Október 23-án, három év kihagyás után ismét Budapesten ünnepelt Orbán Viktor és a Fidesz vezetése. A hivatalos program a nemzeti lobogó felvonásával kezdődött a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással, valamint több állami és katonai szervezet jelenlétében emlékeztek meg a történelmi eseményekről. Orbán Viktor ünnepi beszédére a Millenáris Parkban került sor, amelyre vidékről is szervezett buszokkal szállították a résztvevőket, hogy minél többen legyenek jelen a kormányfő beszédén. A Telex percről percre tudósított az eseményről, és Orbán Viktor beszédéről is részletesen beszámolt.
„Putyinbarát Fidesz elárulta 1956 magyar nemzeti hőseit.” Ezzel a felirattal akart molinót kihelyezni a Momentum pár aktivistája a Millenáris Parkban Orbán Viktor beszéde előtt. Nem jártak sikerrel, az információk szerint a biztonságiak megakadályozták, hogy kitegyék a molinót, és kivezették őket a helyszínről.
A miniszterelnök beszéde többek között Brüsszelt és az Európai Uniót állította középpontba. Hangsúlyozta, Magyarország nem engedheti meg, hogy ismét „bábállammá” váljon, ahogyan 1956-ban sem tűrte el a szovjet megszállást. Orbán párhuzamot vont a múlt és a jelen között, kijelentve, hogy most is külső erők, Brüsszel vezetése próbálkozik megzabolázni Magyarországot. A miniszterelnök szerint, ahogyan 1956-ban a magyarok harcoltak a szabadságukért, most is készen állnak megvédeni az ország szuverenitását.
Beszédében többször is utalt a legnagyobb ellenzéki erő, a Tisza Párt vezetőjére, Magyar Péterre, bár nevét nem említette. Orbán úgy jellemezte ellenfelét, mint „aláíró fajta”, aki Brüsszel támogatásával próbálja leváltani a nemzeti kormányt. Ezzel Magyar Pétert arra az áruló szerepre helyezte, amelyet a kommunista kollaboránsok töltöttek be 1956-ban. Orbán egy újabb Dávid és Góliát párharchoz hasonlította a jelenlegi politikai helyzetet, ahol a Fidesz a kiszolgáltatott magyarok oldalán harcol a „birodalmi” Európai Unióval szemben.
Az esemény komoly biztonsági előkészületekkel zajlott, a Millenáris körül kordonokat emeltek, és a sajtó képviselőit elkülönítették a résztvevőktől. A rendezvény során a Fidesz politikai szónokai és meghívott előadók is beszédeket tartottak, de a fő hangsúly Orbán Viktor üzenetén volt, amely szerint Magyarország most is egy világhatalom ellen vívja harcát, akárcsak 1956-ban.
A történelmi párhuzam: 1956 és a jelen
Orbán beszédének egyik központi eleme az volt, hogy az 1956-os forradalmat és a jelenlegi politikai helyzetet párhuzamba állította. Az 1956-os eseményeket egy olyan harcként jellemezte, amely során Magyarország a szovjet birodalom elnyomásával szállt szembe, és küzdött a szabadságért. Orbán szerint a magyarok szabadságszerető nép, és soha nem tűrik el az elnyomást, legyen az külső vagy belső erőktől származó.
Ebben a kontextusban a miniszterelnök azt sugallta, hogy a mai Magyarország is hasonló veszélyekkel néz szembe, csak éppen Brüsszelből érkeznek ezek a kihívások. A beszédben a „Dávid és Góliát” történetét idézte, ahol Magyarország Dávid szerepét játssza, amely a nagyobb és erősebb külső hatalmakkal szemben harcol, ebben az esetben az Európai Unióval. Orbán szerint Brüsszel, akárcsak a szovjetek 1956-ban, elnyomó módon akar beavatkozni Magyarország belügyeibe, és egy „bábállamot” akar létrehozni.
