Csuday Csaba „öreg” spanyolos – egy évvel alattam járt a még igen fiatal spanyol tanszékre. Spanyolossága mellett „magyaros” is : jó költő.
Hosszabb ideig oktatott (oktat). Rövid ideig diplomata is volt (a rendszerváltást követő bölcsész-diplomáciai idején). Amikor ki akarták nevezni nagykövetnek (Madridba), közölte: csak kultúrattasénak szerződött. És elment (vissza) tanítani.
Azóta igen nagyra becsülöm.
Elküldöm egy szép versét, amelyben magamra – a gardróbszekrényemre – ismertem…

Csuday Csaba: Ahogy haja, körme

Ahogy haja, körme nő tovább
a távozónak, úgy élnek tovább
szekrényben lógó-lapuló ruháim,
ha már nem leszek. Ott ácsingóznak,
várnak fogasokon, rendben
összehajtva, s talán reménykedve is,
hogy még rájuk kerül a sor;
legfehérebb ingem frissen vasaltan
nyakkendőre vágyik, netán esküvőre,
apró, kék-fehér kockás nyári zakóm
eseményt áhít, Bach-koncertet a szabadban,
a tucatnyi csíkos, vászon és flanel
hosszú ujjú irigyen nézi a lenge pólók polcát,
a vékony és vastagabb trikókat,
mert régóta ők az uralkodók,
egy-két sí-garbóval kombinálva;
legszebb fekete öltönyöm (uraktól
levetett, az eső sem hatol szövetébe)
tudja, nem lát több ünnepet,
gyászos színe mélyebb sötétbe hull,
pulóvereim sem tudnak többé védeni
a fagytól, alsóneműim hiába óhajtják
intim tájaim melegét; ruháim lassan
majd mélabúba esnek, s csak lógnak,
lapulnak tovább, mintha haja, körme
volnának az örökre távozónak.

(Kortárs, 2025/1.)

Csuday Csaba 1944-ben született Kassán. Költő, prózaíró, a spanyol nyelvű irodalmak kutatója és fordítója.
Magyar–spanyol szakos hallgatóként 1965-ben kerül az Eötvös Collegiumba, magyar–spanyol szakos hallgatóként. Egy évig ösztöndíjas Kubában. Középiskolai tanár a Szinyei Merse Pál Általános Iskolában és Gimnáziumban, majd nevelőtanár, rendezőasszisztens gyakornok (MAFILM), rovatvezető (spanyol-, kép-, képzőművészeti rovat) a Nagyvilág folyóiratnál 1974 és 1990 között.  
1974 óta több tucatnyi önálló műfordításkötete látott napvilágot. 1990–1995 folyamán diplomáciai szolgálatot teljesített a madridi magyar nagykövetségen. 1996–2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, 1998-tól a spanyol tanszék vezetője.
2013-tól 2020-ig az MMA elméleti folyóirata, a Magyar Művészet szerkesztője. A Spanyol Polgári Érdemrend, valamint a Magyar Érdemrend tisztikeresztje birtokosa.

Az idei március 15-i kitüntetések, Döbrentei Kornél és Takaró Mihály elismerése ellen többen felemelték már a szavukat. Csuday Csaba költő, prózaíró, a spanyol nyelvű irodalom kutatója és fordítója néhány napja jelentette be, hogy tiltakozásul távozik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közül.

Csuday Csaba: Kijivi anzix

Mire a gesztenyefák gyertyái kigyúlnak,
s a Botanikuskert orgonái illatozva
vetnék magukat a Dnyipro habjaiba,
talán tankok dübörögnek már a Krestyátikon.
Bűzös leheletük, lánctalpaik csörgése
ledönti az Uszpenszkij aranykupoláit,
Bulgakov háza lerogy a Podilban,
a méreg bezúdul a Lavra barlanglabirintusába,
felébreszti a gyermekké zsugorodott
holtakat, s a girbegurba folyosókra kitett
csöppnyi koporsókból kikélnek a szerzetesek.
(Idejük elérkezvén, celláikba falazták őket,
csak téglányi rést hagyva éteknek, levegőnek,
s mikor az étel még másnap is ott volt,
tudni lehetett, a sztarec megtért Teremtőjéhez.)
Akkor tehát a törpékké aszott vének
hadoszlopa felvonul a harckocsik ellen,
nem fog rajta sem gránát, sem golyó,
és a tankok ágyúcsöve, akárha kohóban,
megolvad, a géppuskák töltényei bennrekednek,
s a romboló ricsaj némaságba dermed.

Virányos, 2022. március 28.

Megjelent az Élet és Irodalom LXVI. évfolyama 16. számának Vers rovatában 2022. április 22-én.