Laki Péter: Az utolsó órában… Eisikovits Miksa máramarosi gyűjtőútja című előadásával és a Bét Orim Raj Tamás Akadémiájának műsorával – moderátor Nagy József – fontos esemény színhelye lesz október 18-án a budapesti Bálint Ház.
A Bét Orim reform zsidó közösség tagjai közül többek számára ismert Elek Judit (1937-2025) … és a halottak újra énekelnek című filmje, illetve az ehhez kapcsolódó, azonos című könyv, melyben Eisikovits Miksa (Max Eisikovits) erdélyi zeneszerző-etnomuzikológus (1908-1983) kottás feljegyzései olvashatóak. Eisikovits a II. világháború előtti években jegyezte le négy kottafüzetbe a máramarosi haszid közösségek körében hallott dallamokat. A dallamokat magában foglaló kötet kiadását Melis László zeneszerző (1953-2018) gondozta, Eisikovits beszámolójával, valamint Elek Judit és Laki Péter írásaival kiegészítve. Előadásában Laki Péter arra tesz kísérletet, hogy ezt az értékes anyagot és Eisikovits munkásságát tágabb kontextusban ismertesse.
Érdemes megnézni-meghallgatni ezt a gyönyörű 2018-as koncertfilmet! És még mennyire – az elején, közepén, végén – a máramaros-szigeti román-magyar-zsidó Nobel-díjas, néhai Elie Wiesel érzékeny, tanúként megfogalmazott magyar nyelvű narrációját…
Eisikovits az 1930-as évek végén, minden technikai segítség nélkül írta le a haszid zsidóság körében énekelt dallamokat, és mivel nem tudott sem héberül, sem jiddisül, sem arameus nyelven, fonetikusan jegyezte le a hallott szövegeket. Az És a halottak újra énekelnek – hűen az immár megfejtett, lejegyzett zenéhez – színpadon eleveníti meg azt a világot, melynek egyik utolsó tanúja Eisikovits volt. Az előadást Elek Judit Mondani a mondhatatlant – Elie Wisel üzenete című dokumentumfilmjéből vetített archív mozgókép-részletek teszik teljessé.
Az ősbemutató koncert a MÜPA megbízásából a 2017. évi CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretén belül valósult meg. A kottát megfejtette és a zenét betanította: Melis László. Szólisták: Nógrádi Gergely kántor, Melis Márta brácsaművész. Énekesek: Ágoston Béla, Bánky Mátyás, Gradsach Zoltán, Laborfalvi Soós Béla, Najbauer Lóránt, Philipp György, Raáb Gábor, Rosenfeld Dániel, Varga Donát, Vincze Miklós. Rendező-producer: Elek Judit
Máramarossziget (Sighetu Marmatiei) az egykori Máramaros vármegye székhelye és egykor Magyarország faiparának és sóiparának központja volt. Falumúzeuma (a Skanzen) az egyik leglátványosabb Romániában.
A múzeumban a XVIII. századi parasztgazdaságokat, többek között magyar, román és zsidó házakat, melléképületeket, berendezési tárgyakat láthatunk. A Skanzen egy dombtetőn áll a város felett, így a környező hegyekre, a szomszédos Ukrajnára és Máramarosszigetre is szép a rálátás.
A zsidó közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma Holokauszt-emlékmű található.
A városban hajdan jelentős számú zsidó lakosság élt, innen indult útnak a 18. század elején a haszid zsidó reformmozgalom.
1944-ben több mint 38 ezer zsidót deportáltak Máramarosból, emléküket a belvárosban álló emlékmű őrzi.
Máramarossziget szülötte többek között Elie Wiesel Nobel-békedíjas amerikai író, politikai aktivista és egyetemi tanár, holokauszttúlélő, aki 57 könyvet írt (leghíresebb műve Az éjszaka, amely a náci koncentrációs táborokban szerzett élményein alapul), Leöwey Klára, a magyar nőnevelés egyik úttörője és Hollósy Simon, a nagybányai festőiskola alapítója is.
Míg a máramarosi falvak hagyományosan román etnikumúak, Máramarosszigeten gyakran lehet hallani magyar szót, a 33 ezer lakosú városban közel 6500 magyar él.
