A Szabad Európa részleteket tudott meg Orbán Viktor és Emmanuel Macron szerda esti találkozójáról. Információink szerint Orbán Viktor támogatta a francia elnök frissen bejelentett tervét a közös európai védelemről, de emellett érzékeny kérdéseket kaphatott vendéglátójától a magyar kavarásról Bosznia-Hercegovinában.
Korántsem csak a csütörtöki uniós csúcs volt a témája Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő szerda esti párizsi találkozójának – tudta meg a Szabad Európa. A francia elnöki palotában szerda este fél kilenckor sorra kerülő vacsora közben Macron természetesen hangsúlyosan Ukrajna támogatásának kérdéséről beszélt, de szóba hozta a közös – és Amerikától függetlenül is működőképes – európai védelem ügyét, rákérdezett a Bosznia-Hercegovina belügyeibe történő magyar beavatkozásra és a magyar jogállamiság helyzetére is. Szintén fontos szerepet kapott a megbeszélésen az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatainak jövője, valamint az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) között nemrég megindult tárgyalások.
Ukrajna kapcsán a helyzet egyértelmű volt: Macron igyekezett meggyőzni Orbán Viktort, hogy álljon el a belengetett vétótól az országnak szánt támogatással kapcsolatban. Mint friss podcastunkban brüsszeli tudósítónk elmondta, a legtöbb uniós tagállam vezetője szeretne elfogadni egy húszmilliárd eurós, katonai jellegű segélycsomagot. Ennek érdekében António Costa, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke múlt héten személyesen tárgyalt Budapesten Orbán Viktorral – úgy tűnt, sikertelenül.
Vétó? Nem vétó?
Egy forrásunk szerint volt némi elmozdulás a teljes elutasítástól a magyar kormányfő álláspontjában, de egyelőre teljesen nyitott kérdés, hogy végül vétózna-e. A húszmilliárdos támogatás hivatalosan nem is szerepel most a csúcs napirendjén, de mint tudósítónk, Gyévai Zoltán utalt rá, ez sem végleges. Más kérdés, hogy a csúcstalálkozó előtt Robert Fico szlovák kormányfő is bejelentette, hogy országa nem támogatja Ukrajnát sem pénzügyileg, sem katonailag.
Ehhez kapcsolódóan: Orbánnal vagy nélküle, az EU folytatja Ukrajna támogatását
Macron éppen a találkozó előtt tartott tévébeszédet. Azt mondta, Európának fel kell készülnie, hogy az Egyesült Államok már nem áll mellette. Egyértelműen Oroszországot nevezte a legnagyobb fenyegetésnek az európai békére nézve, és közös európai védelem megteremtését sürgette. Információink szerint ebben Orbán Viktor támogatta. (Ez annyiban egyébként nem meglepetés, hogy a magyar kormányfő mindig kiállt a közös európai védelem megteremtése mellett.)
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban Macron egyértelműen magyarázatot várt Orbán Viktortól az utóbbi hetek magyar lépéseire. Mint ismert, a kormány régóta kiemelten jó viszonyt ápol a nyíltan oroszbarát boszniai szerb elnökkel, Milorad Dodikkal. Dodikot nemrég első fokon egy év börtönre ítélte egy bíróság, mert a vád szerint akadályozta az országot ténylegesen irányító nemzetközösség főképviselőjének döntéseit. Válaszul Dodik bejelentette, hogy a boszniai szerb igazságszolgáltatás elszakad a szövetségitől, egy nagygyűlésen pedig arról beszélt, hogy a magyar Terrorelhárítási Központ fegyveresei őrzik. A TEK erre közölte, hogy „gyakorlatozás céljából” valóban van hetven magyar rendőr Boszniában.
A magyar kavarás miatt ugyanakkor nagyon feszültté vált a két ország közötti viszony. Ennek jegyében a bosnyák hatóságok nem engedték leszállni a boszniai szerb fővárosban, Banja Lukában Magyar Levente külügyi államtitkár repülőgépét, legfrissebb hírként pedig – a Balk Magazin szerint – Elmedin Konaković bosnyák külügyminiszter bejelentette, hogy kezdeményezik az EU békemissziójának keretében Boszniában tartózkodó magyar katonai kontingens kivonását.
Orbán segíthet?
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kibontakozni látszó kereskedelmi háború szempontjából Orbán Viktor véleménye nem csak azért lehet érdekes, mert ő ápolja a legjobb személyes viszonyt az amerikai elnökkel a jelenlegi uniós vezetők közül, ami komoly optimizmushoz vezetett január 20. óta a kormány és a Fidesz egyes tagjai körében. Volt olyan kormánypárti politikus például, aki arról beszélt lapunk munkatársának: abban bíznak, hogy Trump úgy vet ki vámokat az EU-ból származó termékekre, hogy Magyarországnak felmentést ad. (Erre nincs lehetőség, mert a kereskedelempolitika teljesen egységes az EU-ban.)
Ehhez kapcsolódóan: November 5. óta többször kikérte Orbán véleményét Trump Ukrajnáról, jöhet az új békemisszió
Némileg meglepő, hogy szóba hozták a magyar jogállamiság kérdését, hiszen ez évek óta tartó vitát és jogi eljárásokat eredményez a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A francia elnökhöz nyilván eljutottak azok az információk, hogy a kormány jogi lépésekre készül a független média és a civil szervezetek ellen, illetve gyakorlatilag betiltaná a melegjogok érdekében szervezett felvonulásokat.
Az EU–Mercosur-tárgyalások viszont nyilván közös alapra hozzák a két vezetőt, hiszen Macron és Orbán egyaránt elutasítja, hogy a dél-amerikai államokból származó mezőgazdasági termékek akadálytalanul jussanak be az Európai Unióba – ez a francia és a magyar termelők piaci pozícióit is kedvezőtlenül érinti.
A két vezető megbeszélése után sem sajtótájékoztatót nem tartottak, sem közös nyilatkozatot nem adtak ki. A magyar kormányfő utólag egy rövid videóban azt mondta: most kiemelkedően jók a magyar–francia kapcsolatok. Párizsban Orbán Viktor nemcsak Macronnal, hanem a korrupció miatt házi őrizetben lévő Nicolas Sarkozy volt francia elnökkel is találkozott, valamint Marine Le Pennel, a Fidesszel egy EP-frakcióban ülő Nemzeti Tömörülés vezetőjével. Le Pent „leendő francia elnökként” említette.
Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty
