Frankfurter Allgemeine
Átlátszó ürügyekkel újra és újra elhalasztják a NATO-bővítés ratifikálását Budapesten. Miben mesterkedik Orbán Viktor miniszterelnök?
Magyarország az egyetlen NATO-tagország Törökország mellett, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását. Ez nem változik majd olyan gyorsan, mint ahogyan az még egy héttel ezelőtt, a vilniusi csúcstalálkozó előtt látszott. Recep Tayyip Erdoğan török elnök hirtelen engedett, és kilátásba helyezte Svédország mielőbbi csatlakozását. Úgy tűnik, ez a fordulat Orbán Viktor miniszterelnököt is meglepte; a Budapestről érkező kommunikáció eleinte szokatlanul homályos volt.
Ám nem először biztosítja Magyarország azt, hogy nem ő lesz az utolsó NATO-tag, aki megteszi ezt a mindenki beleegyezését igénylő lépést. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ez már csak “technikai” kérdés. Novák Katalin köztársasági elnök, aki Orbán hűséges híveként került hivatalába, Twitteren közölte, hogy üdvözli Erdoğan döntését, és arra kérte Orbánt, hogy “tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a magyar parlament is mielőbb hozzájárulhasson a védelmi szövetség bővítéséhez”.
A csúcs után jött az apróbetűs rész. Erdoğan meg akarja várni a török parlament következő rendes ülésszakát. Ez azt jelentené, hogy vár októberig. A magyarok azonnal követték a példáját. “Szeptember közepén folytatjuk a munkát” – mondta a rádióban Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, amikor arról kérdezték, mikor ratifikálja a parlament Svédország csatlakozását. “Nem sürgős, hogy rendkívüli parlamenti ülést hívjunk össze a korábbi jóváhagyás érdekében”. Németh Orbán egyik legrégebbi harcostársa, mindketten a Fidesz alapítói között voltak harmincöt évvel ezelőtt.
A végtelenített kifejezés: “minél előbb”
Ilyen rugalmas lehet tehát a “mielőbb” kifejezés. Egy rendkívüli ülésszakra vonatkozó ellenzéki kezdeményezés azt mutatja, hogy ez még szeptember előtt lehetséges lenne. A liberális Momentum párt szeretné összegyűjteni a szükséges negyven aláírást. Ez lehetséges lenne: mind a baloldali és a liberális frakciók, mind a polgári-jobboldali Jobbik a mielőbbi svédországi szavazás mellett szólalt fel, csak a szélsőjobboldali Mi Hazánk párt ellenzi. A kormánypárt, a Fidesz viszont őszig nem akar szavazni. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz/KDNP-koalíció pedig már több, az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülést is hagyott eredménytelenül elsikkadni azzal, hogy képviselői egyszerűen távol maradtak. Ilyenkor az Országgyűlés nem határozatképes.
A ratifikáció valójában már egy éve a parlament előtt van. Ha a Fidesz vezető politikusainak kijelentései alapján tájékozódnánk, akkor érthetetlen lenne, hogy miért nem fejeződött még be. Mindazok, akik megszólaltak, arról biztosítottak bennünket, hogy elvileg nincs ellene kifogásuk, sőt, üdvözlik az északi bővítést, hiszen a NATO megerősödése Magyarország biztonságának javulásával is együtt jár.
De Orbán Viktor és pártja megmutatta, hogy nem lehet őket a szavukon fogni. Mindenféle ürüggyel újra és újra elhalasztották a döntést. Először azt mondták, hogy a parlament annyira elfoglalt, hogy nem fog ráérni (a túlterheltségért az EU a felelős a jogállamiságra vonatkozó követeléseivel). Pedig a koalíció már más törvényeket is átvert a parlamenten egyetlen nap alatt, amikor csak akarta. Aztán azt mondták, hogy a Fidesz parlamenti frakciójában aggályok vannak, mert Svédországból olyan csúnyán kritizálják őket. Tavasszal “tényfeltáró küldöttségként” parlamenti delegációt küldtek (Németh-tel) Helsinkibe és Stockholmba. Visszajöttek: nem voltak biztonsági aggályok. De Svédország ratifikációja még mindig nem haladt, Finnországé pedig csak három nappal történt meg Törökországé előtt.
Esély Erdogánnál
Az, hogy ez és a több kifogás gyarló volt, kezdettől fogva nyilvánvaló volt. Más állítólagos okokat azonban hevesen tagadtak. Például azt, hogy a lehető legkevésbé akarják megsérteni Vlagyimir Putyin orosz energiaszállítót. Vagy hogy Orbán Viktornak volt egy megállapodása Erdoğannal, hogy nem hagyja egyedül. Legalább az utóbbi valótlanságot időközben elhagyták, nyíltan beszélnek az Ankarával való szoros egyeztetésről.
Orbán Viktor szándékai nem világosak. Talán az, hogy tárgyalási zsetonokat gyűjtsön; a barátok elidegenítésének ára alacsony lenne, hiszen Nyugaton már úgy sincsenek sokan. A kormánypárti média nagy felhajtással olyan képeket terjesztett, amelyeken Joe Biden amerikai elnök a NATO “családi fotóján” Orbánnal pózol és senki mással nem rázott kezet. Persze a budapesti amerikai nagykövet ezután ismét teljes egyértelműséggel kijelentette, hogy Magyarországnak el kell döntenie, hova akar tartozni, a kelethez vagy a nyugathoz. Hogy Putyin értékeli-e a pávatáncot (Orbán saját szava ez a hintapolitikára), nem tudni. De legalább Erdoğannál Orbánnak lehet újabb esélye.
Forrás: Újnépszabadság
