Az emberi agyból álló számítógépek eddig a tudományos-fantasztikus irodalom körébe tartoztak, de a CNN tudósítása szerint egy amerikai kutatócsoport úgy véli, létre tudnak hozni efféle gépeket, amelyeket „organoid intelligenciának” (OI) neveznek, és amelyek alaposan átalakíthatják a ma ismert informatikai rendszereket.
Az organoidok őssejtekből termesztett szövetek, és nem most kerültek be a tudományos kutatások eszköztárába. A kutatók már közel két évtizede használják ezeket a laboratóriumokban, így emberek vagy állatok helyett a mesterségesen létrehozott szöveteken végezhetnek kísérleteket.
Thomas Hartung, a baltimore-i Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola (BSPH) professzora 2012-ben emberi bőrminták megváltoztatásával kezdett agyi organoidok termesztésébe. Távlati célja az, hogy olyan biológiai hardvert hozzanak létre, amely hatékonyabb a mai szuperszámítógépeknél. Ezek a bioszámítógépek agyi organoidok hálózatait tartalmaznák, és forradalmasíthatnák az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek gyógyszerészeti tesztelését, valamint betekintést nyújthatnak az emberi agy működésébe.
Az amerikai kutatók által használt agyi organoidok valójában nem apró emberi agyak, hanem tollhegynyi sejttenyészetek, melyek agyszerű működésre képes összekapcsolódó neuronokat tartalmaznak. Egy organoid körülbelül annyi sejtet tartalmaz, amennyit egy gyümölcslégy idegrendszerében találunk, ez körülbelül az emberi agy méretének hárommilliomod része, és körülbelül 800 megabájt memória tárhelyének felel meg. Hartung úgy gondolja, az agyi organoidokban használt sejtek számát a jelenlegi 50 ezerről 10millióra kellene növelni, ha organoid intelligenciát szeretnének létrehozni. A kutató szerint az egér agyi erejével rendelkező számítógéphez hasonló OI fejlesztése akár évtizedekig is eltarthat.
A bioszámítógépekre azonban egyre nagyobb szükség lehet már a közeljövőben is. Hartung és munkatársai arra számítanak, hogy a számítástechnika lassan eléri a technológiai lehetőségek határait, mert nem lehet több tranzisztort egy apró chipbe csomagolni. – A Tennessee államban található Oak Ridge National Laboratory 600 millió dolláros szuperszámítógépe, a Frontier több mint három és fél tonnát nyom, és a mérete is kamionnyi. A gép számítási kapacitása ugyan nemrégiben meghaladta az emberi agyét, de milliószor több energiát használt fel, mint az emberi agy – mondta Hartung. A bioszámítógépek azonban segíthetnek túllépni ezen, mivel lehetőséget kínálnak az adattárolás és a számítási teljesítmény hatékonyságának növelésére.
A mesterséges intelligencia már egy harcigépet is irányított – Az amerikai hadsereg csúcstechnikai fejlesztéseiért felelős ügynökség, a DARPA most először hajtott végre tesztrepüléseket egy teljesen autonóm vadászgéppel. Valószínűleg ilyenre korábban sehol sem volt példa a világon.
A biológiai aggyal egyébként még a mesterséges intelligencia (MI) sem tud versenyre kelni. Bár az MI-t is az emberi gondolkodási folyamatok ihlették, a technológia nem képes lemásolni az emberi agy működését. Az AlphaGo (amely 2017-ben legyőzte a világ első számú Go-játékosát) 160 000 játék adatai alapján sajátította el az ehhez szükséges tudást. Egy embernek 175 éven át kellene napi öt órát játszania, hogy ugyanennyi tapasztalatra tegyen szert. Az emberi agy tehát jóval hatékonyabban tanul, emellett összetett logikai döntéseket is képes meghozni. Például könnyedén meg tudja különböztetni egymástól az állatokat, ami egy számítógép számára kifejezetten nehéz, ha nem lehetetlen feladat.
A kutatók számára az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy kommunikálni tudjanak az organoidokkal. A tanulmány szerzői kidolgoztak egy agy-számítógép interfész eszközt, amely egyfajta EEG sapka, egy rugalmas héj, amelyet sűrűn borítanak apró elektródák, amelyek egyszerre képesek felvenni a jeleket az organoidból, és jeleket továbbítani rá. Hartung abban reménykedik, hogy egy napon kommunikációs csatornát hozhatnak létre a mesterséges intelligencia és az organoid intelligencia között „amely lehetővé teszi, hogy feltárják egymás képességeit”.
A kutatók szerint az organoid intelligencia a gyógyászatban jelenthet hatalmas előrelépést. Segítségével ugyanis tesztelni lehet a különböző gyógyszerek hatásait, megvizsgálhatják, hogy bizonyos anyagok okoznak-e memória- vagy tanulási problémákat. Vagy összehasonlíthatják az egészséges emberekből és az Alzheimer-kóros betegekből származó organoidok memóriaképződését, és megpróbálhatják helyrehozni a hiányosságokat. Továbbá az organoidok új módot nyithatnak az emberi megismerés megértésében is.
A kognitív funkciókra képes emberi agyi organoidok létrehozása ugyanakkor számos etikai aggályt vet fel: kialakulhat-e tudatuk, érezhetnek-e fájdalmat, illetve, hogy azoknak, akiknek sejtjeiből készültek, vannak-e jogai az organoidokkal kapcsolatban? – Jövőképünk kulcsfontosságú része az OI etikus és társadalmilag felelős fejlesztése – mondta Hartung. A kutatás előrehaladtával ezért minden etikai kérdést tudósokból, etikusokból és a nyilvánosság képviselőiből álló csoportok értékelnek.
Az OI-t etikai nézőpontból vizsgálók szerint nincs sok időnk a hezitálásra, mert az organoid intelligencia elmossa a határvonalat az emberi megismerés és a gépi intelligencia között, a technológia és a biológia pedig olyan sebességgel halad előre, amellyel a szükséges etikai és erkölcsi viták képtelenek versenyre kelni.