A Transtelex cikke. Összefoglaló.
Látogatásai nyomán a román külügynek szinte menetrendszerűen be kellett hívatnia a bukaresti magyar nagykövetet, mert Novák túlbuzgó nemzeti érzülete nem ismert határt és gátat. Facebook-posztjai, megnyilvánulásai arról árulkodtak, ő úgy „járt haza” Erdélybe, hogy eszébe sem jutott, most már valaki más a házigazda. Összegyűjtöttük az emlékezetes pillanatokat a kolozsvári sétatéri kocogásától a legfrissebb januári vargyasi kirándulásig és brassói hokimeccsig.
„A magyar az magyar, s pont” – jelentette ki Novák Katalin, amikor köztársasági elnökként először látogatott Erdélybe, és ezzel megütötte az alaphangot amely nagyjából minden erdélyi látogatását jellemezte az elmúlt szinte két év alatt. Kijelentése Orbán tusványosi mondataihoz hasonló hatást váltott ki, azonnal aktivizálta a bukaresti érzékenységeket, és ezt követően odafigyeltek Novák erdélyi kirándulásaira, amelyek közül nem egy végződött azzal, hogy perzsára hívták Magyarország bukaresti nagykövetét.
Az első erdélyi magánlátogatásra érkezett elnök alighogy Kolozsváron landolt repülője, és megejtette az első találkozóját Kelemen Hunorral azt írta, hogy:
„Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont.”
A román külügyminisztériumnál viszont ezzel kicsapta a biztosítékot, szerintük a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felelt meg az európai szabványoknak. Bogdan Aurescu tárcavezető a nemzetközi jogra és az államközi egyezményekre hivatkozva azt válaszolta, hogy egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.
De Novák nem zavartatta magát egy Kolozsvár belvárosi kocogás után ellátogatott Magyarlapádra, ahol részt vett a felújított református templom felszentelésén, meglátogatta a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot, és Gyulafehérváron felavatta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát.
A szoboravató is feszültre sikeredett, egy szociáldemokrata szenátor trikolóros rózsacsokrát Novák azzal a mondattal vette át, hogy
„Köszönöm. Remélem, hogy a magyarok békességben és biztonságban élhetnek itt”.
Az etnikai határoknak ez a folyamatos érzékeltetése, az ő teljes nemzetre kiterjedő anyai szerepkörének a hangsúlyozása végig kísérte összes romániai fellépését, attól függetlenül, hogy magánlátogatásról volt szó, vagy hivatalos meghívásra érkezett. Az egyetlen párt, amelyik ki tudta használni ezt az etnikai kártyát, amelyet Novák Katalin mindig előhúzott, a szélsőjobboldali AUR, a Románok Egyesítéséért Szövetség volt, amely már az első látogatás után akcióba lendült. Az elnöki körút ugyanis a torockói Székelykőn ért véget, ahol szelfizett is egy nagyot Novák Katalin, a háttérben pedig a csúcsot jelző pózna volt látható piros-fehér-zöldben. Alig futott szét a fotó a Facebookon, George Simion már jelezte is, hogy indul a Székelykőre, átfesteni a póznát. És átfestette. A politikus mindössze annyi megjegyzést fűzött a képhez, hogy: „Probléma megoldva!” A bejegyzésének két óra alatt máris 21 ezer lájkja lett.
Kolozsvár és a szórvány után Bukarest bevétele következett, ahol a hivatalos látogatásokat egy csíki sörözős esttel fejelte meg az elnök
Azonban a bukaresti hatóságok tiltakozását kiváltó erdélyi magánlátogatása feledésbe merült, miután Orbán rasszista-gyanús tusványosi beszéde kisebb cunamit keltett után a magyar köztársasági elnök szeptemberben végül Iohannis meghívására hivatalos látogatásra tért vissza Romániába.
Itt már teljesen más hangot ütöttek meg a két ország politikusai, és a látogatást azért is fontos számon tartani, mert 2010 óta nem járt magyar államfő a román fővárosban.
