Római diplomáciai szolgálatom idején egyik „szemmeltartási” feladatom volt a parlamenti kis pártok tevékenysége. (Kezdő külügyér voltam, másodtitkár – a nagy pártokat – kereszténydemokraták, kommunisták, szocialisták etc. a magasabb rangú és beosztású kollégák „kezelték”. De nekem is jutott elég érdekesség, mondjuk a republikánusok, a radikálisok avagy az újfasiszták körében…
Egyszer szólt a nagykövetem: van itt valami új pártocska, állandóan tüntetnek, nézz utána, azt hiszem, Fuori a nevük…
*
A „fuori” olaszul igen sok jelentésű szó (határozószó, elöljárószó), elsősorban a valamin kívüliségre, a valahonnan kifelé irányuló mozgásra utal (mint latin alapja, a „foras”, „foris”). De így zavarják ki a hívatlan „vendéget” is (ki innen !)… A házon vagy közösségen kívüliséget is vele fejezik ki. Éppen erre nem gondoltam, mikor utánuk jártam, és kiderült: ők a forradalmi homokosok. (Nagyon barátságosan fogadtak, azonnal adtak egy kitöltendő belépési nyilatkozatot is…) A „FUORI” szó az ő rövidítésük: Fronte Unitario Omosessuale Rivoluzionario Italiano – olasz forradalmi homoszexuális egységfront (1971 és 1982 között volt aktív). A Fuori ! (vagy F.U.O.R.I.) a jogaikért büszkén és osztályharcos alapon küzdő – marxista gondolkodású /di stampo marxista/ – “mások” gyülekezete volt; elfért az igen-igen sokszínű olasz politikai palettán. (A rákérdezés előtt közlöm: a baloldali művész, Pier Paolo Pasolini esetleges „fuoris” kapcsolatairól nincs információm.) – Nagykövetem elfogadta beszámolómat és leállított: ha marxisták, akkor az első beosztotthoz tartoznak, aki az OKP (PCI – olasz kommunisták pártja) öszzekötője is; kitöltheti akár a belépési nyilatkozatot is….
A Fuori! 1971 és 1982 között volt aktív: igen aktív volt az utcán, de hangoskodó fölvonulói nem nagyon ütöttek el az olasz városokat állandan megtöltő egyéb csoportoktól… Érdekesség (ezt csak jóval később tudtam meg): a mostanság divatos angol „coming out” ugyanennek az olasz kifejezésnek a mintájára születhetett meg..

Fuorisok a római utcán és könyvben…

Az első melegbüszkeség (Gay Pride) fölvonulás az olasz fővárosban – alig tízezer részvevővel – csak 1994-ben volt. Hat év múlva, 2000-ben már félmillióan vonultak büszkén (World Gay Pride) Rómában; 2011-ben pedig (Europride) egymillióan… Igaz: nem nevezték magukat mindannyian forradalmi homokosoknak..
Az egykori különleges forradalmárok a mostani cannes-i filmfesztivál kapcsán jutottak eszembe: a nagy verseny egyik díj-várományosa volt az olasz Fuori című film. De nem nyert semmilyen díjat…

A film Goliarda Sapienza olasz színésznő és írónő önéletrajzi beszámolója… A feminista indíttatású (di stampo femminista) film nincs semmilyen összefüggésben az egykori homokos egységfronttal…