Migráció és Ukrajna – más témák is lesznek napirenden, de leginkább ez a két pont uralja majd az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóját Brüsszelben. De mi várható még? Összefoglaljuk.
Még a 27-ek zártkörű tárgyalása előtt két fontos vendéget is meghallgatnak a vezetők: először Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára érkezik, majd pedig online kapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mond beszédet.
Ami az orosz-ukrán háborút illeti, szóba fog kerülni a háború utáni felelősségre vonás kérdése, ideértve a befagyasztott orosz vagyon későbbi felhasználását. Ugyancsak várható, hogy Iránt és Fehéroroszországot elmarasztalja az EU, és egészen biztosan kitérnek majd a hétvégi Prigozsin-lázadás értékelésére is. A háború kitörése óta az EU és tagállamai mintegy 72 milliárd eurót bocsátottak Ukrajna és az ukrán nép rendelkezésére, továbbá korlátozó intézkedések példátlanul hosszú sorát fogadták el Oroszországgal szemben. Az állam- és kormányfők várhatóan kimondják, hogy az EU határozottan kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett, és továbbra is erőteljesen támogatni fogja Ukrajna gazdaságát, társadalmát, fegyveres erőit és jövőbeli újjáépítését.
Fontos vita várható Kínáról
Bár sokan migrációs csúcsként is emlegetik a mostani találkozót, ennek ellentmond, hogy a Magyar Hang birtokába került zárókövetkeztetés-tervezet mindössze két bekezdést szentel ennek a témának. Ebben többek között kimondják: „Az eddigi eredményekre építve az Európai Tanács felszólít a munka fokozására valamennyi cselekvési területen, minden migrációs útvonalon. Felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon és biztosítsák következtetéseinek végrehajtását; az Európai Tanács ezt a munkát folyamatosan felülvizsgálja”.
Várható, hogy Magyarország hangsúlyos álláspontot képvisel majd ebben a kérdésben és Orbán Viktor is eköré fűzi fel a kommunikációját. Egy magas rangú uniós diplomata a magyar álláspontot úgy összegezte, hogy az illegális migránsok számának csökkentése és a menekültügyi visszaélések megszüntetése a legfontosabb elvárások. És bár a tagállamok belügyminiszterei minősített többséggel elfogadták már az alapvető fontosságú migrációs kérdésekben a közös álláspontot, a magyar miniszterelnök minden bizonnyal szorgalmazni fogja, hogy legyen egyhangúsági követelmény ezen a téren. Magyarország ugyanis – Lengyelországgal együtt – ellenezte ezt a jogszabályt. A soros elnökséget betöltő svéd kormány diplomatájától származó információnk szerint viszont „erre nincs esély”. A fentieken túl fontos vita várható Kínáról, a tagállamok ugyanis megosztottak a távol-keleti nagyhatalomhoz fűződő gazdasági és egyéb kapcsolatok értékelése terén.
„Azt hiszem, Putyin úr meggyengült”
A csúcstalálkozóra az elsők között érkezett Olaf Scholz német kancellár, aki azt mondta, hogy Ukrajna folyamatos támogatására van szükség, mert a háború „sokáig tarthat”. Egy kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a Wagner-lázadás megmutatta, „egyszerűen felelőtlenség katonai erőt magánkézbe adni”. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig arról beszélt, hogy Ukrajna de facto beépült a NATO rendszerébe a kiképzéseken és fegyverrendszereken keresztül. – Meggyőződésem, hogy a háború után, amikor csatlakoznak a NATO-hoz, ők lesznek a legtapasztaltabb és legprofesszionálisabb katonaság, amely majd minket fog tanítani – jelentette ki.
Az állam- és kormányfők körében újként üdvözölték a nemrég finn miniszterelnökké választott Petteri Orpót, aki azt mondta, hogy gondoskodtak arról, hogy a Finnország és Oroszország közötti 1300 kilométeres határ biztonságos legyen. A legújabb események fényében Orpo úgy értékelt, hogy „azt hiszem, Putyin úr meggyengült.”
Orbán: Hogy történt ez?
Orbán Viktor a helyszínen nem akart az újságírók kérdéseire válaszolni, ehelyett a Twitteren üzent az Európai Bizottságot megszólítva: „Alig 2 év telt el a 7 éves költségvetésből és Brüsszel kifogy a pénzből. Hogy történt ez? Mi történt a költségvetéssel? Hol van a pénz?”.
A miniszterelnök arra utalt, hogy az Európai Bizottság múlt héten 66 milliárd euró pótlólagos befizetését kérte a tagállamoktól, amelynek nagyobb része Ukrajnának szánt támogatás lenne, de szerepel a csomagban a migráció ellenei védekezés és a versenyképesség javítása is. Az indoklásban az szerepel, hogy az előre nem látható körülmények miatt van szükség a friss pénzre – feltéve, ha a tagállamoknak fontosak ezek a területek.
