A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Annak fényében, hogy a mai napon összehangolt lengyel-magyar válasz érkezett az Európai Bizottság két országnak küldött leveleire, amelyek “informális első lépésként elindították azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt uniós pénzeket csökkentsenek országok számára”, először is meg kell értenünk, mi állt ezekben a levelekben, amelyeket eddig nem hoztak nyilvánosságra. Legalább három olyan forrásunk van – a Politico, a Népszava és az EUrológus -, amely látta őket, és ezért megbízható információkkal tudnak szolgálni a tartalmukról.
Bayer Lilitől és Wanat Zosiától a Politicótól megtudtuk, hogy mindkét levelet Gert-Jan Koopman költségvetési főigazgató írta alá. A Budapestnek címzett levél a korrupcióval és az elszámoltathatóság hiányával foglalkozik, és tizenhat kérdést vet fel konkrét kétes pénzügyi gyakorlatokkal kapcsolatban. A levél ezeken a kérdéseken kívül kitér az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlzott hatalmára és általában az igazságszolgáltatás függetlenségére is.
A Varsónak címzett levél elsősorban a bírák és ügyészek függetlenségének hiányával foglalkozik. A Politico idéz a levélből, amely szerint a lengyel kormány által bevezetett úgynevezett igazságszolgáltatási reform “befolyásolhatja az uniós pénzeszközökkel való gazdálkodás szabálytalanságaihoz kapcsolódó ügyekben folytatott bírósági eljárások hatékonyságát és pártatlanságát, ami kockázatot jelent az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére”.
Halmai Katalin, aki előbb a Népszabadság, most pedig a Népszava brüsszeli tudósítója volt, részletes cikket közölt a levél tartalmáról Cimboraság, kivételezés, komaság: sógorok nyomában Brüsszel címmel. A közbeszerzések gyengeségeiről, az összeférhetetlenségi kockázatokról, az eredménytelen vizsgálatokról és szankciókról, valamint az igazságszolgáltatás problémáiról olvasva nem lehet megkerülni a következtetést, hogy az Európai Bizottságnak dolgozó tisztviselők teljes mértékben tisztában vannak a magyarországi rendszerszintű korrupció mélységével. Értékelésük szerint “a közbeszerzési pályázatok csaknem fele egyfordulós eljárást eredményez”. A levél három olyan esetre hívja fel a figyelmet, amelyek az Európai Bizottság szempontjából különösen aggasztóak: (1) az uniós agrártámogatásokra jogosult állami földek árverése, (2) a Budapest Airport részvényeinek eladása, amely 200 millió euró uniós hitelt kapott, és (3) a Balaton körüli fejlesztési projektek, amelyek szintén uniós támogatásban részesültek.
Bár a levél nem nevezte meg a bűnösöket, tudjuk, hogy Tiborcz István és Mészáros Lőrinc milyen széleskörű földrablásokat hajtott végre a Balaton körül. Az Európai Bizottság a balatoni projektek finanszírozásának részleteit szeretné megtudni, és azt, hogy a hatóságok milyen alapon ítélték oda azokat. Tudni akarják, hogy kik a Budapest Airport részvényeinek vásárlói. (A repülőteret egy kormányzati többségű konzorcium vásárolja meg.) Az Európai Bizottság kéri annak a tíz magánszemélynek vagy vállalkozói csoportnak a listáját is, akik a KAP (Közös Agrárpolitika) legnagyobb haszonélvezői voltak.
A levél kiemeli azokat az eseteket, amelyekben Magyarország számos olyan projektet vont vissza, amelyeket az OLAF megkérdőjelezhetőnek talált, és színlelt tudatlansággal érdeklődik, hogy a pénzeszközöket szabálytalanul szerezték-e az elkövetők. Nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság itt Tiborcz Istvánról, Orbán vejéről beszél, akinek az Európai Unióval szembeni tartozását a magyar kormány fizette ki.
Összességében ez a levél nagyon másképp hangzik, mint a korábbiak, amelyekben az Európai Bizottság elnöke egyszerűen csak aggodalmát fejezte ki a magyarországi állapotok miatt.
Az EUrologus egy független, magyar nyelvű uniós hírforrás, kis csapattal. Többet tesz, mint híreket közvetít Brüsszelből Budapestre. Elemzéseket és véleménycikkeket is kínál. A HVG-ben megjelent cikkük címe: “Most a pénz a tét a Brüsszel és a kormány közötti legújabb csetepatéban”. Szerintük “a brüsszeli levél egy dolgot világossá tett: Magyarország végleg búcsút inthet a 2500 milliárd forintos gazdaságélénkítési alapnak. Amíg ez a vita nem rendeződik, az Európai Bizottság nem fizet előleget, és nem fogad el semmilyen számlát utólagos elszámolásra, mivel nincs olyan megállapodás az EU és Magyarország között, amely ezt indokolná, az EU pedig előre olyan kifogásokat emel, amelyekkel utólag megtagadhatja a kifizetést”. Az EUrologus tréfásan hozzátette, hogy “persze, ha a magyar kormány két héten belül az Európai Bizottság minden aggályát orvosolja, jogszabályokat módosít, elküldi a kért adatokat, és … de talán itt abba kellene hagyni ezt a gondolatkísérletet”.
Miután megkapta ezt a levelet, Orbán Viktor ma levelet küldött Ursula von der Leyennek, amelyben a jogsértési eljárás felfüggesztését követelte. Mint fogalmazott: “El kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet különleges intézkedésekkel is kezelni kell. A biztonságunk és a területi integritásunk forog kockán”, ezért a jelenlegi jogi keretet meg kell változtatni.
Orbán kihasználja a fehérorosz-lengyel tragikus helyzetet. Hosszasan írt az újbóli migrációs nyomásról, és emlékeztette von der Leyent az Európai Tanács következtetéseire (október 21-22.), amelyek szerint sürgős intézkedéseket kell hozni a nyomás kezelésére. “Európának szembe kell néznie az új realitásokkal”, és “be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága nagyobb kihívást jelent, mint akár a gazdasági fellendülésről szóló vita”. Felszólította a Bizottságot, hogy a jogi keretet igazítsa a megváltozott realitásokhoz, és azonnal állítsa le a hatályos elavult és akadályozó jogszabályok egy részét, valamint függessze fel a jogsértési eljárásokat.
Lengyelország és Magyarország szokás szerint egy hullámhosszon van. Mateusz Morawiecki egy interjúban azt mondta, hogy az Európai Uniót komoly biztonsági fenyegetések fenyegetik keletről, ezért a legkritikusabb kérdésekre kell összpontosítani, amelyek közé aligha tartozik az uniós szerződés 7. cikkelyéről szóló vita. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben, például az igazságügyi reformban vannak nézeteltérések Brüsszel és Varsó között, de ezeknél fontosabb a “nagyon fenyegető valóság, a reálpolitika”. Eljött az ideje, hogy “végre a józan ész győzedelmeskedjen az Európai Unióban”.
A két miniszterelnök igyekszik elhárítani az Európai Bizottság és az Európai Parlament minden olyan kísérletét, amely az uniós jog érvényre juttatására irányulna ebben a két gazemberállamban. Csak remélni lehet, hogy az Európai Unió nem dől be ennek a legújabb kísérletnek, amely a jog kijátszására irányul, és lehetővé teszi, hogy ezek a szélsőjobboldali rezsimek győzedelmeskedjenek.
2021. november 22.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Címkép: Lengyel-magyar kormányfő
Forrás: Újnépszabadság
