szervezetépítésről, Vogel Evelinről, Hadházyról és a miniszterelnök kapcsolatáról a valósággal
Nem lennék biztos abban, hogy 2026-ban is Orbán Viktornak hívják majd a miniszterelnök-jelöltet – mondja lapunknak nyilatkozva Magyar Péter. Árvízi tapasztalatokról, a kormánysajtó vádjairól, a menekülőutakat kereső oligarchákról és NER-kegyeltekről is beszélgettünk a Tisza Párt elnökével.
– A propagandasajtóban volt barátnője, Vogel Evelin próbálja lejáratni önt. Meglepetésként érte a vele készült videóinterjú?
– Számítottam rá, Evelin május óta zsarol engem és a Tisza Pártot. Még a kampány idején egy kollégám leplezte le, hogy kép- és hangfelvételeket készít rólam, ezekkel próbált kizsarolni tőlünk 30 millió forintot. Később megtudtam, szerkesztőségeket keresett meg az anyagaival, de sehol nem akartak fizetni ezért. Több forrásból is visszahallottam, hogy a Fidesz és Kubatovék havi ötmillió forintot és egyéb juttatásokat adtak neki azért, hogy besározzon engem. Gondoltam arra, hogy előre kijövök a történettel, de az utolsó pillanatig bíztam benne, hogy meggondolja magát, és nem akartam kényszerhelyzetbe hozni. De már a Partizánnak az árvízi védekezés kapcsán adott interjúmban utaltam arra: tudom, hogy Kubatovék terveznek ellenem valamit.
– Számít arra, hogy a közeljövőben a Fidesz szivárogtatni fogja a Vogel Evelin által átadott anyagokat?
– Biztos vagyok benne. Evelin tizenegy órányi felvételt adott át Kubatovéknak, ezt egyébként ő sem tagadja. Az utolsó pillanatig próbáltuk őt meggyőzni arról, lépjen vissza a Fidesszel kötött megállapodásból, gondolja végig, milyen következményei lesznek mindennek. Bár áltatott, nem lépett vissza. Interjút adott annak a médiának, amelyik tavasszal heteken át gyalázta az édesanyját. Ezek után nem tehetek mást, mint feljelentést teszek zsarolás miatt. Rogánéknak pedig üzenem, nem ijedek meg a maffiamódszereiktől.
– Az elmúlt héten minden az árvízről szólt, meg hogy ki a legény a gáton. Orbán Viktor eddig mindig jó ütemérzékkel húzott gumicsizmát, most viszont a Tisza Párt volt előbb a gáton.
– A kormány már annyira Orbán-centrikus, a többiek talán nem is merik jelezni neki, ha témát kellene már váltani, rossz az irány. A miniszterelnök a közösségi média felületein még mindig Arnold Schwarzeneggert fuvarozta, amikor mi már jeleztük a készülő árvízveszélyt. Szeptember 13-án, pénteken már erről egyeztettem a munkatársaimmal, másnap reggeltől fogadtuk az önkénteseket, gyűjtöttük be a felajánlásokat, segélykéréseket. Létrehoztunk egy koordinációs csapatot, amely kezelte a beérkezőüzeneteket: hová kellene menni nyúlgátat építeni, hol van szükség szivattyúra. Vasárnap estefelé kezdett magára találni a kormányzati gépezet. A vízügyesek addigra már kinn voltak. Nagy tapasztalattal rendelkező, többdiplomás, alulfizetett, jórészt idősebb szakemberek, akik nincsenek megbecsülve, mégis tudják, mi a feladatuk.
– A honvédelmi miniszter egy bejelentkezésében kifejtette, az árvízvédelem komplex feladat, heccpolitikusok egyáltalán nem értenek hozzá. Ezzel félreérthetetlenül önre utalt.
– Valóban komoly feladat, de ha a civil önkéntesek és köztük rengeteg szimpatizánsunk nem megy ki az első pillanattól gátat építeni, a kormány nem tudta volna megoldani a feladatot. Összevissza beszéltek arról, hány katonát vezényeltek ki, a tartalékosoknak küldött e-mailben azt kérték, ha a tartalékos jókedve vagy munkája megengedi, esetleg menjen majd ki segíteni.
