Mérlegen a washingtoni út. És persze minden más. Tabuk nélkül, Rónai Egonnal. Ezzel a szöveggel jelentette be Orbán Viktor, hogy interjút adott Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A másfél órás beszélgetés során több fontos témában is kérdezték a miniszterelnököt, beleértve a múlt heti washingtoni utat, az ott elért megállapodásokat, a kegyelmi ügyet, a jövő évi választásokat, Magyar Pétert és az MNB-botrányt.
Az interjú a Trump-tárgyalással indult, illetve azzal, hogy miért a fapados Wizz Air géppel ment Amerikába Orbán és az őt kísérő delegáció. Vajon a magyar közéletben gyakran felmerülő „luxizás” vádját próbálta ezzel kivédeni? A miniszterelnök erre azt felelte: nem volt az állami gépek között olyan, amellyel ezt meg tudták volna oldani. „Kényszerhelyzet volt” – tette hozzá. Szerinte vannak szabályok, ő is így járt el.
– Meg van bénulva az amerikai állam – ezzel indokolta Orbán Viktor azt, hogy nem a szokványos protokollal, vörös szőnyeggel várták a nagy létszámú küldöttséget Washingtonban. Hozzátette, hogy tudta, milyen fogadtatásra számíthat. Ami a magyar-amerikai tárgyalásokat illeti, ehhez úgy kellett hozzáállni, hogy az amerikai elnök egy üzletember, nem is akármilyen. Orbán elkezdte számolni, hány amerikai elnökkel tárgyalt eddig, majd arra jutott, hogy mindegyik más karakter, mindenesetre érdekes módon „különcnek” nevezte Trump elnököt. Ami az orosz olaj és gáz vásárlását sújtó szankciók eltörlését illeti, a kormányfő állítása szerint az út előtt nem volt biztos az amerikai büntetőintézkedések alóli mentesség, bár érezhető volt, hogy Trump hajlandó lesz megállapodni. – „Tudnod kell, hogy kivel ravaszkodhatsz, kivel ügyeskedhetsz, de Trump elnök úrnál nem lehet blöffölni, jobb, ha bemondjuk az igazat” – jelentette ki. – Elnök úr, ha ezt megcsinálja, tönkreteszi Magyarországot – idézte fel Orbán, hogyan érvelt a tárgyaláson.
Kezet ráztak a szankciómentességre
A szankciók alóli mentességgel kapcsolatban Rónai Egon felvetette, hogy a miniszterelnök korlátlan idejű megállapodásról beszélt, ám a sajtóban sok helyen egyéves megállapodást emlegetnek. Meddig érvényes valójában? – Értem, megadom, és erre kezet fogtunk. Ez azt jelenti, hogy amíg ő az elnök ott, és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni – állította a kormányfő. – Úgy gondolta, hogy ezért nem kér semmit, és nem is kért – válaszolta Orbán arra a kérdésre, hogy mibe kerül ez a megállapodás Magyarországnak.
A beszélgetés során felmerült az a kérdés, hogy lett-e volna kedve Orbánnak egy elnöki rendszerhez. Mint kiderült, a 2010-es választási győzelem után felmerült a lehetőség, hogy átálljanak valamilyen elnöki rendszerre, és „hosszú, politikatörténeti beszélgetések” után abban maradtak, hogy nekünk a parlamentáris rendszer passzol. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez mindig így marad, időről időre megvizsgálják a kérdést, legutóbb erre négy éve került sor. „Fontos a választás, de a választás előtt és után is van élet, ne keverjük össze a fontossági sorrendeket” – fogalmazott a kormányfő.
Az amerikai–magyar kapcsolatok szempontjából Orbán szerint nem az a kérdés, hogy Trump támogatja-e őt, és ennek milyen hatása lehet a választásokra, hanem az, mi a jó a magyaroknak. A magyarok számára pedig az a legjobb, ha Amerika jó viszonyt ápol Magyarországgal. Ami az Oroszországgal való kapcsolatunkat illeti, Orbán erről úgy fogalmazott: „nincs semmilyen politikai kitettségünk Oroszország felé, történelmi kitettségünk van, ami nem ugyanaz”. Azt is állította, hogy a magyar kormány politikai döntéseire Oroszország nem tud hatást gyakorolni. Rónai Egon ezen a ponton felvetette: sokan vádolják Orbánt azzal, hogy 2009-ben megegyezett Vlagyimir Putyinnal. A miniszterelnök erre megjegyezte, hogy „ez nem vád, hanem elismerés”, de ettől függetlenül marhaságnak tartja az ilyen vádakat. Állítása szerint Putyinnal akkor abban állapodtak meg, hogy történelmi kérdésekkel nem hozakodnak elő, közvetlen kapcsolatban maradnak, és évente legalább egyszer találkoznak.
