Izzadva tanulod a demokráciát… / Azért, hogy mentegesd a múlt sok náciját? / Jelképként tiltod a nyilaskeresztet, / De a pöcegödröt magadra ereszted, / Ha eltűröd a nyelvhasználatot, / Mely emberben találja föl a vágóállatot.
Orbán Ottó: Édes hazám
– reformkori költemény –
Elegem van belőled, édes hazám,
Abból, hogy a magad hozta törvényeken lépdelsz át lazán,
Mert hited szerint akkor borul virágba a jobb rend,
Ha kellőképpen rugalmas a jogrend.
A fuldoklót a vízből partra mented,
De vízben hagyod saját parlamented,
Hogy megírhassa róla minden firkász:
Nem más ez, csak ócska ingyen cirkusz.
Izzadva tanulod a demokráciát…
Azért, hogy mentegesd a múlt sok náciját?
Jelképként tiltod a nyilaskeresztet,
De a pöcegödröt magadra ereszted,
Ha eltűröd a nyelvhasználatot,
Mely emberben találja föl a vágóállatot.
És mit mondjunk a vadkan agyara magyarkodásról?
Talán azt, hogy ha nem csíped, öcsi, telepedj le máshol?
Bizakodsz, hazám?, hogy majd a jövő?, hogy megúszod sértetlenül?
Hogy a reklámnak szánt hazudozás nem rohaszt meg belül?
Avathatsz csapatzászlót, utat, hidat, diszkót,
Ha korpa közé keveredsz, megesznek a disznók.
Nézz a tükörbe! Mit látsz? Ez a korcs te lennél?
Forradalmaid jobb sorsra szántak ennél.
Hadd lássalak, mint Bartók, szépnek, gyönyörűnek,
Sárból újjá születni, jobbik magadhoz hűnek.
2001
Három limerick
A gaz nőgyógyász
Volt egyszer egy gaz nőgyógyász. Gaztette,
Hogy ujja helyébe a f-t tette.
„Betudható-e az asztmámnak,
Hogy úgy érzem, mintha b-nának?” –
Kérdezte a nő a gaz orvostól, aki azt tette.
A posta Apostagon
Duna mentén híres község Apostag,
A Diner’s Clubban minden helyi lakos tag.
Gond egy szál se, probléma
Csak abból van, hogy néha
Hetekig nem talál oda a posta(g).
A csíkos fenevad
A dzsungelben lófrált egy nigger,
Hol rátámadt Sir Khán, a tigger.
Azóta e fekete
Szörnyen dadog: „Te…te…te” –
Mondja, és e közben tikkel.