Miközben két és fél éve háborús veszélyhelyzet van, nincs egy tisztességes nyilvántartásuk a hadra fogható emberekről. A propagandaseregük pedig jórészt azzal volt elfoglalva, hogy engem lejárasson. Fotózták, ha leültem ebédelni vagy öt percre megpihenni. Közben kinn voltunk Neszmélyben, Nyergesújfalun, Dunabogdányban, Leányfalun, Szentendrén, Szigetmonostoron, a Római-parton, Esztergomban.
– Azt mondták, ön politikai haszonszerzésre használja a vészhelyzetet.
– Klasszikus bolsevista trükk: azzal vádolnak, amit ők tesznek. A ruhámat kritizálták, pár ezer forintos csizmámat, miközben ők voltak azok, akik méregdrága holmikban jöttek ki. De teljesen mindegy, ki milyen ruhát visel: ha pár zsákot megtölt homokkal, ha hoz forró teát, palacsintát, az is segítség. Nem is feltétlenül az a lényeg, hány zsákot tölt meg egy politikus, amikor kimegy, önkénteseket toboroz, közösséget épít, ezt én jófajta influenszerkedésnek tekintem. Ellentétben azzal, amit a megafonosok csináltak: azért forgattak videókat, hogy másokba beleálljanak.
– Közben váratlanul lehetőséget kapott arra, hogy bemenjen a köztévébe, ahol Orbán Balázs lett volna a vitapartnere. Jó ötlet volt visszautasítani egy ilyen alkalmat?
– Cinikus volt az időzítés és a vitapartner személye is: akkor jutott eszükbe, hogy ideje lenne meghívni, amikor az elmúlt évtized legsúlyosabb dunai árvize idején a gátakon dolgoztunk. A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként nekem a Fidesz vezetőjével van megbeszélnivalóm, nem egy politikai tanácsadóval. Felajánlottam Balázsnak, jöjjön ki a gátra, és homokzsákpakolás közben beszélhetünk az Orbán család korrupciójáról, a millió problémáról, ami az emberek életét nehezíti, de nem élt vele. Megértem, hogy a miniszterelnök gyáva kiállni velem, hiszen a legutolsó, tizennyolc évvel ezelőtti nyilvános vitája rosszul sikerült, de elküldtem neki egy Facebook-bejegyzésben a kérdéseimet azzal, ha akar, súgógépet is használhat, sőt Balázst is hozhatja magával.
– Menczer Tamás a napokban azzal állt a nyilvánosság elé: ön a Diákhitel Központ vezetőjeként túlárazott szerződéseket kötött. Mi igaz ebből?
– Ahogy korábban is elmondtam, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal már vizsgálta azokat a szerződéseket, amelyeket a Diákhitel Központ vezetőjeként kötöttem, ám nem talált bennük szabálytalanságokat, az én lelkiismeretem is tiszta. Márpedig azok a vizsgálatok erősen politikai hátszéllel indultak, az volt a céljuk, hogy fogást találjanak rajtam. Nem sikerült. Vicces, hogy mindezt épp az a Menczer Tamás állítja, aki benne volt a 300 milliárdos kínai lélegeztetőgépes mutyiban.
– A kormánysajtó szerint a Tisza Párt egyik háttérembere, Trentin Balázs milliókat keresett, amikor ön volt a Diákhitel Központ vezetője. Ismerték egymást személyesen?
– Balázst én idén júniusban ismertem meg, korábban semmiféle személyes vagy akár gazdasági kapcsolat nem volt köztünk. Elképzelhető, hogy voltak szerződései a Diákhitel Központtal, de százával futottak az övéhez hasonló megbízások, nem ismerhettem mindenkit személyesen, aki külsősként dolgozott a központnak. Ez csak a rogáni gépezet újabb alaptalan gyűlöletkampánya.
