Jó érzékkel ismerteti a Transindex az Eurostat statisztikáit arról: hogyan viszonyul egymáshoz Európában, pontosabban az Európai Unióban a férfiak és a nők nyugdíja. Azt persze tudjuk, hogy a nőké alacsonyabb, de egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel… Romániában az arány nem rossz (kisebb az átlagosnál), Magyarországon még sokkal jobb.
Íme a legfontosabb adatok (reméljük, olvasóink nem ijednek meg attól, hogy az egyik ábrán szerepel a gender szó); a cikk a szegénységi kockázat mutatóira is kitér.
Nem mélyült a nyugdíjszakadék
Romániában a járványt megelőző évben a 65 éven felüli nőket megillető nyugdíjak értéke átlagosan 24%-kal maradt el a férfiakétól. Az EU-ban ugyanez az arány magasabb, 29% volt 2019-ben.
A nők és férfiak nyugdíja közötti különbség egyébként az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent; ennek ellenére talán egyetlen olyan EU-s tagállam van, Észtország, ahol elenyészőnek mondható. Észtország (2% a különbség a férfiak és nők nyugdíja között a férfiak javára) mellett Dániában (7%), Magyarországon (10%), Szlovákiában (11%) és Csehországban (13%) a legkevésbé súlyos a helyzet, míg Luxemburg (44%), Málta (39%) és Hollandia (39%) van a legkevésbé előkelő helyzetben ebből a szempontból.
A nemek közötti nyugdíjszakadék megállapításánál az Eurostat egyébként nem csak az állam által nyújtott öregkori juttatásokat, hanem például a túlélő hozzátartozói nyugdíjakat és a magánnyugdíjakat is figyelembe veszi.
Nőtt a szegénységi kockázat a nyugdíjasok körében
Az Eurostat friss statisztikáiból az is kiderül, hogy az elmúlt években nőtt a nyugdíjasokat érintő elszegényedési kockázat. A változásokat az alábbi ábra szemlélteti jól, és kiolvasható belőle, hogy 2019-ben az EU-s 65 éven felüli nyugdíjasok 15,1%-át fenyegeti elszegényedés. A bemutatott okok miatt ez a veszély a nők 17%-át, míg a férfiaknak 13,1%-át érinti.
Bár a tagállamok szintjén az adatok nincsenek nemekre lebontva, érdekes, hogy Románia hét másik tagállamot is megelőz a nyugdíjasokat érintő elszegényedési kockázat tekintetében. Romániában a 65 éven felüli nyugdíjasok 23,5%-ának lehet ilyen gondja; Magyarország ebből a szempontból is jól áll, mindössze öt-hat EU-tagország áll jobban.