A pénzügyi védőpajzsról
– Ma nem tudja Magyarország érdekeit más képviselni, csak én – jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy a Brüsszellel való rossz viszony sérülékennyé teszi az országunkat, az amerikaiakkal való jó viszony viszont erősít minket. Ami a sok vitát kiváltó pénzügyi védőpajzsot illeti, abban maradtak, hogy az amerikaiak segítik Magyarországot. A Trumppal való megállapodás szerint ha bármilyen pénzügyi nehézsége van Magyarországnak, akkor a 4-5 nemzetközileg ismert eszköz valamelyikét lehívhatjuk, használhatjuk. Nincs limit összeg, Orbán szerint adott esetben legfeljebb 10-20 milliárd dollárra lehet szükség. Itt szóba került, hogy vajon ez azt jelenti, hogy bajban van a magyar gazdaság. – Mióta nincs Nagy-Magyarország, pénzügyi gondokkal küzdünk – jegyezte meg a kormányfő, akinek célja, hogy hazánk olyan helyzetbe kerüljön, amikor másoknak ad kölcsönt, és nem mi kérünk kölcsönt.
Napirenden van az orosz-amerikai csúcstalálkozó Budapesten, ami késik, de nem lehetetlenült el – hangsúlyozta. Szerinte haladnak a tárgyalások, tudják, hol vannak elakadva (ezek az oroszok területi követelései) és tudják, hol kellene változtatni. Orbán megfogalmazása szerint természetesen az az érdekünk, hogy egy ember se haljon meg háborúban, de különösen egy keresztény se, „egy olyan kontinensen, ami azzal küzd, hogy nincs belőle elég”.
– Ha nem lenne az orosz-ukrán háború, akkor nem kellene az idei és a jövő évi költségvetési hiányt 5-5 százalékra emelni – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért száll el megint a büdzsé hiánya a tervezett 3,7 százalékról. Ez ökölszabály, hogy a háború miatt harmadannyi a növekedésünk, jelentette ki, majd megint Brüsszelt piszkálta, hogy a szankciókkal „elszúrták” a dolgot. A kormányfő állítása szerint jövő héten megy tárgyalmi a Kereskedelmi és Iparkamarával egy 70-80 milliárd forintos kisvállalkozói adócsökkentési csomagról.
Ezután Orbán a KSH korrigált mélyszegénységi és gyermekszegénységi adatain kezdett vitatkozni Rónai Egonnal. Azt, hogy minden ötödik gyerek mélyszegénységben él vagy az fenyegeti, soknak nevezte, de szerinte attól függ, honnan nézzük”. Szerinte a helyzet nem jó, de jobb mint volt, vagyis javuló a tendencia, majd elhárította a témát. Utána kijelentette, hogy nincsenek rossz helyzetben a nyugdíjasok, a nyugdíjak nem vesztették el az értéküket, és nincs egy olyan nyugdíjas sem, akinek a nyugdíja kevesebbet érne, mint 2010-ben. Szerinte a nyugdíjakat nem szabad a bérekkel összevetni, hanem az árakhoz kell mérni értéküket. Meggyőződése, hogy nem szabad a kialakult nyugdíjrendszert megbolygatni: ennek megbontása nagyobb kockázattal jár, mint amennyi előnyt hoz. jTermészetesen megemlítette, hogy jövőre érkezik a 14. havi nyugdíj, amelyet a 13. havi rendszerében fognak kifizetni. Szóba került az is, hogy mikor lehet kivezetni az árréssapkát: egyhamar aligha, aminek alátámasztására Orbán számokat idézett, miszerint ha nem lenne limit, akkor például a tej 50, a tojás 40, a liszt 50 százalékkal lenne drágább.
– Nem látok még tisztán ebben – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit gondol a jegybankbotrányról, illetve Matolcsy György személyéről. Ezután hosszasan méltatta a volt jegybankelnököt, hogy hányszor megmentette a magyar gazdaságot. Ettől függetlenül elismerte, hogy nem néz ki jól, amit eddig látott, de előbb megvárja a jegybank körüli vizsgálatok végét, és majd akkor mondja el erről a véleményét.
Ezért nem áll ki vitára Magyar Péterrel
Ami a Tisza-applikációval kapcsolatos adatlopást, adatszivárgást illeti, Orbán szerint egy állatorvosi lóról van szó. Amikor a külügyminisztérium szerverére törtek be orosz hekkerek, akkor odaküldték a legjobb szakembereiket – folytatta. Amikor Rónai felemlegette, hogy a kormánymédia visszaélt a tiszás adatokkal, ingerülten visszautasította, hogy „rátolják” a kormánymédiát, majd azt ismételgette, hogy az adatgazda tartozik teljes felelősséggel, és kész tényként emlegette, hogy az applikácó létrehozásában ukránok is segédkeztek.
– Nekem van kihívóm, de azt nem Tisza Pártnak hívják, hanem Brüsszelnek – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért nem hajlandó Magyar Péterrel a hétvégén Győrben vitatkozni. Szerinte a Tiszát Brüsszel építette fel, és aki a Tisza Pártra szavaz, az Brüsszelre szavaz. Ellenfelét, Magyar Pétert nem volt hajlandó jellemezni, még annyira sem, hogy méltó ellenfélnek tartja-e vagy sem. A kegyelmi ügy kapcsán ismét sajnálkozott amiatt, hogy két női politikus ennek áldozatul esett, az ügy egyébként még mindig „fáj, minden egyes eleme fáj”. Ugyanakkor azt tagadta, hogy ő visszahívta volna Varga Juditot a politika világába.
– Ha legközelebb is akar velem interjút csinálni, azt kérem, hogy az ATV ne fogadjon el külföldről pénzt – ezzel zárult a másfélórás beszélgetés Orbán Viktorral.