– Hadházy Ákos is többször jelezte a napokban, választ vár öntől a diákhiteles szerződésekkel kapcsolatban. Tervezi, hogy leül vele beszélgetni?
– Hadházy képviselő úrral több alkalommal is személyesen találkoztam, és minden kérdésére válaszoltam. Egyébként pontosan tudom, milyen politikai célok húzódnak meg a szerződésekkel kapcsolatos akciója mögött, nem véletlen, hogy ennyire támad. Ezt hamarosan nyilvánosságra is fogom hozni. A Tisza Pártban elkötelezettek vagyunk a korrupciómentesség és a transzparencia mellett, minden támogatásul kapott forinttal elszámolunk, a napokban tettük közzé negyedéves elszámolásunkat.
– Ami a fővárosi politizálást illeti: bejelentette, nem ül be a közgyűlésbe. Milyen területekre fog koncentrálni a közeljövőben?
– Hamarosan országjárásra indulok, persze nem olyan intenzitással, mint a kampányban, erre az európai parlamenti munkám mellett most nem is lenne időm. A választási matematikát figyelembe véve azonban októberben több településre is el fogok menni. Emellett tervezem, hogy végiglátogatom a nyugat-európai nagyvárosok népesebb magyar közösségeit, London, Berlin például biztosan az úti célok között lesz.
– Hol tart a 106 egyéni választókerületi jelölt kiválasztása?
– Rájöttem, nem kell ezt elsietni, mert minél előbb kijövünk velük, annál hamarabb a propaganda célkeresztjébe kerülnek. A Rogán-gépezet pedig azon lesz, hogy elégesse őket. Igyekszünk kiváló jelölteket találni, mondjuk, a Pócs János-féléknél jobbakat nem lesz nehéz. Sokan megkerestek bennünket, egyelőre azt mondtuk, evidenciában tartjuk a jelentkezésüket, legyenek aktívak a Tisza-szigetekben, meglátjuk, hogyan dolgoznak. A nyílt pályáztatás informatikai hátterét most dolgozzuk ki, novemberben tervezzük elindítani a pályázatot. Minden választókerületben szeretnénk két jó jelöltet találni. Már most is sok helyen vannak embereink, de nincs még semmi eldöntve.
– Néha még mindig úgy tűnik, mintha továbbra is one man show-ként működne a Tisza Párt.
– Pedig európai parlamenti és fővárosi politikusaink már aktívak, sőt az elmúlt hónapokban folyamatosan járták az országot. Számtalan Tisza-szigetet végiglátogattak, amelyből már több mint ezer működik országszerte. Ahhoz egyébként ragaszkodunk, hogy továbbra is mi tematizáljuk az életünket. Hadd döntsük el, mikor van itt az ideje, hogy új embereket mutatunk be. Ezen a téren nem fogunk engedni semmiféle külső nyomásnak, megmondóembereknek. Egyébként két fontos pozíció van a fejemben, amelyhez embert kell mielőbb találnunk. Az egyik az, aki magas szinten képes összefogni a programalkotást, mindezt jól kommunikálja. Akiről elhiszik az emberek, hogy tud egy közigazgatást, kormányzatot, egy államot menedzselni. A másik egy kompetens gazdaságpolitikai szakértő. Számos tanácsadóm is van, működik egyfajta informális tanácsadói testület, gyakran leülök szakértőkkel, meghallgatom a véleményüket.
– Említene néhány nevet azok közül, akiktől tanácsot fogad el?
– Nem szeretném kiadni őket. Nagyszerű szakemberek, de nem az a szerepük, hogy a nyilvánosság elé álljanak. Vannak munkatársaim, akik kiállnak, közszereplőkké válnak, nekik kell bírniuk a nyomást, ami a nyilvánossággal együtt jár.
– Ön hogyan viseli ezt a nyomást?
