A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Tegnap a feszült szlovák-magyar viszonyról volt szó, ami részben a Visegrád 4 projekt szerepével kapcsolatos nézetütközés, részben pedig az Orbán-kormánynak a szlovákiai magyar kisebbség politikai és gazdasági jóléte iránti indokolatlan érdekeltsége miatt alakult ki.
Korábban röviden áttekintettük az Orbán Viktor közeli politikai szövetségesének, Andrej Babišnak, az ANO nevű pártnak a csehországi választásokon elszenvedett meglepő vereségét. Közvetlenül a választás és az ANO vereségének híre után a prágai katonai kórház intenzív osztályán kötött ki Miloš Zeman cseh elnök, akinek az egészségi állapota bizonytalan. Ilyen körülmények között az elnök néhány órával ezelőtt jelezte, hogy készen áll a Petr Fiala, az ANO-t a választásokon felülmúló ODS párt elnöke által kezdeményezett találkozóra. Így csak idő kérdése, hogy Prágában új cseh koalíciós kormány alakuljon.
Babiš vereségével Orbán Viktor tovább gyengült a visegrádi csoporton belül, ahol már csak a nemzeti és az uniós jog kérdésekben való hajthatatlan álláspontja miatt komoly bajban lévő Lengyelországgal való partnerségre támaszkodhat teljes mértékben. Október 7-én az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy a lengyel jog elsőbbséget élvez az Európai Unió jogával szemben azokon a területeken, ahol azok ütköznek. A lengyel alkotmánybíróság körülbelül olyan független, mint a magyar. Válaszul az EU Bizottsága kijelentette, hogy “az Európai Bíróság minden döntése kötelező az összes tagállami hatóságra, beleértve a nemzeti bíróságokat is….. A Bizottság nem fog habozni, hogy éljen a szerződések szerinti hatáskörével az uniós jog egységes alkalmazásának és integritásának biztosítása érdekében”.
Október 8-án, egy nappal a lengyel Alkotmánybíróság döntése után a Magyar Nemzet egy aláírás nélküli vezércikket közölt, amelyben a lengyel döntést az “Unió agressziójára” adott megfelelő válaszként üdvözölte, idézve Zbigniew Ziobro igazságügyi minisztert, a lengyel parlament egyik legszélsőjobboldali képviselőjét, aki szerint “az Alkotmánybíróság nem kevesebbet és nem többet állapított meg, mint azt, hogy Lengyelországban az alkotmány – és nem a nemzetközi szerződések vagy alapító szerződések – a legfőbb jogi aktus”.
Ezt a kategorikus álláspontot azóta az Európai Bizottság és az Európai Parlament határozott reakciója nyomán módosították. Lengyelország megpróbálta tompítani a bírósági ítélet hatását. Zbigniew Rau külügyminiszter a Twitteren jelentette be, hogy “a lengyel alkotmánybíróság megerősítette, hogy az uniós jog csak az átruházott hatáskörökben élvez elsőbbséget a nemzeti joggal szemben”. Döntése tehát nem különbözik a német és a francia alkotmánybíróság álláspontjától, noha Németország és Franciaország külügyminisztere bírálta a legnyíltabban a lengyel döntést, “az EU elleni támadásnak” minősítve azt. Odahaza hatalmas tüntetésekkel tiltakoztak egy esetleges Polexit ellen, amelyet Mateusz Morawiecki miniszterelnök teljesen valótlannak, “álhírnek” és “káros mítosznak” nevezett.
A Magyar Nemzet vezércikkét hamarosan, október 9-én követte egy Orbán Viktor által aláírt “kormányrendelet”, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. Ebben a magyar kormány a lengyel alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban fejtette ki véleményét: “a) a döntés … az Európai Unió intézményeinek rossz gyakorlatának eredményeként született, amely nem tartja tiszteletben a hatáskör-átruházás elvét és az Európai Unió alapszerződéseinek alapelveit, amely az Európai Unió alapját képező szerződések módosítása nélkül igyekszik megfosztani a tagállamokat hatáskörüktől … amelyeket soha nem ruháztak át az Európai Unióra; b) az uniós jog elsőbbségét azokra a területekre kell korlátozni, amelyeken az Európai Unió hatáskörrel rendelkezik, és amelyek kereteit az Európai Uniót létrehozó szerződések határozzák meg; c) az uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a tagállamok nemzeti identitását, amely a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos rendjének szerves részét képezi; d) az uniós intézmények mellett a tagállamok jogalkalmazó szerveinek, különösen az alkotmánybíróságoknak és a bíróságoknak is joguk van megvizsgálni az uniós hatáskörök terjedelmét és határait. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy ismertesse Magyarország Kormányának az Európai Unió tagállamaival és intézményeivel kapcsolatos álláspontját.”
Varga Judit igazságügyi miniszter még aznap neki kezdett, hogy megerősítse a kormányrendelet üzenetét. Facebook-oldalán azt írta: “A varsói alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmányos rendszerrel. A lengyel alkotmánybíróság többségi véleménye szerint az uniós tagság nem jelenti azt, hogy az Európai Unió Bírósága felülbírálhatja a nemzeti alkotmányokat, vagy hogy Lengyelország átadta szuverenitását az Európai Uniónak. A döntés természetesen hatalmas felháborodást váltott ki a brüsszeli buborékban és a nyugat-európai elitben. Lengyelországhoz hasonlóan Magyarország is hisz a szuverenitás és az önrendelkezés alapvető értékében. A magyar kormány tehát egy kormánydöntéssel kiállt lengyel barátaink mellett! Teljes mértékben megértjük a lengyel reakciót, amelyet az uniós intézmények rossz gyakorlata váltott ki, és ezzel megsértették a hatáskör-átruházás elvét. Eljött az idő, hogy megakadályozzuk az uniós hatáskörök lopakodó átruházását! A nemzeti alkotmányok és az uniós jog közötti határokat a Szerződések világosan rögzítik, és azokat nem lehet önkényesen megsérteni. Az uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti identitást, valamint a tagállamok politikai és alkotmányos rendszerét. Nem korlátozhatják a nemzeti szuverenitást!
Varga Judit, feltehetően prózájának alátámasztására, bőkezűen használ emojikat: a magyar zászlót, a lengyel-magyar kettős zászlót, az EU zászlaját, amikor Brüsszelt szidja, egy stop táblát, hogy jelezze, hogy az EU-nak viselkednie kellene, és piros felkiáltójeleket, hogy nyomatékos érzéseit hangsúlyozza.
Nem tudni, mit remél Orbán Viktor a rendelet közzétételével. Azt tervezi, hogy csatlakozik a lengyelekhez egy hasonló akcióban, vagy ez a rendelet csupán a lengyel barátai iránti szimpátiája jele?
2021. október 13.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Forrás: Újnépszabadság
