Az EFE (spanyol) hírügynökség tudományos részlege összeállítást közölt az emberi agytevékenység sebességével összefüggő kutatásokról. Elsősorban amerikaiakról. Biztosan van más – például magyar – hasonló kutatás is, de én most csak ezt
a föllelt összeállítást szemléztem, hogy gyorsan megoszthassam.
Bízom benne (magamban is…), hogy jól magyarítottam a szakszöveget – esetleges tévedéseimért elnézést kérek: a neurológiában és más szaktudományokban nem vagyok nagyon otthon.
Digitális és informatikai környezetünk hihetetlen gyorsasággal bombáz bennünket „üzeneteivel”. Vajon fel tudja-e dolgozni ezeket az agyunk?
Egy New York-i kutatás szerint igen – ugyanis az ember halántéklebenyi agykérge képes egy szempillantás alatt észlelni és feldolgozni az üzenet egy-egy elemét (mondatát).
Konkrétan: 130 ezredmásodperc szükséges egy rövid (háromszavas) mondat „elfogásához” és teljes szerkezetének feldolgozásához (a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint).
A tanulmány következtetései azt bizonyítják, hogy a nyelv (a beszéd-üzenet) agyi földolgozása sokkal gyorsabb, mint eddig hitték a kutatók: ugyanolyan gyors, mint a vizuális üzenetek észlelése és földolgozása. Mindmáig a nyelv (a beszéd) megértését jóval lassabb folyamatnak vélték, és feltételezték, hogy az szavankénti felbontásban (szóról szóra) megy végbe.
A tanulmányt jegyző kutatók (a New York University Nyelv és Pszichológia tanszékének oktatói) egy huszonöt fős mintacsoport – huszonegy nő, négy férfi – agyműködését mérték azzal a módszerrel, hogy rövid – háromszavas – mondatokat (például ’orvos sebet kezel’), illetve különálló szavakat (például ’szív, tüdők, vesék’) olvastak föl nekik illetve olvastattak el velük hármasával .
Az agyműködés mérésére a magneto-enkefalográfia technikáit alkalmazták – ezzel az agynak (a neuronoknak) az elektromos aktivitása által létrehozott mágneses terét lehet mérni, illetve a különböző agyterületeket tudják funkcionálisan feltérképezni.
Az eredmények megerősítették, hogy a baloldali homloklebenyünk agykérge – ami a nyelvhasználatot (benne a beszédértést) koordinálja – 130 ezredmásodperc alatt képes megkülönböztetni a rövid üzeneteket (mondatokat), illetve a háromszavas (találomra
kiválasztott szavak) listákat a hallás vagy az olvasás során. A rövid (háromszavas) mondatokat ugyanannyi idő alatt dolgozza föl agyunk, amennyi egyetlen szótag földolgozásához szükséges. Nincs különbség aszerint, hogy az üzenet írásban vagy szóban érkezett.
Egy másik kutatás alapján föltételezhető, hogy agyunk az észlelt szavakat jelentésük (értelmük) szerint csoportosítva raktározza el – megkönnyítve (és az idegi pályák lerövidítésével fölgyorsítva) ezzel megértésüket és használatukat. Például, az angol ’son’ (fia) és a ’sun’ (nap) – azonos hangzása ellenére – mindig pontosan a maga
„raktári” helyére kerül.
A kísérletek során az is bebizonyosodott, hogy a baloldali halántéklebeny agykérge akkor is fölfogja (földolgozza) az üzenetet, ha az (nyelvtanilag vagy logikailag) hibásan érkezik – vagyis agyunk nem a látott(olvasott)-hallott üzentet fogja fel, hanem a mondat (az üzenet) hibátlan szerkezetét-értelmét észleli.
Egy párhuzamos kísérlet mindezt azzal egészítette ki, hogy agyunk ezt az automatikus
javítást 400 ezredmásodperc alatt végzi el. Ez magyarázhatja, miért ugornak át az olvasók a kisebb hibák felett: agyuk menet közben már elvégezte a javítást.
Agyunknak tehát ’veleszületett’ képessége a gyorsan érkező üzenetek észlelése és megértése, illetve azok menet közbeni „tisztába tétele” (ahogy például a számítógép is képes az érkező üzeneteket a postaládában rendezni és kezelni a ’clean’ – ’tisztítás’ – parancsra, vagy akár automatikusan tud válaszolni is rájuk).