mint a holland Geert Wilders, a szélsőjobboldali szabadságpárt elnöke, Orbán szoros barátja, aki novemberben megnyerte a hollandiai parlamenti választást, bár még nem tudni, lesz-e belőle egyáltalán miniszterelnök. Állítólag most itt van Magyarországon, az X-en ugyanis a Hősök teréről jelentkezett be…