a megfáradt közéletről, Magyar Péter jövőjéről és arról, hogy a hatalom számára a legnagyobb veszély, ha nem osztogathat
Mindenki röhögne azon, hogy Orbán Viktor elment Moszkvába azt mondani, hogy „béke”, ha Putyin másnap nem bombázott volna egy gyerekkórházat – többek közt erről beszélt Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa főszerkesztője a Magyar Hangnak. Szerinte a miniszterelnök „én vagyok a világon a legokosabb ember” című őrületét mi, adófizetők finanszírozzuk, ez vele a baj. Ésik arról is beszélt, Magyar Péter azon tud változtatni, hogy elérje: a magyar ellenzék végre őszintén beszélgessen egymással a zárt ajtók mögött. Ugyanakkor megjegyezte azt is, a Tisza Párt alelnökének „bele kell edződnie a politikus lét mocskos hétköznapjaiba”.
– Hogyan jellemezné a magyar közéletet most, hogy túlvagyunk a választásokon? Némileg átrendeződtek az erőviszonyok…
– Olyan, mint amikor 800 méteres síkfutás után beérnek a sportolók, és lihegnek, hogy „ez hosszú volt”. Most a magyar közéletre ráférne egy megérdemelt pihenő, más kérdés, lesz-e ilyen, miközben Orbán Viktor elszabadult hajóágyúként próbálja alakítani a diplomáciát.
– Ennek a másik olvasata, hogy Orbán csak összehozta az EP harmadik legnagyobb frakcióját, ráadásul a világ legbefolyásosabb politikusai fogadták. Ez nem siker?
– Orbán Viktor sokáig játszotta a trágár nagybácsi szerepét az Európai Unióban, és azt is elhitte, hogy ő ennél több. De pár dolgot nem vett észre: az EU és az USA is hosszú egyezkedéseket követően úgy döntött, támogatni fogja Ukrajnát. Ez mára eldöntött ügy, ami mögé mindenki beállt. Mindenki röhögne azon, hogy ezek után Viktor elment Moszkvába azt mondani, hogy „béke”, ha Putyin másnap nem bombázott volna egy gyerekkórházat. Ezek után az unió nem tehet mást, mint rávilágít, hogy amit Orbán Viktor mond, az nem az EU álláspontja. Illetve az olyan informális szankciókat már megléptek, hogy nem ülésezik Magyarországon az Európai Unió Tanácsa, pedig ez tradíció abban az országban, amelyik a soros elnökséget adja. Vagy éppen hiába a harmadik legnagyobb frakció a Patrióták, nem kaptak fontos pozíciókat az EU-ban.
– Na de felmerül a kérdés, hogy és akkor mi van? Ráadásul erre a kormány mondhatja, hogy már megint bántja őket a gonosz EU, mert mást gondolnak a világról.
– Ezek igazak, de még mindig van pár ezer milliárd forint befagyasztva Brüsszelben. Idén tavasszal a kormány már bejelentette, 2,9 százalék helyett 4,5 százalékra emelik a hiánycélt, és hogy legalább ezt tartsák, több százmilliárd forintnyi beruházást halasztottak el. Nemrég pedig az összes banki illetéket megduplázták, ahogy az állampolgárokra kiszabható büntetéseket is, a multikra újabb adókat vetettek ki, miközben Budapest fejlesztési forrásait elvonták.
– Vagyis Orbán Viktorra a rossz gazdasági helyzet jelenti a legnagyobb veszélyt 2026-ban.
– Igen, az, ha nem tud miből osztogatni a választóknak. 2022-ben is nagyrészt pénzosztogatással nyertek – ekkor felugrott az államadósság, és azóta is magas szinten maradt. Vagyis a miniszterelnök „én vagyok a világon a legokosabb ember” című őrületét mi, adófizetők finanszírozzuk, ez vele a baj – nem véletlenül stagnál 3-4 hónapja a hazai fogyasztás. A magyar kormánynak az uniós pénzekért küzdenie kéne, de beleragadt olyan dolgokba, mint a homofób propaganda vagy a bíróságok presszionálása. Ezek következményei Orbán Viktort nem bántják, a magyar embereket igen.
– Ennek mi lehet a vége?
– Magyarország feudális királyság, minden pénz Orbán Viktoron keresztül folyik át. Ennek a rettenetes mellékhatása, hogy az udvartartás leszokott a valódi munkáról, várja, hogy a hűségért cserébe jöjjön a pénz. Őket erővel idomították arra, hogy csak úgy tudnak megélni, ha a NER finanszírozza létezésüket. Budapesti rezervátumok megmaradtak, de az ország sok részén akkor lehet boltot nyitni, ha erre engedélyt kapsz a helyi „szia uram!”-tól. Ez a feudális rendszer egyre rosszabbul működik az uniós pénzek nélkül. Az EU-s presszió arra irányul, hogy sikerül-eannyira kiéheztetni az Orbán Viktortól függő alattvalói réteget, hogy azt mondják, ez így nem megy tovább.
Nem tudom, Magyar Péter politikai képességei vannak-e olyan jók, hogy ezt kihasználja, de neki lehetősége nyílt arra, hogy a Brüsszelben megcsontosodott frontvonalakon lazítson. Egy 2026-os Magyar-kormánynak elég lenne három-négy szimbolikus lépést tennie hátrafelé, hogy az unióban megegyezzenek vele.
– Megalakulhat-e reálisan a Magyar-kormány 2026-ban? Egyelőre legnagyobb részt az ellenzéket tudta legyalulni a Tisza.
