Éles bírálatokat fogalmaztak meg európai lapok a magyar kormányfővel szemben. Magatartása magyar szempontból visszaüthet.
Igen komoly visszhangja volt a csütörtökön és pénteken Brüsszelben lezajlott uniós csúcstalálkozónak. A lapok többsége Orbán Viktor kormányfő csütörtöki „kivonulásával” foglalkozott, amivel lehetővé tette, hogy a többi állam- és kormányfő zöld utat adjon Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Orbán Viktor ott blokkolt, ahol kevésbé fáj az EU-nak, az asztalon lévő javaslatot a kedvéért sem fogják átdolgozni – Kettőből egy – ez lett a nagy magyar vétók…
Teljes kudarcként értékelhető a magyar kormány teljesítménye az EU-csúcson – Orbán Viktor miniszterelnöknek semmit nem sikerült elérnie abból, amit itthon…
Olha Sztefanyisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese azt mondta, az uniós tagállamok azt fontolgatták, hogy ha Magyarország megakadályozza a Kijevvel való tárgyalások megkezdését, akkor megfosztják vétójogától. Más források ezt a közlést nem erősítették meg, ráadásul a 7-es cikkely szerinti eljárás megfeneklése is mutatja, hogy egy ilyen intézkedés életbe léptetése rendkívül nehézkes folyamat. (Ez a cikkely szabályozza azt az eljárást, amellyel felfüggeszthetők az Európai Unió értékeit súlyosan és tartósan megsértő tagállam egyes jogai, beleértve a tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogot is.)
Lukas Macek, a Jacques-Delors Intézet kutatója a Le Figaro francia lapban „példátlannak” nevezte az Unió történetében, ahogy az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését lehetővé tették. Ez a stratégia némi gondot jelentett nem csak a csúcstalálkozó néhány résztvevőjének, hanem az uniós jogászoknak is, akik azon tűnődtek, a magyar vezető fizikai hiánya érvénytelenítheti-e a döntést. Az uniós vezetőket kollégáik képviselhetik, amikor nincsenek jelen. Ők is élhetnek vétójogukkal, ha a teremben maradnak.
Georg Riekeles, az Európai Politikai Központ (EPC) munkatársa szerint az európai szerződések nem egyértelműek a fizikai hiányzások tekintetében.
„Ugyanakkor senki sem kényszerítette Orbán Viktort arra, hogy elhagyja a termet”, ezért ez a magatartás közelebb áll az úgynevezett konstruktív tartózkodáshoz”
– mondta el a francia napilapnak. Ezt az elvet az Amszterdami Szerződés vezette be 1997-ben, hogy egyszerűsítse a döntéshozatalt a kül- és biztonságpolitika területén. A fizikai távollét nem akadályozta meg a döntéshozatalt – mondta egy másik diplomata a Le Figarónak.
A spanyol El País ugyanakkor rámutat, jogilag megkérdőjelezhetetlen Olaf Scholz húzása. A szerződések kimondják, hogy a Tanács konszenzussal hagyja jóvá következtetéseit, de ebben a fogalomban a távolmaradás támogatásnak minősül, mivel az elutasításnak egyértelműnek kell lennie.
A német lapok szerint húzásával Scholz felidézte Angela Merkel alakját, az exkancellár volt képes olyan váratlan döntésekre, amelyek nyomán mindenki győztesnek érezhette magát. Ugyanakkor Scholz ötlete a jövőbe is mutat. Németország és Franciaország tervei között szerepel, hogy eltörlik a vétójogot a külpolitikai kérdéseknél. Egy tömeges bővítés esetén működésképtelenné válhat az EU, ha minden ország vétójoggal rendelkezik. Egy Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök vezette hatfős, európai parlamenti képviselőkből álló csoport ősszel dokumentumtervezetet tett közzé, amely drasztikus elmozdulást javasol a minősített többségi szavazás irányába több tucat területen.
„Orbán viselkedjen európai módon” – Macron és Scholz is keményen bírálta a magyar miniszterelnököt – Az orosz vezetést ezzel szemben lenyűgözte a magyar…
„Csak Magyarország után” – üzente Guy Verhofstadt Orbán Viktornak, aki szerint Ukrajna köztudottan a világ egyik legkorruptabb országa – A belga EP-képviselő az…
A Süddeutsche Zeitung értékelése szerint a brüsszeli csúcstalálkozó azért is siker Olaf Scholz számára, mert a csütörtöki döntés azt jelenti, amit a kancellár az EU belső reformjainak lényeges részeként képzel el, vagyis hogy a külpolitikai és költségvetési kérdésekben eltöröljék az egyhangúság elvét. A pénteken zárult uniós csúcs óta egyértelmű, hogy a többségi döntések már működnek.
