Kis okosító kalandozás a szláv betűk világában
Jeszenszky Géza ÉS-ben közült kiváló írásában (Magyar–román mérleghinta) van egy apró hiba. amely a mondandót nem befolyásolja (és amit amúgy is csak a hozzám hasonló orosz-szakos bölcsészek vesznek észre), de kár lenne benne hagyni: „A románság keleti kötődése összehasonlíthatatlanul erősebb, mint a magyaroké. Századokon át a cirillhez hasonló glagolita betűkkel írtak, vallásuk ortodox volt.”
Ezzel szemben: „A román írásbeliség kezdetben az óegyházi szláv nyelv cirill ábécéjének románhoz való alkalmazott változatát használta, mivel a románok az ortodox kereszténységet vették át”. (Wikipédia) Vagyis: nem cirillhez hasonló volt a román betű: echte cirill volt…
A glagolita egy negyven önálló és egy kiegészítő jelből álló szláv írás. Egyes források szerint Cirill (Szentr Kirill) a glagolita írást találta fel, míg a róla elnevezett úgynevezett cirill írást az ő tanítványai fejlesztették ki. Ezek a (szláv) ábécék kizárólag betűalakban különböztek egymástól.
A glagolita írásnak két változata alakult ki. Az egyik az úgynevezett obla glagoljica, aminek jelentése ‘kerek, kerekített’ , a másik az uglata vagy hrvatska glagoljica, azaz szögletes, illetve horvát glagolita írás. A glagolita azonban korlátozott szerepet tudott kivívni magának, csak a 9. század második felében használták szélesebb körben, később kiszorította a cirill és/majd a latin betűs írás. Néhány elszigetelt helyen élt csak tovább, legtovább Dalmáciában, egészen a 15. századig.
Maga a cirill írás kezdetben nem volt más, mint nagybetűs görög írás. Ezt az írást a bizánci egyház terjesztette – ahol tehát az ortodox egyház térített, ott cirill volt az írás. Cirillt használtak a románok is egészen az 1860-as években bekövetkezett írásreformig. Vagyis: a románok sosem használták a glagolita betűket, azt csak a horvátok tették.
A cirill írást hivatalosan először Bulgáriában vezették be a 9. században. A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata. Oroszországban a cirill írást országosan 1708-ban vezették be cári rendeletre, és orosz polgári írásnak nevezték el. A mai orosz ábécé tehát a cirill írás leegyszerűsített formája.
nem glagolita jelek (igaz, nem is az iskoláinkban tanult betűk).
A román cirill ábécét (a kissé stilizált egyházi nyelvi kirillicát) 1860 előtt használták a román nyelv írására. Akkor tértek át a latin betűs mai ábécé használatára.
