A tájékoztatás magasiskolája a Szabad Európa portál legújabb cikke az amerikai kormányalakításról. A törvényhozás, vagyis a Kongresszus (Képviselőház + Szenátus) felállása végleges – a végrehajtás, vagyis a Kormány intenzíven véglegesítődik… Amit a Szabad Európa előrebocsát:
Joe Biden főleg olyan embereket válogatott maga mellé a legfontosabb pozíciókba, akikkel már korábban dolgozott együtt. A megválasztott elnök bevallottan olyan csapatot akart összerakni, akikkel rögtön belekezdhet a munkába.
A Biden-kabinet tapasztalata segíthet abban, hogy egy meglehetősen rázós átmeneti időszak után gördülékenyen belekezdhessen az új kormány a munkába. „Szükségem van egy olyan csapatra, ami már az első napon készen áll, hogy segítsen nekem visszaszerezni Amerika székét az asztalfőnél, és összehívni a világot, hogy szembenézzünk a legnagyobb kihívásokkal, fejlesszük a biztonságunkat, a gyarapodásunkat, és az értékeinket” – mondta Biden.
Biden jelöltjei, akik közül sokat még az Egyesült Államok Szenátusának is jóvá kell hagynia, jól tükrözik a megválasztott elnök egy korábbi ígéretét, miszerint a kisebbségek is képviselve lesznek a kormányban. „Ezek a személyek mind egyformán tapasztaltak, és bizonyítottak már krízishelyzetben is, miközben innovatívak és kreatívak. Páratlanok az eredményeik a diplomáciában, de azt is mutatják, hogy nem tudunk megbirkózni ezzel az új helyzettel, ha nem változtatjuk meg a beidegződéseinket, gondolkodásmódunkat – vagy, ha nem biztosítjuk, hogy [a kormányban] sokszínű legyen a személyes háttér és a perspektíva. Ezért választottam őket.”
Íme egy gyors áttekintés a teljesség igénye nélkül Joe Biden jelöltjeiről a vezető pozíciókba. (A bemutatásokat kisebb elhagyásokkal közöljük; a képeket szintén a Szabad Európa oldaláról vettük át. – a szerk.)
Külügyminiszter – Antony Blinken
A magyar felmenőkkel is rendelkező Antony Blinken, aki az Obama kormányban már volt külügyminiszter-helyettes, 58 éves, és komoly tapasztalata van a külpolitikában. Blinken Joe Biden közeli bizalmasa, a leendő külügyminiszter együtt dolgozott a megválasztott elnökkel a Szenátus külügyi bizottságában 2002 és 2008 között. Blinken volt Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, amikor a megválasztott elnök Obama alelnökeként szolgált.
Blinken fiatalkorának egy jelentős részét Párizsban töltötte, folyékonyan beszél franciául, és valódi világpolgár képét sugározza, amely éles ellentétet képez a leköszönő kormány világtól némileg elzárkózó „Amerika az első” politikájával szemben. A leendő amerikai külügyminiszter elkötelezett a NATO mellett, és tisztában van az egykori Szovjetunió érdekszférájának geopolitikai viszonyaival. Egyesek szerint Blinken keményen fel fog lépni a Kreml agresszív külpolitikája ellen.
Blinkennek nem lesz egyszerű dolga a magánéletben, a munkája ugyanis rengeteg utazással jár , és a diplomatának két kisgyermeke van. Egyébként régóta nem volt rá példa, hogy olyan legyen az amerikai külügyminiszter, akinek fiatal gyermekei vannak.
A CIA-igazgatója – William Burns
Rendhagyó pillanat lesz, ha a Szenátus is jóváhagyja Joe Biden jelöltjét, és William Burns lesz az amerikai titkosszolgálat, a CIA igazgatója, mivel az ügynökséget hagyományosan olyanok szokták vezetni, akik maguk is a hírszerzésnél dolgoztak, Burns viszont diplomata.
Három évtizeden át, 1982 és 2014 között a külügynél dolgozott, így megvan a kellő tapasztalata azokon a területeken, amelyek kiemelt szerepet kaphatnak majd az új kormány alatt, mint például Irán és Oroszország kérdése.
A 64 éves Burns moszkvai nagykövetként szolgált George W. Bush elnöksége alatt, és kiemelt szerepe volt azokban a titkos tárgyalásokban is, amik előkészítették az Obama-kormány alatt 2015-ben Iránnal kötött atomalkut. Burns azt mondta, hogy szeretné helyreállítani az alkut, amelyből Donald Trump 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat.
Burns öt amerikai elnökkel dolgozott már együtt, köztük demokratákkal és republikánusokkal is, és sok tapasztalattal rendelkezik a különböző külpolitikai kérdésekben. „Burns, ahogy én is, eltökélt amellett, hogy a hírszerzésnek függetlennek kell lennie a politikától. Megvan a tudása, ítélőképessége és látásmódja ahhoz, hogy megelőzzük a fenyegetéseket vagy szembeszálljunk velük” – indokolta Joe Biden, hogy miért Burnst jelölte a posztra.
Nemzetbiztonsági tanácsadó – Jake Sullivan
A 44 éves Jake Sullivan lesz a legfiatalabb amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az elmúlt fél évszázadban. A kora ellenére Sullivant tapasztalt külpolitikai szakértőnek tartják, aki összhangban van a leendő kormány törekvéseivel. Sullivan már volt nemzetbiztonsági tanácsadó Biden mellett, amikor az alelnökként szolgált az Obama-kormányban. De tagja volt Hillary Clinton csapatának is, amikor Clinton volt Obama külügyminisztere.
