A miniszterelnök általában Ukrajna felkészületlenségével érvel az uniós csatlakozása ellen, valójában azonban az Egyesült Államok európai befolyásának növekedésétől tart.
hogy Brüsszelben összefutva kezet ráztak. A magyar miniszterelnök nem volt szolidaritási látogatáson
sem az ukrán fővárosban, sem a kárpátaljai magyaroknál | Fotó:European Council | Forrás: European Council
Zárt körű tanácskozáson teljesen más aggályokat fogalmazott meg Orbán Viktor az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatban, mint amit aztán később hivatalosan kommunikált. A Direkt36 szerint a miniszterelnök valójában a saját geopolitikai mozgásterét félti. Arról beszélt ugyanis, hogy Ukrajna EU-csatlakozása felborítaná az Európán belüli hatalmi viszonyokat, és túl nagy befolyást szerezne a térségben az Egyesült Államok.
A portál szerint a kormányfő erről egy tavaly tavaszi tanácskozáson beszélt az Országgyűlés vezető tisztviselőinek, a parlamenti képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumon, amit jogszabály szerint az Európai Tanács ülései előtt hívnak össze. Ezeken az üléseken több ellenzéki képviselő is jelen szokott lenni, ugyanakkor a tanács rendszeres résztvevői szerint ezeken az alkalmakon a nyilvános parlamenti ülésekhez képest jóval békésebb a hangulat, Orbán Viktor pedig esetenként távlati elképzeléseiről is beszélni szokott.
A miniszterelnök egy ilyen, március 20-i találkozón beszélt arról, hogy titkosszolgálati forrásokból származó információi szerint az Egyesült Államok állítólag megígérte Ukrajnának, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások még 2023-ban el fognak kezdődni a háború sújtotta országgal (az persze jó kérdés, hogy erről miért az Egyesült Államok dönt – a szerk.). Volodimir Zelenszkij úgy megy rá az elnökválasztási kampányra, hogy megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával” – mondta Orbán Viktor. Ezzel arra célzott, hogy erősödhet az ukrán elnök belpolitikai pozíciója, azonban a kormányfő már itt előrevetítette, hogy „lesz egy kis csinn-bumm cirkusz előtte”, vagyis, hogy a magyar kormány ehhez csak feltételekkel fog hozzájárulni. Orbán Viktor itt azt is elmondta, arra számít, hogy
„bár némi eredményt el tudnak majd érni, például a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítása terén, érdemi akadályt nem tudnak gördíteni az ukrán uniós csatlakozás elé, gyorsan „át fogják rajtunk nyomni Ukrajna EU-s tagságát”.
Ezt követően beszélt az ukrán csatlakozással kapcsolatos lényegi aggályairól: a csatlakozással ugyanis szerinte létrejön egy olyan erőközpont, amint mind katonailag, mind politikai, mind gazdasági értelemben az Egyesült Államok fog uralni. Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni Orbán Viktor szerint szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is – vagyis olyan országok, amelyek Oroszországtól tartva amúgy is szorosabb kapcsolatot ápolnak Washingtonnal. Mivel e terület lakóinak a száma együtt felülmúlja például Franciaországét, Orbán Viktor számításai szerint a befolyásuk is nagyobb lesz a franciákénál. A magyar miniszterelnök elmondása szerint Emmanuel Macronnak is vázolta már ezt a helyzetet, de a francia elnöknek nem volt teljesen világos, hogy mit mivel kell összeadni.
Orbán Viktor mégsem vétózott, az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával – Eddig tartott a magyar virtus.
Azt Orbán Viktor nem árulta el, hogy valójában mi az összefüggés az Egyesült Államok uralta erőközpont és Ukrajna EU-csatlakozása között – az Egyesült Államok nem az Európai Unió tagja –, és kérdés az is, hogy a másik fő érdekeltnek, az állítólagos amerikai erőközpont által közvetlenül fenyegetett Vlagyimir Putyinnak miért nincs kifogása Ukrajna EU-csatlakozásával szemben.
Megjelent a Népszava Belföld és Külföld rovatában 2024. január 31-én.
