Miközben Magyarországon Zelenszkij ukrán elnök a gyűlöletkampány egyik célpontja az Orbán kormány számára, Vilniusban Szalay Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter vígan beállt a közös “családi” fotóba a díszvendég, Volodimir Zelenszkij mögé.
Kik találkoztak Vilniusban?
A bukaresti kilencek és az észak európai államok, melyeket a leginkább fenyegethet egy orosz agresszió. “Az észak-európai térség, a balti és a közép-európai térség NATO tagállamai elkötelezettek Ukrajna NATO tagsága mellett” – fogalmazta meg a közös álláspontot három államfő Vilniusban: Andrzej Duda Lengyelországból, Nicusor Dan Romániából és Gitanas Nauseda Litvániából.
Egyúttal állást foglaltak amellett, hogy a NATO tagállamok mielőbb emeljék a katonai kiadásaikat a GDP 5 százalékára. Ez Trump elnök követelése, de maga az USA sem teljesít ennyit, csak Lengyelország és a három kis balti állam közelíti ezt az értéket. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy “az 5 százalékos katonai kiadás felérne egy tüdőlövéssel.”
Budapesten Szalay Bobrovniczky Kristóf még arról beszélt, hogy
“Zelenszkij elnök titkosszolgálati akciója egy aljas időzített kommunikációs támadás a magyar kormány ellen, mert Ukrajnának és a Tisza Pártnak az a célja, hogy aláássa a magyar kormány nemzetközi hitelességét.”
Van mit? Meg nem erősített hírek szerint Orbán arra készül, hogy épp Ukrajnára hivatkozva letartóztassa Magyar Pétert, a Tisza Párt vezérét, aki mind népszerűbb Magyarországon és Ruszin-Szendi Romuluszt, akit korábban épp Orbán Viktor nevezett ki és váltott le a vezérkari főnöki posztról.
Valamilyen oknál fogva a kormányoldalon senki nem vette észre eddig, hogy Ruszin-Szendi Romulusz ukrán ügynök lenne, de amióta az egykori vezérkari főnök csatlakozott Magyar Péter csapatához a magyar kémelhárítás “feleszmélt”. Ezt nehéz lesz beadni a NATO szövetségeseknek…
“Nem állunk háborúban, de nem élünk békében sem”
Ezt hangsúlyozta Mark Rutte NATO főtitkár Vilniusban. Az egykori holland miniszterelnök, Orbán Viktor személyes ellenfele, elmondta, hogy “a transzatlanti kapcsolatok továbbra is a NATO biztonsági alapját jelentik” vagyis szó sincsen arról, hogy az észak-atlanti szervezet kivonulna Európából. Június 24-én és 25-én rendezik meg a következő NATO csúcstalálkozót Hágában. Ezen várhatóan Donald Trump is részt vesz. Korábban az amerikai elnök azt ígérte, hogy pillanatok alatt békét teremt Ukrajnában, de rá kellett jönnie, hogy Putyin nem akar békét.
Az orosz elnök tovább masírozik a zsákutcában előre noha sejtheti, hogy világhatalmi álmai végképp elillantak. Ukrajna legutóbbi bravúros Pókháló akciója az orosz stratégiai bombázók megsemmisítésére jól megmutatta, hogy mennyire sebezhető Putyin hadserege, meg persze, hogy milyen rosszul működik az orosz kémelhárítás. Zelenszkij elnök elmesélte a sajtónak, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB egyik irodája mellől indította a drónokat a sikeres támadásra.
Putyin propagandistája atombombával fenyegetőzik
Vlagyimir Szolovjov közölte az ukrán légicsapás hírét a televízió nézőivel, majd hozzátette:
“most már elegendő okunk van nukleáris fegyver bevetésére hiszen ez van benne a mi biztonsági doktrínánkban.”
Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója most remek összeállítást készített az orosz hivatalos reakciókból. Egy másik propagandista szerint
“Ukrajna azzal, hogy támadást intézett az atomfegyvereket szállító repülőgépek ellen, célponttá tette magát egy atomcsapás számára.”
Arról persze nem beszélt Putyin lelkes propagandistája, hogy ezek a stratégiai harci gépek Ukrajnában városokat bombáznak, ahol sok a civil áldozat. Kalasnyikov a népszerű hazafias blogger felveti a felelősség kérdését: “most már félni fogunk minden teherautótól? Olyan csapás volt ez hadseregünk számára mint 1941-ben Pearl Harbour az Egyesült Államoknak vagy a cári Oroszországnak a tengeri ütközet Csuzimanál.” Mindkét esetben a japánok mértek csapást. Csakhogy Japán akkoriban feltörekvő nagyhatalom volt, de Ukrajna egy viszonylag kis állam, amely sikeresen ellenáll a több mint három éve tartó orosz támadásnak. A Pókháló akcióval megnőtt az ukrán hadsereg önbizalma és presztízse miközben az oroszé csökkent. Az SZBU hónapokon keresztül előkészített akciója ugyanis teljes siker volt, és megmutatta az orosz kémelhárítás fatális gyengeségét is.
“Oroszországban egy-két mondatért börtönbe lehet kerülni, ha valaki a háborút bírálja, de hol volt most a mi híres titkosszolgálatunk?” – kérdi Kalasnyikov, a hazafias blogger.
Lavrov külügyminiszter közben úgy tesz mintha Oroszország már győzött volna: “kidolgoztunk egy memorandumot, amely a válság okainak felszámolását célozza.” Vagyis Lavrov nem a tűzszünetről akar tárgyalni hanem valamiféle kapitulációról:
Ukrajna mondjon le a megszállt területekről, Kijevben jöjjön egy oroszbarát rezsim,Ukrajna fogadja el, hogy sosem lehet a NATO tagja, Oroszországnak viszont vannak stratégiai érdekei az ország határán túl is vagyis legyen valamiféle ütközőövezet.
Ki tartozik ide? Erről talán hajlandó tárgyalni Moszkva.
Orbán épp erre alapozza számításait: Közép Európában és a Balkánon létre akar hozni egy kis Moszkvát, melynek ő lenne a királya – Trump és Putyin kegyéből. Csakhogy a Trump – Putyin paktum sehol sincsen, Orbán viszont máris két szék közt a padlón. Ki akar orosz protektorátust Magyarországon? Ezzel aligha lehet választást nyerni 2026-ban…
Forrás: FüHü