Daniela Schwarzer, a Bertelsmann Alapítvány igazgatója az EU reformjával foglalkozó francia-német munkacsoport tagja a Le Figaróban szintén arra utalt, hogy egy esetlegesen 34 országból álló, kibővített Európával sokkal nehezebb lesz egyhangúságot találni a stratégiai kérdésekben. Rugalmas és gyors munkavégzésre van szükség. Az EU-nak azonban nem csak a bővítés miatt van szüksége változásokra, hanem
„azért is, mert tudjuk, hogy a jelenlegi konstrukció már nem igazodik az új körülményekhez. Például hiányoznak a jogállamiság védelmét szolgáló mechanizmusok”
– mutatott rá a szakértő. Mint mondta, a bővítésnél ragaszkodni kell a jogállamiság tiszteletben tartásához. „Ellenkező esetben az EU demokratikus kihívásokkal néz szembe, és annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a csatlakozási szerződéseket a nemzeti parlamentek nem ratifikálják.”
Igen komoly bírálatokat fogalmazott meg cikkében az olasz Corriere della Sera Orbán Viktor magatartásával kapcsolatban. Mint a lap írta, ilyen konfrontációval még nem kellett szembenéznie az EU-nak, s ez Orbán politikájának a következménye, aki rendkívüli veszélyt jelent az egész európai közösségre nézve. A magyar miniszterelnök „álláspontja Ukrajnával kapcsolatban nemcsak aláássa a közösségi projekt alapjait – ahogy az a múltban történt például a brit vétókkal -, hanem még rombolóbb módon veszélyezteti Európa jelenlétét a világban a béke garantálójaként és építőjeként.
Ne felejtsük el, hogy Oroszország vágya, hogy háborújával elpusztítsa a szomszédos nemzetet.”
A lap szerint a jelenlegi helyzetben különösen fontos szerep hárulhat az olasz kormányra. Giorgia Meloni ugyanis jó kapcsolatban áll a magyar miniszterelnökkel, bár külpolitikája gyökeresen más. Ettől függetlenül a Corriere della Sera szerint „ezért van szükségünk különösen azoknak a kormányoknak az elkötelezettségére, mint a miénk, amelyek mindig is párbeszédet folytattak a magyar miniszterelnökkel”.
Rendkívül keményen bírálta Orbán Viktort a szlovéniai Delo is, amely a magyar miniszterelnök „kivonulásával” kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy
a magyar miniszterelnök a terem elhagyásával „legalábbis közvetve arra utalt, hogy már nem látja magát az EU-ban”.
A lap hozzáteszi, az EU-csúcs elég egyértelműen megmutatta, Orbán Viktor miniszterelnök milyen veszélyessé vált. Az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdéséről szóló döntés azonban azt mutatta, hogy „már nincs meggyőző ereje. Inkább elhagyta a csarnokot, mint hogy teljesen elszigetelődjön kollégái között.” Ez a magatartás azonban „egyre nagyobb terhet ró az Unióra” – írja a lap.
A horvát konzervatív Vecernji List utal arra, azzal, hogy a magyar kormányfő nem veszítette el zsarolási potenciálját. „Orbánék nem adták fel az EU zsarolását” – hangoztatta a lap. Hogy ez mennyire így van, azt Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentése is jelzi, aki egyetlen nappal az EU-csúcs után máris vétóval fenyegetőzött. Elmondta, Magyarország megvétózza Bulgária schengeni tagságát, „ha huzamosabb ideig fenntartja a földgáz szállítására vonatkozó büntetővámot”.
Szijjártó Péter schengeni tagságuk elleni vétóval fenyegette meg a bolgárokat az orosz gázra kirótt büntetővám miatt – A magyar diplomácia vezetője homályos…
Orbán Balázs az ukrán EU-tagságról: Magyarország hozzájárulása nélkül a folyamat nem tud továbbmenni – Jelezte, az ország csatlakozásáról a magyar…
Szijjártó Péter: senki se oktasson ki minket a szabadságból! – Egyebek mellett kijelentette, ha elzárjuk a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, akkor megöljük…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. december 17-én.
