Magyarország Országgyűlésének Tisztelt Képviselői!
A sokunkban egyre növekvő aggodalom késztet bennünket, korábbi kormányok tagjait, korábbi országgyűlési képviselőket, a tudományos és művészeti élet szereplőit arra, hogy Önökhöz, mint Magyarország jövőjéért súlyos felelősséggel tartozó honfitársainkhoz forduljunk nyílt levelünkkel.
Nyomatékosan kérjük, hogy az Országgyűlés haladéktalanul ratifikálja védelmi szövetségünk, a NATO kibővítését Svédországgal és Finnországgal. Késlekedésnek nincs helye és indoka, a két belépő ország erősíti a védelmi szövetséget, amelynek tagja vagyunk és fokozza annak európai jellegét.
A hidegháború egyes drámai szakaszai óta Európa nem volt akkora veszélyben, mint most. Minden politikai konfliktus okai szerteágazóak, de a háborúnak az a felelőse, aki elkezdi. Az orosz-ukrán háború egyetlen felelőse Putyin elnök és az orosz birodalmi terjeszkedés, célja a volt Szovjetunió és az egykori szovjet blokk legalább részbeni helyreállítása.
A készülő Határozat alapján is hassanak oda, hogy a kormány adjon ki világos állásfoglalást, amelyben megnevezi az orosz agresszort és kinyilvánítja szolidaritását a megtámadott ukrán néppel; csatlakozzon a szövetségeseinkhez, akik a tartós és igazságos béke érdekében azt követelik Oroszországtól, hogy vonuljon vissza az ukrán határok mögé. Elvárjuk, hogy a kormány irányítása alatt álló médiumok felhagynak az orosz propaganda kritikátlan terjesztésével.
A Nyugat – aminek Magyarország is integráns része – a fenntartható béke és biztonság érdekében fegyverekkel is támogatja az állami létét és függetlenségét védő Ukrajnát. Egy azonnali tűzszünet orosz ellenőrzés alatt hagyná Ukrajna területének egyötödét, és súlyosan sértené az ország területi épségét, amit 1994-ben az Orosz Föderáció is garantált. A jelenlegi frontvonalon kialakult helyzet elfogadása a nemzetközi jog, konkrétan az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének következmények nélküli fölrúgása lenne, világméretekben bátorítva az erősebb hatalmak agresszióját.
A nemzetközi közösség által elfogadható, valóban igazságos béke lesz csak tartós. A jelenlegi orosz-ukrán front rögzülése és nemzetközi határrá válása nem garantálná a békét, éppen ellenkezőleg, más térségekben, például a Távol-Keleten, könnyen vezetne olyan háborúhoz, amelyben az Egyesült Államok és Kína szembekerülne egymással. Egy újabb hidegháború háttérbe szorítaná az emberiséget fenyegető sok más veszélyt a klímaváltozástól a környezetpusztításon át a politikai és vallási fundamentalizmusig, a terrorizmusig.
Ebben a feszült helyzetben a magyar külpolitika is mérlegre kerül. Hazánk békéjét, fejlődését és jólétét kizárólag szövetségi rendszerünk egysége és szilárdsága biztosíthatja. A jelenlegi külpolitika azonban elszigeteli hazánkat, szembe fordítja szövetségeseinkkel, eltávolítja barátainkat, gyengíti biztonsági és gazdasági érdekeinket, mindez árt Magyarország jövőjének.
Külpolitikánkban azonnali fordulatra van szükség. Alapvető érdekünk, hogy helyreálljon a baráti, szövetségesi és bizalmi viszony a NATO és az Európai Unió tagállamaival, kiemelten az Egyesült Államokkal. Be kell szüntetni a velük szemben ellenséges propagandát, és törekedni kell a fennálló konfliktusok, nézetkülönbségek mielőbbi közös rendezésére. Ez alapvető nemzeti érdek.
Nem szabad hazánkat kiszolgáltatni keleti autokratikus hatalmak befolyásának. Az orosz technológiára és fűtőanyagra épülő új atomreaktor, az energiaigényes akkumulátorgyártáshoz szükséges gázerőművek csak növelnék függőségünket, márpedig éppen ennek a csökkentése nemzetbiztonsági érdekünk. A Kínával, a demokratikus világ elsőszámú riválisával növelni kívánt együttműködés gazdaságilag kétséges előnyökkel jár, politikailag pedig inkább káros.
Tisztelt Képviselők! Amikor teljes felelősségükkel szavazni fognak a NATO bővítéséről, kérjük, hogy vegyék figyelembe a kérdés tágabb összefüggéseit is!
