Stefano Bottoni, akinek kutatási területe a 20-21. századi kelet-európai történelem, és szorosan követi a napi magyar eseményeket is, úgy látja, több jel is arra utal, súlyos politikai, társadalmi konfliktusok jöhetnek a következő években Magyarországon. Az olasz-magyar történésszel, a Firenzei Egyetem docensével 56 legújabb fideszes értelmezéseiről, a túlerővel szembeni ellenállás értelméről vagy értelmetlenségéről, valamint a NER lehetséges jövőjéről beszélgetett a Klubrádió riportere, Wilk Valentin.
Stefano Bottoni történész a vele készült interjúban 1956 folyamatosan változó értelmezései mellett közvetve kitért a pártok népszerűségéről szóló friss közvélemény-kutatási adatokra is, amelyek szerint a Magyar Péter-féle Tisza Párttal a Fidesszel szemben esélyesnek tűnő erő jelent meg a magyar belpolitikában, valamint beszélt egy esetleges hatalomváltás várható körülményeiről is.”Ebben a rendszerben egyértelműen van egy radikalizálódási pálya. Lefordítom. Egyre durvább. (…) Magyar Péter megjelenése tétet adott a helyzetnek. (…) Képes átadni a hatalmat az az Orbán Viktor, aki 2002-ben is ennyire rosszkedvűen adta át a hatalmat?”
Orbán Balázsnak, Orbán Viktor politikai igazgatójának az ’56-os forradalomról és szabadságharcról tett kijelentéséről azt mondta, azok tökéletesen illeszkednek a NER folyamatosan változó emlékezetpolitikájába. Úgy gondolja, nem politikai hiba volt, hogy Orbán Balázs a Mandiner beszélgetős műsorában arról beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „belevitte egy háborús védekezésbe az országát”, ilyet viszont a magyar kormány nem tenne, mert tanult 56-ból. Bottoni erről azt mondta: „Ez egy jól kimunkált vélemény, nem egy véletlen elszólás. Nemcsak, hogy valóban ezt gondolja mondjuk a miniszterelnök főtanácsadója és politikai igazgatója, hanem ez egy domináns narratíva. Tehát ez egy olyan gondolatmenet, ami utat nyert magának a Fideszen belül az utóbbi nyolc-tíz évben.”
Bottoni úgy véli, a kormánypárt narratívája aszerint változott 56-ról, hogy mit tartottak éppen politikailag kívánatosnak: először antikommunista forradalomról, 2016-ban a pesti srácok romantikus kalandjáról, majd 2022-ben már egy olyan békeforradalomról beszéltek, amely véletlenül sem a szovjetek ellen szólt.
Szerinte 1956 lassan olyan kellemetlen lesz a NER-nek, mint amilyen a Kádár-korszak rezsimjének volt. Mert, mint mondta, 1956 alapvetően arra emlékeztet, hogy el lehet zavarni a zsarnokokat, és arra is tanít, hogy a forradalom nem gálaebéd. Mint mondta: „Orbán Viktor a leggondosabban próbálja elkerülni azt, hogy a forradalmaknak mindig van egy olyan erkölcsi vagy eszmei síkja, amit tovább lehet vinni egy egészen más történelmi korszakban.” Bottoni szerint bár nyilván senki nem gondolja, hogy 1956 egyenlő mondjuk 1848-cal vagy éppen 2024-gyel – nyilvánvalóan teljesen más világban élünk –, de attól, hogy mi történik, amikor egy jelentős tömegnek elege van valamiből, és valami mást szeretne, és milyen mértékben válik irányíthatatlanná, úgy, ahogy akár ’56-ban is, attól retteg, aki hatalmon van – mondta.
Bottoni szerint nem tudni, hogyan reagálna Orbán Viktor rendszere, ha megcsappanna a társadalmi támogatottsága, főleg a kisebb, vidéki településeken. Ahogy az is kérdés, hogy a szembenálló politikai felek – ha 2026-ban egy tiszta választás jön, és azt Orbán elveszti – meg akarnak-e majd állapodni egy rendezett hatalomátadásban, vagy nem. Egy ilyen egyezségnek a történész szerint része kellene hogy legyen a NER-elit által magánvagyonként felhalmozott sok milliárd euró sorsának rendezése is.
Stefano Bottoni szerint nagyon sok lehetséges kimenetel van, de az látszik, hogy a felek folyamatosan emelik a tétet, az Orbán rendszer pedig egyre durvább. Mint fogalmazott, attól tart, nem feltétlenül lesz jó vége ennek a történetnek.
Forrás: Klubrádió