Sullivan állítólag nagyon jó viszonyt ápol a Biden-kormány leendő külügyminiszterével, Antony Blinkennel, és várhatóan szorosan együtt fognak működni számos kérdésben. Blinkenhez hasonlóan Sullivan is elkötelezett a külkapcsolatok helyreállítása mellett, és a hírek szerint az Iránnal kötött atomalkut is szeretné megmenteni.
Egyebek mellett Sullivan a saját elmondása szerint Kínára, valamint a koronavírusra szeretne koncentrálni, mivel kiemelten fontosnak tartja, hogy „a közegészségügy top prioritás legyen a nemzetbiztonságban”. A nemzetbiztonsági tanácsadó kinevezéséhez nem kell a Szenátus jóváhagyása, így Sullivan várhatóan rögtön Biden január 20-ai beiktatása után munkához láthat.
Védelmi miniszter – Lloyd Austin
Lloyd Austin nyugalmazott vezérezredes több mint 40 éven át szolgált az Egyesült Államok hadseregében, így nincs híján a tapasztalatnak. Egyaránt szerepe volt az iraki és afganisztáni műveletek koordinálásában, és részt vállalt az Iszlám Állam elleni harcban is.
Bident állítólag lenyűgözte Austin az Obama-kormány alatt nyújtott teljesítményével. A megválasztott elnök azzal indokolta Austin jelölését a védelmi miniszteri posztra, hogy a nyugalmazott vezérezredes „nem csak egy veterán katona képességeivel és stratégiai érzékével rendelkezik, de bizonyított államférfiként is, tisztességgel és méltósággal képviselte az országunkat, és mindig mindenek előtt a népe érdekeit nézte.”
Ha a Szenátus jóváhagyja a 67 éves Austin jelölését, akkor egy már így is figyelemreméltó karriert koronázhat meg azzal az idős katonatiszt, hogy ő lesz az Egyesült Államok első afroamerikai védelmi minisztere. Ahhoz, hogy Austin védelmi miniszter lehessen, a Kongresszusnak egy külön engedélyt is meg kell adnia neki, mivel a törvény szerint csak olyan civil töltheti be a posztot, aki már legalább 7 éve nincs aktív katonai szolgálatban, Austin azonban 2016-ban szerelt le. Eddig két ember kapott ilyen engedélyt, James Mattis 2017-ben és George Marshall 1950-ben.
ENSZ-nagykövet – Linda Thomas-Greenfield
Linda Thomas-Greenfield 68 éves, karrierdiplomata, aki 35 éven át dolgozott az Egyesült Államok külképviseleténél. 2017-ben kellett távoznia, amikor a hírek szerint Donald Trump elkezdte kigyomlálni a neki nem tetsző elemeket a külügynél.
A leendő ENSZ-nagykövet volt amerikai nagykövet Libériában, képviselte az Egyesült Államokat Pakisztánban, Kenyában és Jamaicán, de sok éven keresztül az afrikai kapcsolatokért felelős diplomata szerepét is ő töltötte be, valamint dolgozott a külügyminisztérium népesség-, menekült- és migrációügyi osztályán is.
Thomas-Greenfield kinevezése összhangban van Biden azon ígéretével, hogy sokszínű kabinetet fog felállítani. A leendő ENSZ-nagykövet sokszor nyilvánosan is beszélt róla, hogy milyen volt feketeként felnőni egy szegregált déli államban.
Legfőbb ügyész – Merrick Garland
Az Egyesült Államokban a legfőbb ügyész (attorney general) vezeti az igazságügyi minisztériumot, tehát lényegében az igazságügy-miniszter szerepét tölti be.
A 68 éves Merrick Garlandnak van tapasztalata az igazságügyi minisztériumban, ő volt az a szövetségi ügyész, aki eljárt az oklahomai robbantó, Timothy McVeigh ügyében, de hozzá tartozott Washington volt polgármesterének, Marion Barrynek a drogügye is. Garland kiemelkedő teljesítménye a várakozások szerint helyreállítja majd egy kicsit az utóbbi időben igencsak megtépázott közhangulatot az igazságügyi minisztériumban, és a személye garancia lesz azok ellen a politikai elfogultsággal kapcsolatos vádak ellen, amikkel a 2020 decemberében lemondott William Barr legfőbb ügyészt gyakran illették.
Joe Biden a választási kampányában azt ígérte, hogy véget vet az igazságszolgáltatásban tapasztalható faji alapú igazságtalanságoknak, beszünteti a szövetségi halálbüntetést, és garantálja, hogy a rendőrségnek az igazságügynél kell felelnie minden rendszerszintű visszaélés miatt. Miután a demokraták kettős meglepetésgyőzelmet arattak a georgiai szenátorválasztáson, és így az övéké lesz a döntő szó a Szenátusban, Merrick Garland lehet a tökéletes személy Biden ígéreteinek megvalósítására.
Az amerikai politikai élet progresszívabb fele azonban annyira nem lehet elragadtatva a leendő főügyésztől, ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint Garland meglehetősen konzervatív, főleg a büntetőügyekkel kapcsolatban.