Budapest, 2023. március 20-án
A V21 csoport társelnökei és tagjai
Balázs Péter közgazdász, egyetemi tanár, EU-biztos (2004), külügyminiszter (2009–2010)
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, ipari és kereskedelmi miniszter (1990–1991), a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1991–1994)
Andor László közgazdász, egyetemi docens, EU-biztos (2010–2014)
Bárándy Péter ügyvéd, igazságügyi miniszter (2002–2004)
Bozóki András politológus, egyetemi tanár, kulturális miniszter (2005–2006)
Érsek Ákos közlekedési közgazdász, jogász, MÁV kormányzati kapcsolatok igazgató (2005–2006)
Göncz Kinga orvos, pszichiáter, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter (2004–2006), külügyminiszter (2006–2009)
Hegyesiné Orsós Éva tanár, népművelő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke
(1995–1998), szociális és családügyi helyettes államtitkár (2002–2003)
Herczog László közgazdász, szociális és munkaügyi miniszter (2009–2010)
Holoda Attila olajmérnök, közgazdász, energiaügyi helyettes államtitkár (2012)
Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, külügyminiszter (1990–1994)
Kajdi József jogász, államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője (1990–1994)
Nagy Zoltán közgazdász, pénzügyminisztériumi államtitkár (1992–1994), a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (1998–2010)
Pusztai Erzsébet orvos, népjóléti államtitkár (1992–1994), egészségügyi államtitkár (1998–2000)
Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági államtitkár (1991–1994)
Székely Tamás orvos, egészségügyi miniszter (2008–2010)
továbbá
Bojár Gábor vállalkozó, üzletember
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár
Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár
Gulyás Balázs publicista, a Gulyáságyú Média alapítója
Herman János diplomata, külpolitikai kormányszóvivő, (1992–1994), a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára (1998–2000), nagykövet a NATO-nál (2000–2005), az Európai Unió nagykövete Norvégiában (2009–2013) és Georgiában
(2014–2018)
Kalmár Béla médiainformatikus, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) ügyvivője (1988–1990), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvivője és alelnöke (1990–1994), a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke (1998–2000), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság igazgatója (2006–2010)
Király Miklós jogász, egyetemi tanár
Márton András Jászai-díjas színművész, főkonzul (1991–1995), a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója (2001–2005)
Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA elnöke (2008–2014)
Szakolczai György közgazdász, egyetemi tanár
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, külügyi államtitkár (1994–1997)
Zalatnay István teológus, filozófus, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese (1990–1994)
Tóth András orvos, diplomata, nagykövet (Kenya, Dánia)
Zachár Zsófia irodalomtörténész, a Hungarian Quarterly szerkesztője, majd főszerkesztője (1990–2012)
Csizmár Gábor műszaki tanár, szociológus, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter (2004–2006)
Forman Balázs közgazdász geográfus, a Regional Studies Association magyarországi nagykövete
Gyurgyák János történész, könyvkiadó
Inotai András közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének volt igazgatója
Forrás: Szent-Iványi István Facebook-oldala
A szerkesztő megjegyzése
A magyar V21 csoport korábbi kormánytagokat, neves közéleti szereplőket tömörítő szervezet. Bemutatkozása:
Kik vagyunk?
A V21 csoportot korábbi kormányok tagjai, volt európai biztosok hozták létre 2017-ben V18 néven. Az alapítók egyik része jobboldali, a másik része baloldali kormányok alatt vállalt felelős államigazgatási pozíciót a rendszerváltás utáni két évtized során. Valamennyien olyan polgárok, akik mindennél fontosabbnak tartják Magyarország európai fejlődését, a jogállamiság megőrzését. Választás, Vélemény, Változás – a XXI. század Magyarországért egy szimbólumban. Ezért lett a csoport neve V21. Reméljük, sokak jelképe lesz a csoport logója.
A V21 nem párt, ezért nem is indul a választásokon. A csoport azért jött létre, hogy az alapítók tekintélyével hitet tegyen a demokrácia mellett, amit semmi más nem tud megalapozni, mint az ország polgárainak részvétele 2019-ben az európai parlamenti és az önkormányzati, 2022-ben pedig az országgyűlési választásokon.
A szervezet tagjai sokféle világnézetet képviselnek. Vannak köztük konzervatívok, liberálisok és szociáldemokraták. Ezt a sokszínű társaságot közös meggyőződésük fogja össze: a hitük a jogállamiságban, a demokráciában, a szolidaritásban, a választás szabadságában és az állampolgárok szavazatának fontosságában.
