Börtönbe küldené az iskolák újranyitását követelő és elrendelő politikusokat Doru Buşcu, a Caţavencii című hetilap főszerkesztője. Vezércikkében kemény szavakkal ostorozza az immár a Covid elleni oltás biztonságában „életfilozófiájukat” megváltoztató kiváltságos vezetőket, akik szerinte felelőtlenül, csupán a politikai haszonszerzéstől vezérelve hozták meg a döntést, hogy február 8-tól a tantermekben folytatódjon az oktatás.

„Románia ismét két részre szakad: beoltottakra és a többiekre” – írja. Mivel lassan érkezik az oltóanyag, az élet lassan térhet csak vissza a normális kerékvágásba, a nyájimmunitás kialakulása évekbe telhet, „a járvány korántsem csitul, korántsem áll le a gyilkolással, de a nemtörődömséggel beoltott politikusok ismét a halálba taszítanak másokat. (…) Azt gondolják, hogy ha nincs elég halott az intenzív osztályokon és az emberek nem veszik észre, hogy kevesebb tesztet végeznek, akkor a gyerekek mehetnek iskolába. Senki nem veszi figyelembe, hogy a tanárokat az első tanítási naptól kezdve veszély fenyegeti.”
Buşcu úgy gondolja, hogy a mintegy 240 ezer oktatónak (óvodapedagógus, tanító, általános iskolai, középiskolai és egyetemi tanár) és 50 ezer kisegítő alkalmazottnak – takarítónő, sofőr, szerelő, portás, adminisztrátor stb. – legalább a fele „ki lesz téve a vírusnak, mert nem fogadja el az oltást, a többi 150 ezer ember pedig lassan válik majd immunissá a következő hónapokban, az oltóanyag érkezésének ütemétől és késedelmétől függően.” Véleménye szerint azonban a 3,55 millió tanuló és hallgató több millió szülője és nagyszülője van igazán veszélyben, annál is inkább, mert a közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak legalább a fele egyelőre nem oltatja be magát.

A Caţavencii főszerkesztője keményen folytatja és fejezi be vádiratát:
„A legalapvetőbb logika szerint az iskolák politikai okokból történő megnyitásával nőni fog a fertőzöttek száma. Ez teljesen világos, kétség nem fér hozzá. Miért nyitják meg a Iohannis-félék az iskolákat? Azért, hogy megszabadítsák a kormányzásukat a bizalmi válságtól. Nem törődnek vele, hogy pár ezerrel többen fognak meghalni, mit érdekli őket, miután ők már be vannak oltva. Nekik személy szerint nincs már gondjuk, az övéik megmenekültek, az életük megy tovább, visszanyerve a korábban is meglévő közönyösségüket.
A helyénvaló az lenne, hogy azok, akik kérik és elrendelik az iskolák megnyitását, vagyis egy olyan folyamat megindítását, amely előreláthatóan emberáldozatokat követel majd, feleljenek ezért a törvény előtt. Cselekményük kimerítheti a gyilkosságra való felbujtás, a világjárvány elleni harc akadályozása és akár a népirtás bűntettét is, mivel megjósolható a beoltatlanok csoportjának szándékos, részleges vagy teljes megkárosítása. Kimerítheti a jogosulatlan előnyszerzés tényállását is, mivel népszerűségük növelése érdekében hozzák meg ezt az intézkedést.
Természetesen az iskola létfontosságú, de a Iohannis-Cîțu-Cîmpeanu-Hunor csoport megközelítése halálos. Eljátszadoztak a zöld, a sárga és a vörös színekkel, és ezt stratégiának nevezték. De fikarcnyi átgondoltság, szervezettség és felelősség sem mutatkozik az iskolák hebehurgya megnyitásában.
A Romániát hányaveti módon vezető beoltottak politikai döntése ez, akik nem láttak közelről egy Covid-osztályt vagy a betegség által gyötört gyereket, nem vesztettek el rokonokat és barátokat, nem értették meg, hogy bárkit leteperhet a betegség súlyos formája, és magasról tesznek rá, hogy mi történhet másokkal.
Ha Iohannisnak iskolás gyermekei volnának, vagy társbetegségei, ha a szüleivel élne és nem oltották volna be, vajon akkor is szorgalmazná az iskolák megnyitását? Felolvasta volna lazán a súgógépről az iskolanyitásról szóló bejelentés szövegét, ha megtapasztalta volna annak a szülőnek a drámáját és rettegését, aki egy lehetséges Covid-gócpontba kénytelen küldeni a gyermekét?
De amikor nincs más gondja, mint odatartani felkarjának megfeszített izmát, amikor teljes immunitást élvez orvosi, politikai és büntetőjogi szempontból egyaránt, akkor megengedheti ezt a döntést magának. Ezeknek az embereknek Románia csak egy személyes lehetőség, és a járvány soha nem volt más, mint egy egyszerű nátha.”