– Van, amikor jól, máskor nehezebben. Kikiáltottak már engem mindennek: kiskorú lányok megrontójának, pedofilnak, kábítószeresnek, holott egyik sem volt igaz. Pontosan tudják, hogyan élek, tudják, hogy heti váltásban neveljük a gyerekeket, hogy ilyen nyomás alatt nem lehet stabil párkapcsolatom. Sokszor nehéz úgy hazaérkezni egy-egy pörgős nap után, hogy tudom, nem vár otthon senki. Rogánék arra mennek rá, hogy kikészítsenek. Mindenütt fotóznak, videóznak, mindenhol ott a propaganda. Ezt én megtanultam elviselni, igyekszem megszokni, már amennyire lehetséges. De tudom, hogy aki most lép ebbe bele, annak néha elviselhetetlen. Próbálom meggyőzni a kollégáimat, nézzék meg az én példámat, ha nehéz is, de túl lehet ezt élni.
– A Fideszből indult dezertálás a Tisza felé?
– Június 9. előtt több polgármester megkeresett, főként kis településekről, és jó ütemérzékkel ugrottak ki a Fideszből. Nyergesújfalu polgármester asszonya például így nyerte meg a választást. De nem szeretnénk, ha magas szintű fideszes politikusok jönnének a Tiszába.
– És a gazdaság szereplői?
– Ők sokkal érzékenyebbek az apró változásokra is, ez lehet az oka, hogy a legnagyobb oligarchák közül már többen keresnek. Az ő közeledésüket visszautasítom, de a közepes méretű vállalkozások gyakran kényszerpályán vannak: ha nem lépnek kapcsolatba valamilyen szinten a NER-rel, nem tudnak érvényesülni, hiszen az üzlet 20-30 százaléka állami szereplőktől jön. Ezekkel a vállalkozókkal nincs semmi gondom, ők nem NER-esek, egyszerűen túlélni akarnak, munkát adni a dolgozóiknak, megélhetést a családnak.
Egészen magas rangú politikusok közvetlen családtagjai is kerestek már meg, illetve olyan művészek, akiket a közvélemény a NER kegyeltjeinek tart. Akadt, aki a választás napján lefotózta a szavazócéduláját, és elküldte nekem azzal: ő a Tiszára, a hazájára szavazott.
– Finoman szólva álszent megoldás: élvezni a rendszer előnyeit, de titokban menekülőutakat keresni.
– A letűnt szocializmus egy új formájában élünk, ami sokban hasonlít a régihez. Ezeket az embereket lassan megfőzték, mint a békát, de azért van öntudatuk, és ébredeznek. Orbán Viktor a néhai Kádár János megfelelője, körülötte ott vannak a Grósz Károlyok, akik körbehurcolják őt az országon. Ahogy annak idején Kádárnak, neki sincs már nagyon kapcsolata a valósággal, elzárják tőle, vagy már nem is lenne képes azt befogadni, nem tudom. Aztán amikor sületlenségeket mond, ott mosolyognak mögötte, mint legutóbb Orbán Balázs.
– Vajon elindult már a helyezkedés, hogy ki léphet a helyébe?
– Nem lennék biztos abban, hogy 2026-ban is Orbán Viktornak hívják majd a miniszterelnök-jelöltet. Ha érzik, hogy elindultak a lejtőn, bármire képesek, hogy megtarthassák a hatalmat.
– Mégis ki ülne a helyére?
– Akár Gulyás Gergely, Lázár János vagy esetleg Varga Judit. Hallok mindenféle pletykákat, de különösebben nem foglalkozom ezekkel. Bármi lehet.
– A hatalom megtartását célozná az a terv is, ha igaznak bizonyul, miszerint egyéni választókörzeteket alakítanának ki a határon túli magyarlakta területeken. Ez viszont azt mutatja, nem érzik biztosnak a hatalmukat.