– Nem tudom, az ellenzéki oldalon van-e még több szavazó, akit meg tud találni, így a Fidesz szavazótáborát kell megbontania. Az biztos, hogy iszonyatos ellenszélben dolgozni, és inkább még mindig arra fogadnék, hogy a Fidesz nyer 2026-ban. Ahhoz, hogy Magyar Péter kihívó legyen, még nagyon sok munkát kell beletennie az építkezésbe, és át kell gondolnia, hogy a magánéletéből mennyi tartozik a nyilvánosságra. Egyszer-kétszer meg lehet úszni, hogy a szűk nadrágban domborodó férfiasság a bulvártéma vagy hogy frissen szingliként kiereszti a gőzt kampány után, de előbb-utóbb Magyar Péternek és a stábjának le kell ülnie és át kell térnie a tervszerű kommunikációra. Bele kell edződnie a politikus lét mocskos hétköznapjaiba. Én kívánom neki, hogy sikerüljön, mert megdolgozott a választók szavazatainak harminc százalékáért.
– Egymagában elég lehet a Tisza a Fidesz leváltásához? Vagy kellhet hozzá az ellenzék maradéka is?
– Politikai alkukra szükség lesz, a kérdés az, hogy mikor, kivel és milyet köt. Az elmúlt több mint tíz év összefogósdija azért volt sikertelen, mert minden pártnak csak igényei voltak, az alkudozás nem a valós teljesítmény és népszerűség alapján ment. Magyar Péter azon tud változtatni, hogy elérje, hogy a magyar ellenzék végre őszintén beszélgessen egymással a zárt ajtók mögött. Ha rákényszeríti a többi pártot, hogy elmenjenek dolgozni végre, akkor ebből lehet kormánybuktatás. Mert az biztos, hogy a kormány 2026-ig is megbízhatóan rosszul fog teljesíteni: buzizós, lihegős, sorosozós kampányt fognak nyomni, mert mást nem tudnak, elfogytak a témák, ez maradt.
– Úgy tűnik, ezt is sok választó szereti.
– Egy részük igen. De Magyar Péternek van egy rohamosan épülő pártszervezete, és az tud majd vele leülni egyezkedni, akinek van legalább részben hasonló. Aki tudja azt mondani, hogy X kerületben van olyan jelöltünk, akitől a Tiszának tartania kell. Ahhoz is hozzá vagyunk szokva, hogy a választási összefogásnak úgy kell kinéznie, hogy csinálunk egy nagy közös zászlót, és mind látványosan beállunk alá – ezt nyomják Gyurcsány Ferencék is. De az ellenzéki koordináció miért ne jöhetne létre a zárt ajtók mögött?
– A Tiszán kívül más erősödhet 2026-ig?
– Erre még nehéz válaszolni. Magyar Péter olyan helyre nyomult be a közéletben, ahova tíz évig senki sem tudott. Ide utána menni nem lehet, csak ha hibázik. Tőle balra viszont lehet hely, ha feltűnik egy Magyar Péter kettő.
– Arról mit gondol, hogy Magyar mellett is feltűnt egy olyan kemény mag, ami Orbán és Gyurcsány mellett volt eddig megfigyelhető?
– A magyar társadalom csodát vár. Magyar Péter fontos feladata ezt a fanatikus tábort megtartani de megtalálni a konzervatívabb szavazókat is.
– Miért van szüksége a társadalom egy részének arra, hogy újra és újra személyi kultuszt építsen a politikusok köré?
– Minél kevésbé polgárosodott egy ország, annál inkább azt várják az emberek, hogy egy vezető oldja meg a gondjaikat. Ha valakiben hisznek mint erős vezetőben, az eltorzíthatja a személyiséget, ahogy ez Orbán Viktorral meg is történt. Így Magyar Péter legnagyobb politikai ellensége Magyar Péter, neki most a saját árnyékát kell tudnia átlépni. Ha ezt megteszi, és belerakja a munkát az építkezésbe, akkor a többi ellenzékivel az erő pozíciójából fog tudni tárgyalni, és akkor nagyon hamar meg lehet majd egyezni. Ugyanis ebben az esetben ha valamelyik párt nem köt vele alkut, az jó eséllyel nem fog megmaradni.
– A mai közéleti viszonyokban mi az értelmiség felelőssége?
– A 2026-os választás azon fog múlni, hogy tud-e majd valaki a politikába értelmes munkakultúrát behozni. A NER és az ellenzék problémáinak is az egyik oka az, hogy Magyarországon a politikából kiveszett a szervezettség. Az értelmiség alatt nálunk sokan a hozzám hasonló kommentátorokat értik. Főleg nem ránk van szükség.
– Vagyis a pártok kezdjenek úgy működni, mint a pártok?
– Igen, és a minisztérium is működjön úgy, mint egy minisztérium. Most nem tud senki csapatban dolgozni, projektet végigvinni. Az a kérdés, hogy betalál-e a magyar politikai életbe az értelmiségnek a láthatatlan része, amelyik nagyvállalati környezetben vagy éppen külföldön megtanulta a korszerű csapatmunka alapjait. Abból, hogy a Momentumnak néha évente kétszer is új elnöksége van, nem lehet sikert kovácsolni, de önmagában abból sem, hogy valaki szerez harminc százalékot egy választáson.
Előbb-utóbb be kell vonzani azokat az embereket, akik rutinos menedzserek, és akikre rá lehet bízni a szakterületeket, például a jövendő magyar kormány energiapolitikáját.
A magyar politikának értelmesen dolgozni tudó szakemberekre van szüksége.
Forrás: A Magyar Hang VII. évfolyama 30. számának (2024. július 26 – augusztus 1.) nyomtatott változata.
