Az ENSZ becslése szerint ha a jelenlegi növekedési tendenciákat vesszük alapul, akkor 2030-ra 8 és félmilliárdra, 2050-re 9,7 milliárdra, a század végére pedig 10,4 milliárdra nőhet az emberiség létszáma.
A mai napon a világ össznépessége elérte a nyolcmilliárd főt, ezzel napjainkban több mint háromszor annyi ember van a Földön, mint 1950-ben volt. Az ENSZ becslése szerint ha a jelenlegi növekedési tendenciákat vesszük alapul, akkor 2030-ra 8 és félmilliárdra, 2050-re 9,7 milliárdra, a század végére pedig 10,4 milliárdra nőhet az emberiség létszáma.
A mai napon a világ össznépessége elérte a nyolcmilliárd főt, ezzel napjainkban több mint háromszor annyi ember van a Földön, mint 1950-ben volt. Az ENSZ becslése szerint ha a jelenlegi növekedési tendenciákat vesszük alapul, akkor 2030-ra 8 és félmilliárdra, 2050-re 9,7 milliárdra, a század végére pedig 10,4 milliárdra nőhet az emberiség létszáma.
Az alkalomból a The Guardianen megjelent statisztika szerint a globális népességrobbanás üteme az 1960-as évek elején volt a legnagyobb, ezt követően azonban a fogamzásgátlás elérhetőségének növekedésével, az egyes országok gazdasági fejlődésével, valamint az oktatás és a nők munkalehetőségeinek kiszélesedésével párhuzamosan visszaesést kezdett mutatni a növekedés mértéke.
A lap cikke szerint 1950-ben átlagosan öt gyermeket szült egy nő, ma kettőt, de az adatok az egyes országokban persze merőben eltérőek: a szubszaharai Afrikában több mint négy, Óceániában (Ausztrália és Új-Zéland kivételével) átlagban három gyermeket szülnek a nők.
A napjainkra is kitartó népességnövekedés oka részint az, hogy növekszik az átlagos élettartam: 2019-ben ez 72 év volt, ami 9 évvel több, mint 1990-ben volt. 2050-re akár a 77 évet is elérheti ez az adat, annak ellenére, hogy tavaly 71 évre esett vissza az átlagos életkor a koronavírus-járványhelyzet miatt. A legfejletlenebb országokban az átlagos élettartam 7 évvel kevesebb a magas anya- és gyermekhalandóság, a fegyveres konfliktusok és a HIV-fertőzések terjedése miatt. A cikk megjegyzi azt is, hogy a magas jövedelmű országokban a népességnövekedés az elkövetkező évtizedekben szerves részt a nagyfokú migrációnak lesz betudható.
Jelenleg a világ lakosságának több mint fele él Ázsiában, azonban az előrejelzések szerint a világ legnépesebb országa-címet jövőre India már átveheti Kínától. Utóbbi lakossága ugyanis csökkenést mutat, míg előbbi továbbra is növekszik. Szintén jelentős adat, hogy 2050-re várhatóan nyolc ország – a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzánia – fogja adni a világ népességnövekedésének több mint felét.
A szimbolikus nyolcmilliárd fős emberi összlétszám átlépése alkalmából António Guterres ENSZ-főtitkár publicisztikát jelentetett meg, amelyet lapunk is közölt.
Nyolcmilliárdan vagyunk
Megjelent a Népszava Mozaik rovatában 2022. november 15-én.
A szerkesztő véleménye
Az előrejelzések szerint 2037-ben eléri a 9 milliárdot, 2058-ban a 10 milliárd főt. Jelenleg évi 67 millióval emelkedik a népességszám. A növekedési ráta az 1960-as évek végén érte el csúcspontját, a 2,09 százalékot. A növekedési ütem az előrejelzések szerint a következő években tovább fog csökkenni, 2086-ban éri el a nullát, 2100-ban pedig 0,11 százalékkal csökken.
Az emberiség történelme során 1800-ig tartott, hogy a világ népessége elérje az egymilliárd főt. A második milliárdot mindössze százharminc év alatt (1930), a harmadik milliárdot harminc év alatt (1960), a negyedik milliárdot tizenöt év alatt (1974), az ötödik milliárdot tizenhárom év alatt (1987), a hatodik milliárdot tizenegy év alatt (1998), a hetedik milliárd és a nyolcadik milliárd tizenkét év alatt (2010 és 2022) született meg.
A huszadik század során a világ népessége 1,65 milliárdról 6 milliárdra nőtt.
Forrás: worldometers weboldal – abban a pillanatban, amikor a real time statisztikai adatokat közlő weboldalt belinkeltük, a világ lakossága 8.000.117.120 fő volt.