Az Infovilág cikke. Nemzetközi sajtószemle.
A Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető ügy az eddigi legmélyebb válság a hatalomba 2010-ben visszajutott Orbán Viktor számára. A két nő távozását ugyanis növekvő tiltakozások és arról szóló állítások lavinája követte, hogy miként irányítja az országot a miniszterelnök – értékelte a magyarországi helyzetet Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója.
Novákról azt írta, hogy befogadóbb, kevésbé agresszív volt a stílusa, mint a kormányfőé, a kemény hangot használó Vargának ugyanakkor csatába kellett volna vezetnie a Fideszt az úgynevezett „brüsszeli bürokraták” ellen a júniusi európai parlamenti választások kampányában. A brit közmédia-tudósító így fogalmazott: két további kulcsfigura került támadások kereszttüzébe; az egyik Orbán kommunikációs főnöke, a titkosszolgálatot is felügyelő Rogán Antal, valamint Balog Zoltán református püspök, a miniszterelnök személyes tanácsadója.
Nick Thorpe ezután kitért Magyar Péternek, Varga Judit volt férjének a megnyilatkozásaira, arra, hogy a hatalom által hangoztatott elveket most már cukormáznak látja, továbbá a Partizánnak adott nyilatkozatára, a Rogánhoz és Tiborcz Istvánhoz – Orbán vejéhez – intézett szemrehányásokra. Idézte a különféle reagálásokat, majd megjegyezte, hogy maga a miniszterelnök mély hallgatásba burkolózott. A BBC értékelése szerint az eddig történtek behorpasztották ugyan, de súlyosan nem rongálták meg Orbán Viktor hatalmát.
Magyarország ismét blokkolja az Oroszország ellen tervezett legújabb szankciókat – írja a londoni Financial Times. Ezúttal azonban – olvasható a beszámolóban – nem azért, mert Budapest ellenzi a Moszkvát sújtó csomagot, hanem Kína miatt. Ez a sorrendben immár 13. szankciós csomag ugyanis csaknem kétszáz olyan személyt, illetve entitást vesz célba, aki, illetve amely támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit. Vannak köztük oroszok, kínaiak, illetve más országbeliek. A magyarok a nagyköveti szintű egyeztetésen most egyedüliként nemet mondtak, mégpedig kínai vállalatok miatt – tájékoztatta a Financial Times-t egy tisztségviselő. A lap szerint konkrétan három kínai – és egyébként egy indiai – vállalat szankcionálásáról van szó. A jövő héten valószínűleg miniszteri szinten folytatják az alkudozást. A kitűzött cél az, hogy még az Ukrajna elleni orosz invázió második évfordulója – vagyis február 24. – előtt megállapodásra jussanak.
Olaf Scholz német kancellár – még hétfőn – látogatást tett az egyébként Magyarországon is kimondottan aktív Rheinmetall német hadiipari nagyvállalat düsseldorfi székhelyén. Ott – mint arról a Handelsblatt, a német üzleti élet vezető napilapja beszámol – Armin Papperger cégvezető azt közölte, hogy tetemes fejlesztéseket hajtanak végre, ezzel kívánnak eleget tenni a megnövekedett ukrán támogatási igényeknek. A lőporgyártást az eddiginek két-háromszorosára akarják növelni, és 2025-ben évi 700 ezer tüzérségi lőszer előállítására kívánják bővíteni a termelési kapacitásukat. A fejlesztések a spanyol- és a magyarországi telepek mellett az alsó-szászországi Unterlüss településre összpontosulnak.
A Rheinmetall székhelye, Düsseldorf egyben Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosa. A tartomány vezető napilapja, a Westdeutsche Allgemeine Zeitung – a WAZ – nem tartozik ugyan a német média véleményvezérei közé, de ez az a – mondhatni helyi – lap, amelyik a legtöbb német háztartásba eljut. Ebben az újságban most igen terjedelmes beszámoló foglalkozik – részben a dpa hírügynökség adatainak felhasználásával – azzal, hogy milyen óriási üzletet jelentenek a Rheinmetall számára a növekvő hadiipari megrendelések. A várható profit reményében a cég 300 millió eurót áldoz arra, hogy kiépítse az unterlüssi telephelyet, ahol ezáltal ötszáz új munkahely is létesül. És korántsem csak Ukrajnáról van szó, amely kétségkívül lassan kifogy a lőszerből az Oroszország elleni honvédő háborúban. A német hadsereg lőszerkészletei szintén elégtelenek, a Rheinmetall becslése szerint mintegy 40 000 millió euróra rúghat a Bundeswehr munícióigénye.
Az EurActiv című brüsszeli portál cikke arról szól, hogy az Európai Parlament liberális, centrista irányzatú pártcsaládja, az Újítsuk meg Európát – Renew Europe – elnevezésű frakció súlyos dilemmával szembesül: egyik tagpártja, az Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök vezette ANO mind konzervatívabb arculatot ölt, vagyis kezd testidegenné válni a pártcsaládon belül, miközben viszont értékes mandátumokat hozhat a júniusi EP-választáson.
Babiš, Csehország leggazdagabb embere 2017-től 2021-ig volt kormányfő, de azóta egyre EU-kritikusabb hangokat hallat. Az ellene Csehországban folyt korrupciós vizsgálat elmarasztalás nélkül lezárult, de Franciaországban adóelkerülés és pénzmosás gyanújával még vizsgálódnak Babiš ellen. Pártja 6-7 EP-mandátumra számíthat a júniusi választáson, ami fontos lehet a most 101 EP-mandátummal rendelkező, és ezzel a harmadik legnagyobb frakciót adó centrista-liberális pártcsaládnak, hiszen
a közvélemény-kutatások szerint feltörekvőben vannak mind a konzervatívok, mind az a radikális jobboldal, ami az identitás hangsúlyozását állítja retorikájának középpontjába.
