Mint arról írtunk, Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke indul a júniusi európai parlamenti választásokon, ezért ha megválasztják és július közepén elfoglalja a helyét az Európai Parlamentben, akkor más vezetőt kell találni a testület élére.
Ha ez nem történik meg időben, akkor az Európai Uniós soros elnökségét épp a vonatkozó időszakban betöltő ország vezetője lesz a szervezet elnöke, aki abban a mintegy fél évben épp a magyar kormányfő, Orbán Viktor lesz.
Azt, hogy Orbán Viktor irányítsa az Európai Tanácsot fél évig, a többi huszonhat állam- és kormányfő próbálja elkerülni, hiszen Orbánnak rendszeresen súlyos nézeteltérései vannak velük, ez közismert a magyar kormányfő vétózásai miatt is.
Tehát szóba jöhetnek más forgatókönyvek is. Az Adevărul arról ír, hogy Michel utódjának Klaus Iohannis román elnököt választhatják. A lap a román Liberális Pártból (PNL) származó információkra hivatkozik, uniós források egyelőre nem erősítették meg az értesülést. A lépés vélhetőleg komoly előnyhöz juttatná a PNL-t a romániai választásokon, sőt, akár azt is eredményezheti, hogy a párt jelöltje megnyeri az idei elnökválasztást.
Klaus Iohannis elnöki pozícióból való lemondását követően, az Alkotmány értelmében az állam második számú közméltósága veszi át ideiglenesen a helyét. Aki ez esetben Iohannis párttársa és hűséges kollégája, Nicolae Ciucă, a szenátus és a liberális párt elnöke lenne. A pár hónapos elnöki pozíció pedig igen komoly politikai lehetőséget jelent, mely nagyot lökhet az alakulat jelenleg igen alacsony támogatottsági szintjén. Sőt, akár azt is jelentheti, hogy a PNL megnyeri az elnökválasztást, ami a romániai pártok legfőbb törekvésének számít.
A liberális pártból érkezett Klaus Iohannis már a második ciklusát tölti, így nem indulhat újabb elnöki mandátumért. A PNL támogatottsága pedig jelentősen visszaesett az utóbbi években, gyakran mérik őket nagyjából egy szinten a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). Jelen pillanatban a felmérések alapján valószínű, hogy az elnökválasztás második fordulójába a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje mellett az AUR jelöltje jut be, ami biztos győzelmet jelent a szocialisták számára. Azonban ha a PNL-s Nicolae Ciucă lenne a szociáldemokrata jelölt (vélhetőleg Marcel Ciolacu miniszterelnök) ellenfele a második fordulóban, a PSD nem lehet biztos a dolgában.
Romániában 2024 szuper választási év lesz: európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztást is tartanak, így nagy jelentőséggel bírhat, ha a PNL vezetője képes lenne politikailag megerősödni.
Az Európai Tanács elnöki pozíciójával valójában nem járnak túlzottan nagy hatalmi jogkörök, inkább szervezési, levezetési funkciója van az elnöknek, persze az EU-s közbeszédet hangsúlyosan alakítani képes.
Klaus Iohannis neve egyébként korábban is felmerült Brüsszelben, például 2019-ben, Donald Tusk távozása után. Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta 2020 márciusában, hogy ő javasolta a román államfőnek, akit „kivételes politikusnak” nevezett, hogy legyen az Európai Tanács elnöke, de ő elutasította az ajánlatát.