– Minden lépésükön látszik, felmérték a helyzetet, és rájöttek, bajban vannak. Én abban bízom, ez a terv kontraproduktív lenne, ezért nem fogja meglépni a kormány, ráadásul sok fideszes szavazónál is kiverné a biztosítékot. Nálam jobban kevesen támogatják a külhoni magyarságot. Sokukkal beszéltem: ők nem magyar adófizetői pénzből szeretnék a gyerekeiket óvodába, iskolába járatni, nem szeretnének olyan támogatást kapni, ami az anyaországiaknak nem jár. Pontosan érzik, ez nem használ nekik, rombolja az együvé tartozás érzését, megosztja a magyarságot.
– Azért ne felejtsük el, a határon túli magyarság túlnyomó többsége eddig szavazatával a Fideszt támogatta.
– Én bölcsebbnek tartom a határon túli magyarokat annál, mint hogy hagyják megvásárolni magukat. A hazai országjárásom előtt sokan azt mondták, reménytelen, a magyar vidéket nem lehet meg győzni. Nem lett igazuk. Tervezem, hogy ősszel erdélyi körútra is megyek, Nagyváradra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Székelyföldre. Szerintem fontos a személyes találkozás, beszélgetés. Nem az a célom, hogy elvegyek tőlük valamit, inkább kiegyenlíteni, átalakítani kell azt, ami rosszul működik. Nem azt mondom, hogy 2026-ban Erdélyben 90 százalék fog a Tiszára szavazni, de hogy a Fideszre sem fog 90 százalék, azt állítom. Aztán ha mégis a Fideszt támogatják majd a legtöbben, én attól ugyanúgy fogom szeretni őket.
– A Tisza Párt választási ígéretként lengette be az egymillió forintos minimálbért. Ez nem az örök élet, ingyensör kategória? Ilyen magas minimálbér még Nyugat-Európában is nagyon ritka.
– Ezt egyrészt csak 2030-ra említettük elérhetőnek, másrészt nem hallgattuk el, hogy számos feltételnek teljesülnie kell hozzá. Ám szerintünk egyik sem lehetetlen. Haza kellene hozni az uniós pénzeket, és végre olyan projekteket megvalósítani, amelyek tényleg növelik a családi, kis- és középvállalkozások hatékonyságát. Valószínű, hogy a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulást, valamint a minimálbért terhelő adót is csökkenteni kellene. Lengyelországban 1000 euró, Szlovéniában 1250 euró a minimálbér, nálunk körülbelül 670 euró. Rá kell kényszeríteni magunkat végre, hogy szintet lépjünk, hatékonyságnövelést célozzunk, különben csak vegetálunk, és legfeljebb kínai akkumulátor-összeszerelő gyarmat leszünk, amely ki van szolgáltatva az orosz energiának, a német multiknak. Strukturális, szemléletbeli változásokat kell hozni a magyar gazdaságba. Nekem neves adópolitikusok, költségvetési szakemberek levezették, hogy mindez járható út. Egy kurzusváltás lendületet adna az országnak, belső energiákat szabadítana fel, külföldre szakadt, más szemléletet tanult magyarokat hozna haza, ezeknek a jelentőségét nem szabad lebecsülni. De annak is örülök a minimálbéres javaslatunk kapcsán, hogy elindult egy szakmai vita. Ez az, amit a Rogán-művek ki akar irtani. Azt akarják, adott napon legyen öt propagandamondat, amit a Karmelitából körbeküldenek a házi sajtójuknak, a fideszes képviselőknek, polgármestereknek, és mindenki csak azt szajkózza. Mi nem vagyunk hajlandók a gumicsontokkal foglalkozni.
– A legutóbbi strasbourgi európai parlamenti ülésen a Tisza Párt képviselői tartózkodtak az Ukrajnát támogató határozat szavazásánál. Sokan orosz propagandát kiáltottak.