Brüsszel és a „bábkormány” retorika
A beszéd egyik legfontosabb üzenete Orbán Viktor részéről az volt, hogy Brüsszel bábkormányt akar Magyarország élére ültetni, és már meg is van a „vezetőjük” ehhez. Bár a miniszterelnök közvetlenül nem említette név szerint az ellenzéki Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert, egyértelműen rá utalt, amikor azt mondta, hogy az ellenzék új vezére „Manfred Weber asztalánál ül”.
Orbán ezzel arra utalt, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt Brüsszel támogatását élvezi, és az ellenzéki vezető Brüsszel érdekeit szolgálja Magyarországé helyett. Ez a fajta „árulás” retorika a Fidesz kommunikációjának egyik alapvető eleme, amelyet korábban is alkalmazott, amikor külföldi erők befolyását emelte ki az ellenzéki politikai szereplők támogatása mögött.
Brüsszel mint „új birodalom”
Orbán beszédében továbbra is erőteljesen jelen volt az a retorikai elem, amely Brüsszelt egy új, birodalmi erőként ábrázolja, amely Magyarország függetlenségét veszélyezteti. A miniszterelnök szerint Brüsszel nem tudja elfogadni Magyarország „független magyar politikáját”, és éppen ezért egy bábkormányt akar az ország élére ültetni, amely kész lenne szolgálni az uniós érdekeket a magyar érdekek helyett.
Ez a gondolat az Európai Unió elleni harcot egyfajta modern szabadságharcként tünteti fel, amely során Magyarország ismét egy nagyhatalom ellen küzd, ahogyan tette azt 1956-ban a Szovjetunióval szemben. Orbán üzenete az, hogy a nemzeti kormány képes megvédeni az országot a „birodalmi” ambícióktól, és hogy a Fidesz ennek a küzdelemnek az élharcosa.
A Tisza Párt és Magyar Péter bírálata
A beszéd politikai üzenetének egyik központi eleme az volt, hogy Orbán nyíltan támadta a Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert, bár közvetlenül nem mondta ki a nevét. Orbán az ellenzéki vezetőt úgy jellemezte, mint „aláíró fajta”, aki ideális vezetője lenne egy Brüsszel által irányított bábkormánynak. Ezzel a retorikával Orbán egyértelműen igyekezett Magyar Pétert árulóként beállítani, aki külföldi érdekek képviselője Magyarországon.
Ez a támadás egyértelműen válasz a Tisza Párt felemelkedésére, amely az utóbbi időben jelentős kihívást jelent a Fidesz számára. Nemrég jött ki ugyanis az a felmérés, amely szerint hibahatáron belül, de hajszállal már vezet a Tisza a Fidesz előtt. A 21 Kutatóközpont friss felmérése, ami a Partizán megbízásából készült az első közvélemény-kutatás, ami a Tisza Párt előnyét mérje a pártválasztók között. Orbán ennek értelmében is igyekezett a Fidesz támogatóit mozgósítani a beszéde során, és erősíteni a nemzeti egység üzenetét, amelyet szembeállított a „külföldi érdekeket” szolgáló ellenzékkel.
Beszédének végén arra buzdította a Fidesz híveit, hogy ne engedjék, hogy Magyarországot ismét bábállammá tegyék, ezúttal Brüsszel irányítása alatt. A miniszterelnök szerint Magyarország ismét győzni fog, ahogyan 1956-ban is sikerült megvédenie szabadságát.
A beszéd egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy Orbán továbbra is erőteljesen használja a Brüsszel elleni retorikát a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelmének hangsúlyozására. a narratívájában pedig kijelölte a Tisza Párt és Magyar Péter szerepét is.
A miniszterelnök beszéde végén megpróbálta megzavarni egy férfi az állami megemlékezést a Millenárison, írja a Telex. A rendőrök egy tapétavágó kést találtak nála, kivezették a Millenárisról. A férfit a II. kerületi rendőrségre vitték, és rendzavarás szabálysértés miatt indítanak vele szemben eljárást.
