Ujhelyi István volt szocialista politikus, az Esély körök vezetője vasárnapi hírlevelében tíz pontban foglalta össze az Orbán Balázs-ügy tanulságait. A miniszterelnök politikai igazgatójának botrányos kijelentéseiről itt írtunk. Ujhelyi István szerint a főbb tanulságok a következők:
- Vannak mondatok, amelyek félremagyarázhatók, és vannak, amelyek fekete-fehérek. Az, amit Orbán Balázs mond, teljesen egyértelmű, s koherens a Fidesz-kormány politikájával. Kontraproduktív félremagyarázásról beszélni, kiváltképp úgy, hogy azóta sem magyarázta meg érdemben senki, mi volt a kormányfő politikai igazgatójának mondataiban félremagyarázható.
- Olyat régen, tulajdonképpen soha nem hallottunk a Fidesz miniszterelnökétől, hogy valaki „hibát” követett volna el a környezetében. Megszólalása feltehetően elsősorban a belső köröknek szólt, akik előtt ezzel az önkritikusnak szánt, de ügyet lezáró kijelentéssel védte meg bizalmi emberét.
- Önmagában érdemi beismerése a helyzet komolyságának, hogy Orbán Balázs előbb közösségi posztban, majd rövid videóüzenetben, később – szintén a szándékot és eredményességet illetően némileg félrecsúszva – a felmenőire hivatkozva kért elnézést a félreérthető fogalmazásért.
- A megütközést jelentő kijelentésekre a mai napig nem érkezett magyarázat. Így ez kezd olyan lenni, mint a kegyelmi ügy, amelyet a Fidesz már szeretne elfelejteni, Novák Katalin és Balog Zoltán is lezártnak nevezi már, de mindketten adósok még annak konkrét és világos magyarázatával. Orbán Balázs mondataiban sem elsősorban az 56-os (valóban durva és meghökkentő) párhuzam a legsúlyosabb, hanem annak kimondása, hogy a magyar kormány nem állna ellen, ha Oroszország fegyveres agressziót követne el Magyarországgal szemben.
- Sokan elmentek az interjú egy másik fontos mondata mellett, ami a következő: „mi nyilvánosan nem mondjuk el a véleményünket Ukrajna meg Zelenszkij elnök döntéséről az elmúlt két és fél évben, hogy amit csináltak a háború ügyében, vagy nagyon finoman fogalmazunk.” Ujhelyi szerint ez az igazi lebukás, s úgy véli, teljesen jogos elvárás, hogy a magyar kormány ezek után tegye világossá, mi is a hivatalos és valós álláspontja ebben az ügyben. „Semmi mellébeszélés, semmi finomkodás, tessék egyenesnek lenni!”
- A politikai elit vezető szereplői siettek megvédeni a megvédhetetlent, az alsóbb szinteken lévő propaganda-munkások pedig egymásra licitálva posztolták a központilag kiadott paneleket, saját gondolatok nélkül. Egy hatalmon lévő elit – főleg, ha sokáig és érdemi kontroll nélkül gyakorolja a hatalmát – egyik legnagyobb ellensége az objektív visszajelzések teljes eltűnése, a bólogatójánosok és a főnök profilkép-cseréjét is versenyben lájkoló igyekvők túlzott jelenléte.
- Nemrég azt pletykálták, hogy Orbán Balázs nemsokára átveszi a külügyminiszteri széket, ám – így Ujhelyi – ezek után kötve hiszem, hogy Szijjártó Péter helyén kötne ki; hacsak nem olyan ő is, mint a felcsúti kisvasút, amit csak azért is meghosszabbítanak, ha valaki kritizálni meri.
- Az ellenzéki szereplők jelentős része még mindig nem tanult az elmúlt évtized politikai vesszőfutásából, csak az 56-os párhuzamra reagál, holott valójában csak egyetlen kérdés van, amit Orbán Balázsnak, ameddig csak kell, fel kell tenni: tényleg komolyan gondolja, hogy a magyar kormány megadná magát egy orosz agresszió esetén?
- Villámgyorsan képes felülírni egy új topic, egy új ügy minden korábbit. „Nemrég még a fideszes celeb-plébános Bese Gergő elképesztő lebukásától volt hangos a hazai nyilvánosság (nagyobbik része), az árvízi védekezés ideje alatt sunyin bejelentett 130 pontos kormányzati megszorító csomagra már alig jutott pár kibeszélő flekk a sajtóban”. Fontos tanulság, hogy a mai politikában már lassan nem csak a pillanatot kell uralni, hanem a másodperc töredékét is.
- Ez már a sokadik jelentősebb baki a NER háza táján, a kegyelmi ügy óta mintha nem találná a helyét a Fidesz, egyre csak csetlik-botlik. Magyar Péter megjelenése ráadásul fokozta a zavart. „Orbán Balázs botrányos kijelentése most egy tünet. Csak azt nem tudjuk még, hogy a rendszer átmeneti zavarának recsegése csupán, vagy már a gleccser megindulása előtti, egyre gyorsabb jégpattanások egyike.”