Olvasgatva Molnár Gusztáv okos geopolitikai fejtegetését eszembe jutott 1991-es bukaresti diplomáciai szolgálatom néhány epizódja.
„… Az amerikaiak úgy döntöttek, hogy az ígéreteket egy jogilag nem kötelező erejű dokumentumba kell foglalni. Sem a Bush-, sem a Clinton-adminisztráció nem akart egy olyan jogi szerződést, amelyet a szenátus elé kellene terjeszteni jóváhagyás végett. A State Department jogászai nagyon odafigyeltek a használt nyelvezetre, hogy a kötelezettségvállalás politikai természetű maradjon. Mivel az angolban különbség van a „garancia” és az „ígéret” között, míg ukránra és oroszra mindkettőt „garancia”-ként fordítják, az amerikaiak felolvastak a formális tárgyalási jegyzőkönyv számára egy nyilatkozatot arról, hogy valahányszor a „garancia” szó előfordul a Háromoldalú nyilatkozat ukrán és orosz nyelvű szövegében, azt az angol „ígéret” [„assurance”] szó jelentése szerint kell értelmezni. Az ukrán és az orosz küldöttség jóváhagyta ezt az értelmezést…” Molnár Gusztáv: Geonapló – A még meg nem történt dolgok
Akkoriban egész Kelet-Európa szerződéskötési lázban égett: egymás után születtek az alap- (és nem-alap)szerződések; mindenki be akarta magát biztosítani a háborúk és más konfliktusok ellen (mintha a paktumok erre garanciát jelentettek volna bármikor is).
Egyik hivatali feladatom az új román külpolitika alakulásának nyomon követése volt, ez ügyben beszélgettem a szovjet nagykövetség hasonló feladattal megbízott diplomatájával, aki beszámolt arról (is), hogy a román fél erőlteti és sürgeti egy új együttműködési szerződés aláírását.
’Képzeld – mondta a szovjet kolléga – most egy hülye szón lovagolnak; valahonnan előkerítették a talán francia ‘amiciție‘-t, alig találtan meg a DEX-ben; az egyházi szláv eredetű és köznyelvben közhasználatú ‘prietenie‘ helyett, mert el akarják kerülni a szerintük rosszemlékű druzsbát az oroszban… De hát, vazze, agyin huj (ez orosz nyelven kissé obszcénül azt jelenti: mindegy): ezt is, meg azt is csak druzsbára lehet fordítani… „ (DEX: amiciție = prietenie = sentiment de simpatie, de stimă, de respect; legătură care se stabilește între persoane, pe baza acestor sentimente.)
1991 április 5-én aláírták (Moszkvában) az új szovjet-román barátsági és együttműködési szerződést.
Bár ezt a barátsági szerződést – ugyancsak IIliescu elnöksége alatt – egy másik külgyminiszterrel (Meleșcanu) 1994-ben is megerősítették, formális aláírásra akkor nem került sor a román ellenzék vehemens tiltakozása miatt. (Így a bukaresti parlament elé sem került…) Az „utolsóság” így is vitathatatlan: Románia volt az utolsó európai ország, mely barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval – az ugyanis 1991 december végén megszűnt… Így lett Románia a nagy Szovjetunió „utolsó csatlósa”…
A nagy túlélő Iliescu 2003-as moszkvai látogatásán Putyin elnöknek is megerősítette országa baráti szándékait; júliusban alá is írták az újraírt új együttműködési okmányt („relațiile prietenești și de cooperare dintre România și Federația Rusă“) – ismét ’amiciție’ nélkül… a címben oroszul is minden bizonnyal megmaradt a ‘druzsba’…