Klaus Iohannis lemondását követeli mandátumának lejártakor az USR – jelentette be Elena Lasconi a párt elnöke a G4Media szerint. Az USR ugyanakkor hétfőig ultimátumot ad a koalíciónak bizonyos intézkedések elfogadására, köztük a költségvetés elfogadását, az Állandó Választási Hatóság vezetőjének és a titkosszolgálatok vezetőinek elbocsátását. Az ultimátum után a koalíció az USR nélküli kormányalakítást fontolgatja, a politikai válság pedig újabb fordulatot vehet.
Elena Lasconi, az USR elnöke, szerdán ultimátummal érkezett a kormánykoalíció ülésére, amelyet a PSD, a PNL és az RMDSZ vezetői tartottak. A tárgyalások célja az új kormány kialakítása volt, de az USR vezetője gyorsan távozott, miután az általa felvetett nyolc sürgős intézkedésről a koalíciós partnerek nem jelezték, hogy hajlandó volnának elfogadni azokat.
Lasconi szerint a koalíció más pártjai, amelyek mind pro-európai irányultságot képviselnek, nem értették meg a romániai választók üzenetét. „Újra és újra ugyanazokat a hibákat követik el, miközben elvárják, hogy más eredményt kapjanak. Ez elfogadhatatlan” – mondta a sajtó előtt tartott nyilatkozatában.
A USR ultimátuma nyolc pontban foglalható össze, amelyek mind az azonnali kormányzati reformot célozzák:
A nyolc követelés:
- A 2025-ös költségvetés sürgős elfogadása a Parlamentben, adóemelés nélkül.
- Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnökének, Toni Greblának a leváltása.
- Vizsgálóbizottság létrehozása a választások megszervezésének körülményeiről és a külföldi befolyások kivizsgálására.
- A titkosszolgálatok vezetésének leváltása és a nemzetbiztonsági törvények átalakítása, hogy valódi civil kontroll érvényesüljön.
- Az alkotmánybíróság (CCR) reformja az USR törvénytervezete alapján, beleértve a polgármesterek kétfordulós választását és a parlament létszámának háromszáz főre csökkentését.
- Sürgősségi rendelet elfogadása az adóügyi intézkedésekről a következő évre.
- Klaus Iohannis elnök lemondása mandátuma végén, december 21-én. A Szenátus új elnöke látná el az államfői feladatokat az elnökválasztásokig.
- Népszavazás kiírása a „feddhetetlenek a közhivatalokban” kezdeményezésről, amit az elnökválasztásokkal egy időben tartanának.
Az alkotmány értelmében Iohannis ötéves elnöki mandátuma 2024. december 21-én lejár. Ugyanakkor az alaptörvény azt is rögzíti, hogy az elnök addig marad a tisztségében, amig a megválasztott új elnök le nem teszi az esküjét. Van lehetőség az elnök mandátumának a meghosszabbítására, de csak szükségállapot esetén.
Az elnökválasztás érvénytelenítése után Klaus Iohannis első nyilatkozatában az alkotmányt idézve jelezte, hogy maradna egészen az új elnök megválasztásáig.
Egy olyan lehetőség is fennállhat, amit Lasconi is említett, hogy a Szenátus elnöke látja el az államfő feladatait. Korábban kétszer is előfordult ilyen eset, amikor a parlament felfüggesztette Traian Băsescut.
Lasconi kijelentette, hogy az USR nem hajlandó részt venni a kormányban, ha ezek a pontok nem teljesülnek. „Nem lehet ígéreteket tenni az embereknek, ha nincsenek meg a pénzügyi források ezek betartására” – hangsúlyozta.
Időközben a PSD, a PNL és az RMDSZ vezetői egyeztetéseket folytatnak egy új, USR nélküli koalíció létrehozásáról. Az események alakulása azt mutatja, hogy a politikai színpadon tovább mélyül a megosztottság, és a reformok körüli viták éles politikai konfliktusokhoz vezethetnek. Az elnyúló koalíciós tárgyalások azt jelzik, hogy az Európa-barát pártok összefogása sem képes megakadályozni a romániai politikai káoszt. ennek értelmében az országot máris leminősítette a Fitch Ratings. Románia gazdasági helyzetéről, illetve arról, hogy ezt miként befolyásolta Călin Georgescu berobbanása és az azt követő politikai instabilitás, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
