amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón Washingtonban
2026. február 19-én. (MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)
A magyar miniszterelnök a Béketanács után a washingtoni nagykövetségen számol be arról, mi történt a találkozó során. Elárulta, hogy Donald Trumppal egyeztettek egy lehetséges budapesti látogatás időpontjáról is, de jelenleg mindkettejüknek sűrű a naptára.
Mint ismert, csütörtökön Washingtonban tartotta első hivatalos találkozóját a januárban megalakított, Donald Trump-féle Béketanács. A találkozó során Donald Trump bejelentette, hogy a Béketanács tagjai eddig 7 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, de az amerikai elnök később azt is elárulta, hogy az Egyesült Államok 10 milliárd dollárral fog hozzájárulni.
Orbán Viktor az ülés után sajtótájékoztatót Szijjártó Péterrel közösen. A külügyminiszter elárulta, hogy Orbán Viktor és Donald Trump között volt kétoldalú tárgyalás is, ahol állítása szerint a gazdasági együttműködés fokozását, az ukrajnai béketeremtés lehetőségét, valamint Trump nemzetközi együttműködésre vonatkozó terveit vitatták meg – olvasható az Index tudósításában.
Orbán Viktor a Béketanács kapcsán elmondta, az az ő olvasata szerint egy reakció valójában, mivel szerinte a nagy nemzetközi szervezetek nem tudják dedikált céljaikat, a konfliktusok kezelését ellátni. Szerinte nem kell bezárni a régi intézményeket, hátha föltámadnak, de meg kell próbálni más logika mentén létrehozni együttműködéseket. Mint felidézte, a Béketanácsot alapvetően a Gázai övezet problémáinak megoldására hozták létre, azonban végül nagyobb ambícióik lettek, mert azt gondolták, hogy ezek a módszerek a Föld más helyein is működhet. – Valóban létrejött egy szervezet, ami ugyan még mindig Gázára összpontosít első helyen, de nagyon meglepődnék, ha a második vagy harmadik ülésen már nem egy következő gócpont felszámolásáról lenne szó. Sajnos lehetőség és ajánlat több is van – mondta Orbán.
A Béketanács és az Európai Unió kapcsolatáról elmondta, a téma a legutóbbi EU-csúcson is szóba került. Szerinte minden ország jelezte, hogy itt kéne lennie, de távolságot tartottak amiatt, de üdvözölte, hogy megfigyelőként itt volt a román elnök, Nicusor Dan és az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani is részt vett, ahogy az Európai Bizottság is küldött egy biztost.
Az nem lesz tartható hosszú ideig, hogy van egy Európa számára is fontos válsággócok kezelésére létrejött intézmény, amely ráadásul hatékony is lesz, de Európa kimarad azon térség jövőjének meghatározásából, aminek közvetlen hatása van az európai térségre – véli Orbán, aki szerint a jövőben valami történni fog, és „nem tart attól”, hogy a jövőben egyedül maradna Magyarország a Béketanácsban. A kormányfő elárulta, Magyarország pénzügyi felajánlást nem tett, aminek szerinte egyrészt a felfüggesztett uniós források az oka, másrészt pedig az Országgyűlésnek ratifikálnia kell a csatlakozást ahhoz, hogy kötelezettséget tudjon vállalni.
A Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai feszültségeket illeti, Orbán úgy látja, az egy választási történet. Megismételte a szokásos narratívát, miszerint Ukrajna egy ukránbarát kormányt szeretne Magyarországon, miközben a mostani kormányt ukránellenesnek tartják. A magyar miniszterelnök a Barátság-kőolajvezeték leállítását a választásba való beavatkozásnak tartja. Amíg a háború fennáll, nem lát esélyt az ukrán-magyar viszony rendezésére.
Lesz még valamilyen támogató gesztus, de azt nem tudtuk lezárni, hogy jön-e – mondta Orbán Viktor Washingtonban arról, hogy sikerült-e a Béketanács alakuló ülésén meggyőzni az amerikai elnököt arról, hogy a választások előtt Magyarországra utazzon. Egyeztették a naptárukat, jelenleg mindkettejüknek sűrű a naptára, de keresik rá a megoldást.
