Uniós partnerei meggyőzték a miniszterelnököt, hogy adja fel a vétóját, és még az is lehet, hogy semmit nem kapott érte cserébe.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön megállapodtak az Ukrajnának négy éven át nyújtandó 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagról, miután Orbán Viktor visszavonta a támogatással szembeni vétóját. Az alkut rekordidő alatt ütötték nyélbe, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen éles szembenállás és fenyegetőzések előzték meg a rendkívüli csúcstalálkozót.
A magyar miniszterelnökre a tanácskozás előtt és alatt is nagy nyomás nehezedett, makacsságával azt kockáztatta, hogy Magyarország teljesen elszigetelődik a közösségben. Végül egyetlen korábbi követelését sem sikerült keresztülvinnie, a Facebookra feltett videójában pedig azzal dicsekedett:
sikerült megakadályoznia, hogy a magyaroknak járó uniós pénzek Ukrajnában kössenek ki. Ilyen veszély azonban soha nem fenyegetett.
Orbán Viktor mindenben engedett, megvan az EU-s megállapodás Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásáról – Ez biztosítja Ukrajnának a stabil, hosszú távú és…
Az ukrán csomagról született kompromisszumot azokon a két- és többoldalú tárgyalásokon sikerült kidolgozni, amelyeket Orbán Viktor szerda este, majd csütörtökön a reggeli órákban folytatott néhány uniós vezetővel, köztük Charles Michellel, az állam- és kormányfői testület elnökével, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és az EU három legbefolyásosabb vezetőjével: Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Később a többi tagállami vezető is tárgyalóasztalhoz ült, hogy ráüsse a pecsétet az alkudozás eredményére.
A patthelyzet december óta tartott, amikor a magyar kormányfő megakadályozta az Ukrajna pénzügyi megsegítéséről szóló megállapodást. Eredetileg több feltételt is szabott a hozzájárulásához, ebből csütörtökre egy maradt:
továbbra is ragaszkodott a támogatás folyósításának éves vétójához. A többi tagállam erről hallani sem akart, és végül Orbán Viktor hajolt meg az akaratuk előtt.
Fotó: LUDOVIC MARIN | Forrás: AFP
A megállapodás alapján az uniós vezetők évente vitát rendeznek az 50 milliárdos segélycsomag végrehajtásáról, és szükség esetén két év múlva – egyhangú döntéssel – felülvizsgálatot tarthatnak róla. Vagyis ha Orbán Viktor 2026-ban szeretné elővenni, módosítani az Ukrajna támogatásról született döntést,
neki kell majd megszereznie ehhez a többség támogatását.
A pénzügyi segítség kulcsfontosságú az ukrán gazdaság talpon tartásához, mivel az amerikai kormányzatnak egyelőre nem sikerült megnyernie a Kongresszus beleegyezését a saját 60 milliárd dolláros támogatási csomagjához. Ukrán tisztviselők költségvetési válságra figyelmeztettek, ha a nyugati támogatás teljesen leáll. Von der Leyen sajtótájékoztatóján azt mondta, reméli, az EU döntése arra ösztönzi majd az Egyesült Államokat, hogy kövesse a közösség példáját.
Három nappal a csúcs előtt emelte a tétet az Európai Unió – Egy magasrangú uniós illetékes cáfolta, hogy az EU a magyar gazdaság gyengeségeit tervezi célba venni, a…
A csúcs záróközleményébe bekerült egy utalás az EU támogatások felfüggesztéséhez vezető jogállamisági eljárásról született korábbi állásfoglalásra. (Magyarországtól e folyamat keretében vontak el átmenetileg 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatást 2022. decemberében). Az éppen Orbán Viktor nyomására három éve megszületett deklarációban az állam- és kormányfők egyebek mellett leszögezték:
a procedúra keretében hozott intézkedéseknek arányban kell állniuk a jogállamiság megsértése által okozott költségvetési kockázatokkal.
Név nélkül nyilatkozó EU tisztviselők szerint az előírások felemlegetésének nincs semmilyen jelentősége, egy magasrangú EU forrás azonban a Népszavának azt mondta: a passzus azért került be a zárónyilatkozatba, mert helyre kell állítani a bizalmat a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
– A magyarok azt állítják, hogy Brüsszel gyakran változtat a pénz felszabadításhoz fűzött feltételeken, a bizottságiak meg azt mondják, Budapest nem teljesít.
Ezért fontos újra írásba foglalni az eljárást övező alapelveket – fogalmazott, finoman utalva rá, hogy Brüsszelnek is lehetnek mulasztásai a folyamatban.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a csúcsot követő tájékoztatóján határozott nemmel válaszolt a kérdésre, ígértek-e pénzt Orbánnak cserébe azért, hogy beleegyezett Ukrajna segélyezésébe. Megfigyelők ugyanakkor nem zárják ki, hogy az alkudozások során szóba kerülhetett
a felfüggesztett támogatások részleges felszabadítása az “arányosság” jegyében és a magyar teljesítésről készült brüsszeli értékelések módosítása után.
A következő hónapokban kiderülhet, hogy született-e ilyen háttéralku a brüsszeli csúcson, vagy Orbán Viktor úgy egyezett bele a sokáig ellenzett ukrán csomagba, hogy partnerei semmilyen engedményt nem tettek neki.
Nem beszél Orbán Viktorral a NATO-csatlakozásról a svéd miniszterelnök – Több kérdésről majd csak akkor, ha Stockholm is tagja lesz a védelmi szövetségnek.
Arcvesztés lett a kardcsörtetés ára
Ahhoz képest, hogy decemberben megvétózta a segélycsomagot, majd komoly feltételeket szabott, hogy támogassa, csak formális ígéreteket kapott Orbán Viktor a voksáért cserébe – mondta lapunknak Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos. – Pedig egy francia lapnak még le is nyilatkozta, csak úgy hajlandó megszavazni a csomagot, ha nem uniós költségvetésből vagy hitelből fizetik, s nem egy összegben, hanem éves lebontásban. Ezek közül semmi sem teljesült.
A volt külügyminiszter és korábbi magyar uniós biztos hozzátette, azért is nagy kudarc Orbán számára a csütörtöki szavazás, mert csak miatta hívták össze a találkozót, ő próbálta zsarolni a többi uniós kormányfőt, ám ahelyett, hogy szövetségeseket talált volna, egyedül maradt, s alig másfél óra alatt el is jutottak a segélycsomag egységes megszavazásáig.
– Persze az a híradásokból is látszik, hogy előtte voltak egyeztetések Orbán és az EU prominens országainak vezetői között – folytatta Balázs Péter –, ám nem derült ki, ott mi hangzott el, milyen igényei voltak a magyar miniszterelnöknek, s miket ajánlottak neki. A végeredmény azt mutatja, vélhetően inkább súlyos várható következményekkel szembesítették, mintsem a feltételeit támogatták volna. Nehezen képzelhető el, hogy az EU például engedett volna az elveiből, sokkal inkább Orbán szembesülhetett vele, hogy egyedül maradt, senki sem állt mellé, így visszakozott. Ez a korábbi kardcsörtetés és kinyilatkoztatások után komoly arcvesztés számára nemzetközi szinten, de itthon biztosan megmagyarázzák majd, s végül győzelem lesz az amúgy jelentős vereségből. Vas András
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. február 1-jén.
