Az Infovilág cikke – nemzetközi lapszemle
A szír diktatúra megdöntése nyomán érdemes röviden szólnunk az elnök menekülése kapcsán a magyar diplomáciát minősítő hírről. Bassar el-Asszad menedéket talált ugyan Oroszországban, de az őt fenyegető helyzet láttán magasrangú keresztény képviselőt tervezett küldeni a keresztények védelmezőjeként magát beállító Orbán Viktorhoz, hogy utóbbi győzze meg Donald Trumpot Szíria, pontosabban Aszad hatalmának megmentéséről, mert így az ottani keresztényeknek is tud segíteni – erről értesült még szombaton késő este a Bloomberg.
Az előzmények közé tartozik még két esemény: II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka december 2-án Orbán Viktornál járt – a keresztények védelmét kérve – adta hírül a magyar kormány. A másik hír pedig már négyéves, és arról szól, hogy Orbán Viktor szintén ennek az ortodox pátriárkának átadta az felújított egykori Kádár-villa kulcsát, hogy ott (a hivatalos szöveg szerint) szíriai keresztényeknek nyújtsanak menedéket.
Azt, hogy Lázár János az Információs Hivatal nevében 2015-től megfigyelttette és lehallgattatta a Tiborcz-féle Elios-ügyet kivizsgáló Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF munkatársait Magyarországon, a Direkt 36 oknyomozó portál tényfeltáró munkája alapján már a londoni székhelyű EUToday portál is ismertette. A cikk szerzői fontosnak tartották leszögezni, hogy maguk az érintettek, az OLAF munkatársai is gyanút fogtak, és számos csellel – például útvonal összezavarásával – maguk adták az Orbán-kormány értésére, hogy tudomásuk van a megfigyelésükről. A helyzet 2018-ban eszkalálódott, akkor, amikor Szijjártó átvette az Információs Hivatal irányítását és a belügy rajtaütésszerű kutatást rendelt el.
Csakhogy kiderült, hogy az OLAF-ot nem elsősorban Lázár akciója érdekelte, hanem sokkal inkább az, milyen információkhoz jutottak az Orbán-családot érintő ügyek nyomozásában. Mert a Lázár által elrendelt lehallgatások állítólag Orbán tudta nélkül zajlottak. Csak ezek után került sor a hírszerzés egy kézben történő központosítására. Az EUToday cikke a Transparency International erre vonatkozó megállapításaiból kiemeli, hogy a feltehető törvénytelenségeknek nem lett következményük, az Információs Hivatal vezetői továbbra is folytatják „diplomáciai” tevékenységüket. Ez az ügy, valamint a 2021-i Pegazus-botrány a magyarországi demokrácia lezüllesztésének és az uniós intézményekkel való kapcsolat megromlásának tagadhatatlan bizonyítékai.
Az osztrák Der Standard című napilap is beszámol az OLAF munkatársai utáni kémkedésről, amivel a laptopjaikat is ellenőrzésük alá tudták vonni a magyar Információs Hivatalnál. Az értesülést az uniós hivatal nem kívánta kommentálni, Orbánék pedig azt a választ adták az osztrák újság Joe Klamar (AFP) által jegyzett megkeresésére, hogy „hamis hírekkel” nem foglalkoznak.
Az orosz sajtó nem ment el Orbánnak az állami rádióban elhangzott uniós fenyegetése mellett: a News.ru orosz portál is beszámolt arról, hogy a magyar kormányfő jelezte, megvétózza az uniós büdzsét, ha nem utalja ki Brüsszel a magyar kormánynak – szerinte – automatikusan járó, de befagyasztott uniós forrásokat. A jogállam szétverése miatt felfüggesztett támogatások sorát kibővítette egy újabb követeléssel. Mert nemcsak az aktuális támogatások kifizetését sürgeti a magyar kormányfő, hanem az újabb, hétéves uniós költségvetési ciklusban is igényt tart az esedékes pénzekre.
Persze a pénteki interjú orosz interpretálásából nem maradtak ki azok a passzusok sem, amik szerint Ukrajna rossz lóra tesz, amikor nem hajlandó a béketárgyalásokra, illetve hogy ebben a háborúban Ukrajna meggyengült, ellenben Moszkva megerősödött. Eközben Orbán felszólította az uniós vezetőket arra, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a most demonstrált új orosz ballisztikus rakéta, az Oresnyik miatti veszélyre is, továbbá, hogy Oroszország a világ egyik legnagyobb katonai erejével és a legmodernebb harci eszközökkel rendelkezik.
A Der Spiegel azért hozzáteszi, hogy a magyar kormány csak akkor számíthat a befagyasztott források kiutalására (az első körben most 12 000 millió euróról van szó!), ha megfelel a jogállami elvárásoknak. Orbánnak azért is sürgős az ügyek tisztázása, mert a 2028–35 közötti újabb uniós pénzügyi ciklusra vonatkozó tárgyalások már a jövő év közepén elkezdődnek.
Az amerikai Foreign Policy folyóirat hosszú cikkben elemzi, hogy miként történhetett meg az uniós csatlakozás után mindössze hat évvel később az, amire soha senki nem gondolt volna, nevezetesen: Orbán alatt az ország belecsúszott a diktatúrába. Bozóki András és Fleck Zoltán könyve alapján magyar szűrőn át értelmezi az írás a történteket.
