Botrányos módon állt ki az iráni amerikai bombázások mellett a konzervatív CPAC vezetője, Matt Schlapp. Az amerikai elnök egyik vezető lobbistája, aki 2003 és 2005 között a Fehér Ház politikai igazgatója volt, másokkal együtt Piers Morgan műsorának vendége volt a héten, itt vitáztak a közel-keleti helyzetről, a perzsa állam ellen végrehajtott csapásokról. Mint arról többek közt a brit The Independent is beszámolt, a Jewish Currents főszerkesztője, Peter Beinart vetette fel: az Egyesült Államok és Izrael a felelős a dél-iráni Minab diáklányai, 175 gyermek és iskolai alkalmazott haláláért. Szerinte akkor is így van ez, ha egy iráni rakéta csapódott véletlenül az intézménybe, mert ha a két nagyhatalom nem támad meg egy „rájuk komoly fenyegetést nem jelentő” országot, akkor ezek a lányok ma is élnének.
„Burkában élnének”, válaszolta erre Schlapp, hozzátéve, hogy ez egy barbár társadalom. Néhány perccel később Schlapp kifejtette, szerinte képmutató dolog arról beszélni, hogy ezek a támadások nőket és gyerekeket is elértek. Szerinte a lányok, akikről szó van, egy barbár, egyenlőtlen társadalomban lennének életben, egy burka mögött, valós karrierválasztási lehetőségek nélkül. „Akkor csak öljük meg őket?”, reagált élesen a panel egyik résztvevője, Cenk Uygur török-amerikai kommentátor, amire Schlapp azt válaszolta, hogy nem ezt mondta. Uygur szerint viszont pontosan ezt mondta. A CPAC vezetője ezt követően ismételten megvédte Trump döntését Irán bombázására vonatkozóan.
Schlapp kijelentései nagy vihart kavartak, a műsort követően többen bírálták őt szavaiért. Yashar Ali újságíró például X-oldalán írt arról, hogy az iskoláslányokat valójában nem kényszerítik Iránban burka viselésére. Ami kötelező számukra, hogy fejkendőt és iskolai egyenruhát viseljenek hosszú kabáttal. A rendszer valóban elnyomó, és a rezsim kényszeríti ki, de Irán összekeverése a tálibok uralta Afganisztánnal Ali szerint alapvető tudatlanságot tükröz.
Schlapp botránya kísértetiesen emlékeztet az Egyesült Államok egykori ENSZ-nagykövete, Madeleine Albright esetére. Az ország későbbi, első női külügyminiszterét még 1996-ban, a 60 Minutes című műsorban kérdezték az Irak elleni szankciókról, és arról, hogy azok következtében a hírek szerint félmillió iraki gyerek halt meg. Így is megérte? – tette fel a kérdést Lesley Stahl, amire Albright azt válaszolta, hogy ez egy nehéz választás, de az ár, úgy gondolja, megérte. Szavaiból szintén nagy botrány kerekedett, évtizedekkel később is ráolvasták azokat, ő pedig többször is szabadkozott értük, úgy ítélve, hogy a kérdés is rosszul volt feltéve, de ő is rossz, érzéketlen választ adott arra.
Matt Schlapp az Orbán-kormány ideológiai szövetségét építgető CPAC vezetője. A miniszterelnök a CPAC Hungary 2025-ös nyitókonferenciáján úgy beszélt róla: „Itt van barátunk, Matt Schlapp, aki az állhatatosság megtestesítője. Ő formált globális márkát a CPAC-ből. Ha ez a konferencia közeledik, a világ liberálisai mindenhol behúzzák fülüket-farkukat, és visszavonulót fújnak. Ő volt az, aki felismerte a Biden-korszak idején, hogy a konzervatív szellemi megújulás forrásvidéke Közép-Európában van. Ő jött rá, hogy amit mi itt kicsiben, Magyarország méretben megcsinálunk, azt meg lehet csinálni nagyban, Amerikában is. Ő hozta Magyarországra a CPAC első európai gyűlését.”
A CPAC idén március 21-én ötödik alkalommal fog visszatérni Budapestre, amit Szánthó Miklós januárban úgy jelentett be: „Akkora CPAC Hungary lesz itt, immár ötödik alkalommal, március 21-én, hogy kettéáll a ház. Fel győzelemre!” A konferencia egyik jellemző jelmondata a „no migration, no gender, no war”, ami különös hatást kelt az Irán bombázása melletti kiállással együtt.
Három éve számoltunk be mi is arról, hogy kidobták az akkori CPAC-konferenciáról Garamvölgyi Flóra újságírót, miközben korábban még elfogadták a regisztrációját. Matt Schlapp eközben ekkor modellértékűnek nevezte azt, ahogy Magyarországon az újságírókat kezelik.
