A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Balogh S. Éva
Fogadni mernék, hogy nem túl sokan vannak tisztában azzal, hogy a mai napon véget ért a Budapesten megrendezett hatodik, szerb-magyar csúcstalálkozó. Természetesen a magyar politikai színtéren járatos emberek tudják, hogy Belgrád és Budapest kapcsolata évek óta különösen meleg. Ez méginkább így van, mióta Aleksandar Vučić 2017 -ben Szerbia elnöke lett. Két évvel később, amikor Orbán Viktor és Angela Merkel közös sajtótájékoztatót tartott a német kancellár soproni látogatása után, egy bejegyzést szenteltem a két diktatórikus ország szerelmetes viszonyának mivel Orbán azt mondta, hogy az Európai Unió bővítése, „különösen Szerbia felvétele létfontosságú, nemcsak Szerbia és Magyarország, hanem egész Európa számára”.
Ebben az írásban bemutattam Ana Brnabićot, Vučić személyes választását, hogy miniszterelnök legyen maga helyett , és felhívtam a figyelmet Orbán évek óta gyakori találkozóira Brnabić-csal. Megjegyeztem, hogy a szerb miniszterelnök nem más, mint Vučić bábja, bár kinevezésekor, 2017 -ben liberális körökben és a nemzetközi LMBTQ -közösségben is remények merültek fel, hogy a nyíltan meleg személy kinevezése elsőként a régióban, pozitív hatással lehet a különböző szexuális irányultságú emberek nagyobb elfogadására. Nos, ezen a héten visszatért Budapestre, és egy nagy szerb küldöttséget vezetett a legutóbbi csúcstalálkozójukra. Ugyanarra Budapestre, ahol most fogadták el azt az „anti-pedofil törvényt”, amely valójában egy LMBTQ-ellenes jogszabály volt.
Mai bejegyzést az „Adrian Alcott” által idézett egysoros ihlette. Ez Kereszty András író álneve, aki a Népszabadság korábbi felelős szerkesztője volt, és érdekes cikkeket gyűjt össze az Újnépszabadságban, köztük a Magyar Spektrum magyarra fordított írásait. Egy fotó alatt, amelyen Orbán Viktor éppen bosszantó kézcsók-rutinját végzi, a következő faláírás jelent meg Kardos Roland bloggernél: „Amikor a migránsőrületed közepette elfelejted, hogy az LMBTQ az ellenség, és kezet csókolsz a nyíltan leszbikus szerb miniszterelnöknek . ”
Ezt a képaláírást tökéletes példának találtam azon széteső és össze nem hangolt politikai lépések sorozatára, amelyekkel a magyar miniszterelnök az utóbbi időben előállt, hogy megakadályozza az ország feletti diktatórikus uralmának lehetséges végét. Például annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet az olyan kérdésekről, mint például a Fudan Egyetem budapesti campusának létrehozásának balszerencsés terve, Orbán kidolgozta az ugyanolyan szerencsétlen LMBTQ-ellenes törvényt. És amikor ez bajba sodorta az Európai Unióban, megpróbált visszavonulni, és nagy sietséggel elhajítani a témát. Vagy csak néhány nappal ezelőtt minden magas szintű fideszes politikus énekelte az Európai Unió dicséretét, jelezve az EU “bürokrácia” elleni szisztematikus támadás lehetséges végét. De ma Varga Judit ismét bírálta a brüsszeli „bürokratákat”, akik elég ostobák, hogy elszalasztják az alkalmat, hogy új, létfontosságú tagállamot, Szerbiát szerezzenek maguknak. Sőt, mondta Orbán Viktor a szerb–magyar csúcstalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatóján: „legfőbb ideje, hogy Brüsszel végre felébredjen imperialista álmából”.
Orbán megtámadta a németeet is, amikor azt állította, hogy „megvédtük a németeket a ’15 -ös válságban, annak ellenére, hogy állandóan hátba lőttek minket. Rátámadtak a jogállamiságra, a kerítés építésére, ránk lőttek hátulról. ” És ha ez nem lenne elég, azt állította, hogy „Magyarországot pufferzónának jelölték ki, hogy a németeket fenyegető konfliktust itt, magyar területen vívják meg. Ezt tették évszázadok óta. ” Tehát most az új / régi választási üzenet a migráns kérdés. Szerencsére az Afganisztánból érkező tömeges migráció fenyegetését felhasználva a magyar közvéleményt valószínűleg nem lehet olyan őrületbe kergetni, ahogy az Orbánnak 2015-ben majd azt követően sikerült. Maga Orbán jelentősen gyengítette saját érvelését, amikor elismerte, hogy „mindannyian tudjuk, hogy ezek a migránsok nem akarnak Szerbiában vagy Magyarországon élni; Németországba mennek. És így, amikor most megvédjük magunkat, mint annyiszor a történelem során, akkor Európát és különösen Németországot is védjük, és ez akkor is igaz, ha nem számíthatunk elismerésre vagy hálára. ” Ha a menekültek nem akarnak Magyarországon maradni, miért kellene az országnak millió és millió eurót költenie, különösen akkor, ha az ország semmilyen hálát nem várhat Nyugat részéről.
Természetesen ez az utolsó érv a nyugat-európai országok politikusainak szól, de nehéz úgy tekinteni rá, mint amely megváltoztatná az Európai Bizottság hozzáállását olyan kérdésekben, mint a jogállamiság feltételei vagy a “pedofil törvény”a diszkriminatív jellege. Az újonnan kidolgozott stratégiák sorozata, amelyek célja a múltbeli hibák orvoslása és Magyarországnak az EU-val szembeni és a Fidesznek az ellenzékkel szembeni újrapozicionálása, maguk a veszett vagdalózás és az új hibák. Úgy tűnik, Orbán Viktor pánikmódban van, és joggal. Nem látom egyszerű módját annak, hogy kilépjen az elmúlt években létrehozott kommunikációs és politikai útvesztőből.
2021. szeptember 9.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyar nyelven is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon
