A Párizsban tartott január 23-ai német-francia csúcs konkrét intézkedések mellett szimbolikus gesztusokról is szólt. A Sorbonne dísztermében tartott központi ünnepségen a két ország együttműködését megalapozó Élysée-egyezmény aláírásának 60. évfordulóját ünnepelték.
A rendezvény és az előtte Olaf Scholz és Emmanuel Macron által közösen kiadott kommüniké üzenete egy: erősíteni kell a német-francia együttműködést, és meg kell teremteni az európai szuverenitást – írja a 24.hu.
Januárban 20-án, a közös ünneplés előtt pár nappal, Scholz és Macron közös nyilatkozatban szögezte le legfőbb stratégiai céljaikat: az EU erősítését és „autonómabbá” változtatását, az európai védelmi képességek fokozását. Gyakorlati lépésként közös francia-német tankfejlesztést terveznek, közös katonai egységeket küldenek például Romániába, a NATO keleti szárnyának megerősítésére. Az európai szuverenitás másik stratégiai iránya a klímaváltozás elleni küzdelem, a klímasemlegesség elérése, a fosszilis energiahordozók szerepének visszaszorítása az európai energiamixben.
Mindeközben jogállamisági vita folyik Brüsszel és a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó Orbán-kormány, illetve a jobboldali populista lengyel kabinet között, amely során nem azonos értékrendet fogadnak el a vitatkozó felek.
Olyan politikai megoldás kell tehát, ami az európai szuverenitást össze tudná egyeztetni a nemzetállami szuverenitási követelésekkel. Orbán Viktor illiberális nézetei viszont szemben állnak az EU erősítését célzó német és francia elképzelésekkel, ráadásul Ukrajna ügyében Magyarországot egyedüliként nevezik az EU-ban az oroszok támogatójának, a Kijevet erőteljesen támogatók tábora, illetve a „realista csoport” mellett.
A nemzeti szuverenitást különféle formában hangoztató keleti felfogásokkal szemben kell tehát ismét megerősíteni az európai összetartozást, vagyis a „szuverenitást”, miközben a keleti nemzeti szuverenisták jelentősen különböznek egymástól is, részben épp Ukrajna miatt. Ezt pedig a német-francia „európai szuverenista tengely” kihasználhatja, erősítendő Európa energiaellátási és védelmi képességeit.
Érthetően az európai főáramlattól egyre jobban eltérő magyarországi kormány is észbe kapott. Gulyás Gergely friss nyilatkozatában a Ma7-nek azt mondta: Magyarország nem ellenezné egy közös európai hadsereg felállítását, feltéve, hogy az nem szünteti meg a nemzeti hadseregeket.
Szerinte ezt az ötletet 2012-ben Orbán Viktor is felvetette már.