– Hadd mondjam el újra, ebben a háborúban nem a magyar álláspont fogja meghatározni, hogyan alakul az ukránok sorsa. Az EP naponta elfogad hat állásfoglalást, csak azért, hogy politikailag elmondhassa, mennyit tettek a háború lezárásáért. Holott ezeknek érdemben semmiféle súlyuk, jelentőségük nincs. Valójában a nemzeti kormányok döntik el, támogatják-e Ukrajnát fegyverrel, kiképzőtiszteket adnak vagy pénzügyi segítséget nyújtanak. Egy ilyen európai parlamenti állásfoglalás arra jó, hogy a Fidesz itthon elmondhassa: lám, lám, az EP háborúpárti. Pedig senki nem bolond, hogy azt akarja, a gyerekei egy háborús Európában nőjenek fel. A másik oldal is politikai célra használja az állásfoglalást, kijelentve: aki ezt nem szavazza meg, az orosz propagandista. Valójában egyik oldalnak sincs igaza.
– Egy ilyen határozat támogatásának mégis szimbolikus jelentősége van.
– Ha jelentősége van, akkor nézzük végig, mit tett a Tisza Párt ebben az esetben. Először is átírattuk a tervezetben: ne azt említsék, hogy Magyarország folytat orosz propagandát, hanem a magyar kormány. Módosító javaslatot nyújtottunk be, amellyel a kárpátaljai magyar kisebbség támogatásának fontosságát hangsúlyoztuk. Ezt a Fidesz leszavazta, egyedül Győri Enikőben szólalt meg a lelkiismeret, ő legalább nem nyomott gombot. Az állásfoglalásban voltak támogatásra érdemes részek, amely egy jó érzésű, európai gondolkodású politikus számára fontosak, de vállalhatatlan dolgok is. Meg lehet nézni, mely részeket támogattuk, melyeket nem. Végül a tartózkodás mellett döntöttünk. Erre Gyurcsányék azt mondják, elárultuk Ukrajnát, a propaganda pedig, hogy elárultuk Magyarországot, és a háború felé sodródunk. Egy ilyen állásfoglalástól Ukrajnának egyetlen darab lőszerrel sem jut több. Én ott voltam Kijevben, biztosan állítom, nem EP-határozatoktól fog javulni a helyzet. Azt is sokszor hangsúlyoztam, kiállunk az ukrán nép területvédelmi joga mellett, fontosnak tartjuk az ottani magyar kisebbség helyzetét.
– Nem okoz feszültséget az Európai Néppárttal, hogy tőlük eltérően szavaznak?
– Mi már a kezdetekben megtárgyaltuk ezt Manfred Weberrel, a néppárt vezetőjével. Rögzítettük, a magyar helyzetre tekintettel előfordulhat, hogy majd másként szavazunk. Ettől még nem vagyunk orosz propagandisták, mint a magyar kormány, bennünket nem zsarol az orosz vezetés.
– Orosz hekkerek, kínai rendőrök, Moszad-ügynökök – lassan játszóterük az ország. Tudna ezen a Tisza Párt változtatni, lehet ezen változtatni?
– Beszéltem számos nemzetbiztonsági szakemberrel, óriási gondok vannak a magyar szuverenitás terén: alkalmatlan vezetés párosul a szakmaiatlansággal. Ha 2026 tavaszán Tisza kormány alakul, leülünk a nemzetközi partnerekkel, és meghúzzuk a határokat: itt nem fognak orosz ügynökök ki-be járni a külügybe, de amerikaiak sem. Tudjuk, mindig lesznek beépített emberek, de nagyon nem mindegy, ők milyen fogadtatásban részesülnek. Szimbolikája van annak, kitől veszünk át becsületrendet. A NATO szövetségi rendszerének és az európai klubnak vagyunk a tagjai, ahol a játékszabályokat be kell tartanunk. Ez a mi kulturális bölcsőnk, helyünk. A szuverenitás nemcsak nemzetbiztonsági, gazdasági szempontból is fontos. És mindehhez nem szuverenitásvédelmi hivatalok, Lánczi Tamások kellenek, hanem egy olyan politikai és nemzeti közösség, amely kiáll magáért, és kiveti azokat, akik elárulják a hazájukat.
Forrás: A Magyar Hang VII. évfolyama 39. számának (2024. szeptember 27. – október 3.) nyomtatott változata.