Egy nemzetközileg feszült időszakban érkezett a köztársasági elnök Bukarestbe, amikor Budapest egyre inkább elszigetelődött az oroszországi kapcsolatai miatt, és a Bukaresttel való viszonya sem volt éppen békés az elmúlt hónapokban, azonban ezt követően mindkét fél a „pragmatikus politizálást” helyezte előtérbe, és egy óvatos közeledésnek lehettünk tanúi. Mi volt az ára az „új normalitásnak”? Románia be akarta biztosítani magát, hogy Magyarország részéről számíthat egy-egy igenre a schengeni és OECD-csatlakozási szavazásokat illetően. De azért Iohannis is szóvá tette, hogy nem bánná, ha az Erdélybe érkező támogatásokat úgy kalibrálná át a magyar kormány, hogy azok semmiképp ne legyenek „etnikai színezetűek”.
Nem csak Klaus Iohannis államfővel találkozott hivatalos látogatása során Novák Katalin köztársasági elnök, és tartott egy elég unalmas és diplomatikus sajtótájékoztatót, hanem a különböző közösségi médiás megosztásokból az is kiderült, hogy végig járta nagyjából az összes közjogi méltóságot, koszorúzott is Bukarestben, sőt még sörözni is jutott ideje.
A hivatalos körök után előbb elment az RMDSZ-es politikusokkal imádkozni a bukaresti református templomba – erről Kelemen Hunor osztott meg képeket, miközben örvendezett a legfelsőbb szintű egyeztetéseknek, és annak, hogy ezzel kimozdulni látszanak az elmúlt években befagyottnak tűnő kétoldalú kapcsolatok.
A nap zárásaként pedig következett egy laza sörözés az RMDSZ-es politikusokkal. A tőle megszokotthoz képest egész nap visszafogottan öltözködő Novák itt már elengedte egy kicsit magát, bevállalt egy rózsaszínű inget, és tolt egy kisebb Tiltott Csíki Sör reklámot a bukaresti sörözőjükből, Bukarest óvárosából, a híres Covaci (értsd Kovács) utcából. Most, hogy éppen a magyar közpénzeket felélő Lénárd András ellen csődeljárás zajlik, érdekesen hatnak a Csíki Sör bukaresti kocsmájában készült fotók, ahol Novákot fültől fülig érő szájjal állja körül az RMDSZ csúcsvezetősége: Kelemen Hunor miniszerelnök-helyettes, az RMDSZ három akkori minisztere, Cseke, Tánczos és Novák, valamint Hegedüs Csilla államtitkár, aki azóta lemondott minden RMDSZ-en belüli vezető tisztségéről, hogy az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségben folytathassa karrierjét.
VIDEÓ – ld. a Transtelex cikkében
A nagykárolyi Kölcsey-szobor felavatásakor a biztonságiak nyitott esernyővel menekítették ki Novákot a helyszínről
2023 áprilisában avatták fel Kölcsey Ferenc ülőalakos szobrát Nagykárolyban. A köztársasági elnök előző erdélyi szereplései már megágyaztak a nacionalista provokációknak, így az erdélyi realitást jól ismerők számára nem volt meglepetés, amikor kiderült, hogy a Calea Neamului (Nemzet Útja) és vezetője, Mihai Tîrnoveanu tiltakozást szervezett a helyszínre. Az ünnepi pillanatok helyett magyarellenes skandálások, bekiabálások tarkították a szoboravatást, aminek a végén Novák Katalin úgy döntött, hogy elindul a tömeg felé, és az ő védelmére kirendelt biztonsági szolgálat testőrei kinyitott esernyőkkel védték az államfőt az esetlegesen feléje irányuló folyékony vagy kevésbé folyékony küldeményektől.
Akkor írt véleménycikkünkben azt emeltük ki, hogy ha valamit is tanultak volna ennek az első látogatásnak a kommunikációs malőrjeiből akár a köztársasági elnök körül sertepertélő pr-osok, akár az őt Erdélyben kísérgető RMDSZ-es politikusok, akkor a Kölcsey-szobor avatását úgy tervezik, hogy ne legyenek ismét etnikai feszültségek. Akkor ezt egyszerű diplomáciai bakiként kezeltük, és nem gondoltunk arra, hogy a román-magyar feszültségkeltés talán cél is lehetett, nem egy rosszul szervezett eseménynek a következménye.
„Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!” – Novák a csíksomlyói búcsún
A nagykárolyi szoboravatáson való megosztó szereplése után következett a csíksomlyói búcsú, amely után ismét felvette a kapcsolatot a román külügy Magyarország bukaresti nagykövetével „Novák Katalin magyar köztársasági elnök romániai magánlátogatása során elhangzott nem megfelelő nyilvános üzenetek miatt”. Novák ugyanis egy videót posztolt Facebook-oldalára, amelyben a székely himnusz első szakasza hangzik el. Címként pedig a „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk” sort emelte ki.
VIDEÓ – ld. a Transtelex cikkében
A Székely himnusz 2009-től számít Székelyföld hivatalos himnuszának, és több alkalommal volt a román-magyar nacionalista feszültségkeltés tárgya. 2016-ban több román politikai párt olyan törvénymódosítási javaslatot terjesztett be, mely megtiltotta volna a himnusz előadását vagy lejátszását bármilyen körülmények között Románia területén. A tervezetet a képviselőház elutasította. 2022-ben megszületett az a kultúrpolitikai döntés, hogy beemelik a dalt a Magyar Értéktárba. A Hungarikum Bizottság döntéséről és a 100 éves Székely himnuszról, amely az erdélyi magyarokat is megosztja, itt írtunk bővebben a Transtelexen.
A bukaresti román sajtó azóta minden látogatása alkalmával fölemlegette, hogy a magyar köztársasági elnök revizionista üzeneteket terjeszt erdélyi látogatásai során.
Vargyasi telelés és brassói hokimeccs 2024-ben
Rögtön 2024 elején hosszú hétvégét töltött Erdélyben Novák Katalin, aki Facebook-oldalán számolt be erdélyi körútja két állomásáról: a természetvédelmi területnek számító Vargyas-szorosról és a brassói hokimérkőzésről. Míg a természtjárós posztja nem keltett különösebb érdeklődést, brassói jelenléte nem múlt el észrevétlenül. Sem a szelfizés, sem a zsíroskenyér-evés vagy a brassói polgármesterrel való beszélgetés nem kerülte el a sajtó figyelmét, így hát a ria-riázás sem múlt el észrevétlenül.
Novák maga is gondoskodott a visszhangról, a szurkolókkal készített közös fotóit megosztotta a Facebook-oldalán. „Jó volt együtt szurkolni!” – olvasható a posztjában.
Az Adevarul portál arról számolt be, hogy a hokimeccs előtt mind a román, mind a magyar biztonsági szolgálat helyszínre rendelt emberei és a terrorelhárítók is ellenőrizték a stadiont, majd miután mindent rendben találtak, elkezdődhetett a mérkőzés, ami egyébként, jegyzi meg a portál, a magyar bajnokság meccse, Novák pedig nem tesz egyebet, mint Orbán Viktor receptjét koppintja le, aki, ha Erdélyben jár, nem hagyja ki a népfürdőzés lehetőségét egy-egy focimeccsen.
A kegyelmi botrány és Novák lemondásának visszhangja Erdélyben
A magyarországi független sajtó által megírt pedofil-botrány február 2-án robbant ki, a történetet elsőként a 444 portál írta meg, és az ügyet azonnal több lap is tematizálta, de Erdélyben csak a Transtelex írt róla. A köztársasági elnök látogatásainak egyébként remek sajtóvisszhangja volt Erdélyben, a magyar kormányközeli média és az RMDSZ által finanszírozott sajtó egyöntetűen pozitív tudósítások özönét írta mindegyik erdélyi turnéjáról.
Az első lehozott hír a kegyelmi botrányban Orbán Viktor megszólalása volt, és ezt követően már idézték Novák magyarázkodását is. Majd újra elhallgatták a témát mindaddig, amíg Novák hivatalosan be nem jelentette lemondását.
A lemondást követően a Facebookon mindössze egy-két erdélyi politikusnál láttunk Novák Katalin mellett kiálló, együttérző posztokat, megnyilvánulásokat, egyébként egyetlen RMDSZ-es politikus sem szólalt meg az ügyben.
A szerkesztő megjegyzése
Az Új Hét élénk figyelemmel követi a magyarországi eseményeket, fő céljának eleve pont ezek tükrözését tekintve a lakájmédia és -politikusaink hallgatása okán is; cikkeit lásd ITT.
