The Guardian
Orbán az európai színpadon magányosabb, mint valaha, de még vannak kártyái – mutatott rá a brit liberális lapban Lili Bayer, a Politico munkatársa közvetlenül a csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt. Orbán elszigeteltségét fokozta a lengyel PiS választási veresége, és az, hogy Törökország elmozdult a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása felé, de a magyar miniszterelnök változatlanul mélyíti a frusztrációkat Európában.
Orbán, Európa egyik vezető szélsőjobboldali politikusa, már régen kívülálló az
EU-ban, a mostani csúcson azonban a szokásosnál is magányosabb, mert a lengyelországi és törökországi fejlemények mellett Orbán Putyinnal tartott találkozója további ingerültséget okoz az európai tisztségviselők körében, akik úgy látják, hogy Magyarország Moszkvával és Pekinggel fenntartott szoros kapcsolatai nem esnek egybe a nyugati szövetség elképzeléseivel, sőt ártanak az EU-nak.
A szerző Krekó Pétert (Political Capital) idézte, aki úgy látja: a miniszterelnök „a Kelet és Nyugat közötti híd szerepét próbálja fenntartani, hogy a lehető legtöbb hasznot tudja húzni mindkét irányból, noha egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a jelenlegi geopolitikai Valóságban nem lehetséges”. A szerző szerint azonban Orbán nemhogy nem vonul vissza, hanem még fokozta is a retorikáját az elmúlt napokban – ennek alátámasztására Lili Bayer az október 23-i beszéd részleteit idézte.
Hozzátette: Orbán megnyilvánulásait észrevették, és több vezető európai tisztségviselő is azt mondta, hogy Budapest magatartása egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Egy vezető európai diplomata a neve mellőzését kérve kifejtette: „Orbán legutóbbi találkozása Putyinnal, és az, ahogyan a magyar miniszterelnök a Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t, felveti a kérdést, hogy vajon megbízhatunk-e még ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben. A Magyarországgal kapcsolatos problémák egyre mélyülni fognak, és egyre inkább veszélyeztetni fogják azt, hogy stratégiailag fontos kérdésekben közös döntéseket hozzunk”.
Ám a magyar miniszterelnöknek, aki az egyik legtapasztaltabb kormányfő Európában, még vannak kijátszható kártyái. Egyrészt a jövő év második felében a sorrend szerint Magyarország tölti be a soros elnökséget, és Brüsszelben máris aggódnak, hogy Budapest hogyan fogja felhasználni ezt a szerepet. A magyar kormány emellett akadályozza az Ukrajnának nyújtandó újabb katonai segítséget, de Budapest hozzájárulására szükség lesz a tömb költségvetésének javasolt megemelésére is. Orbán számára komoly csapás volt a brüsszeli támogatások befagyasztása, amelyet az EU a jogállamiság sorozatos megsértései miatt vezetett be, de most mutatkoznak olyan jelek, hogy felszabadíthatják a pénzek legalább egy részét, részben azért, hogy rábírják Magyarországot kulcsfontosságú pénzügyi döntések megszavazására. Egyes európai tisztségviselők azt mondják, hogy nem hiszik, hogy Orbán Viktor magatartásán változtatna az elszigeteltség.
Spekulációk szerint Robert Fico új szlovák miniszterelnök is szövetségese lehet Orbánnak néhány európai politikai csatában. A lengyelországi választás eredményével kapcsolatban Varga Judit volt miniszter, a Fidesz listavezetője az európai választáson, azt mondta, hogy a párt szövetségei erősek. A kulisszák mögött azonban egészen más a hangulat. Egy vezető magyar tisztségviselő, aki a neve mellőzését kérte, elmondta: „Nagyon sok a bizonytalanság a jövőt illetően. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövőben a mostaninál nagyobb lesz az elszigetelődés veszélye”.
Orbán bírálói szerint nem szabad engedményeket tenni. Daniel Freund német zöld képviselő kifejtette: „Orbán blokkolja Svédország NATO-csatlakozását. Kezet ráz Putyinnal. Az Európai Uniót a Szovjetunió gyilkos diktatúrájához hasonlítja. Orbán egyetlen hét alatt elegendő bizonyítékkal szolgált arra, hogy nem alkalmas a soros elnöki tisztség betöltésére. Groteszk, hogy az EU Bizottsága ebben a helyzetben egyáltalán fontolóra veszi a befagyasztott támogatások felszabadítását”.
Forrás: Újnépszabadság