Assisi Szent Ferenc a legszentebb olasz és a legolaszabb szent (Gabriele d’Annunzio szerint). Tőle hamisan idézni – olyan botrány, amit nem hagyhat szó nélkül az egyház sem. Fra Andrea Vaona (András testvér, ferences szerzetes, teológus) ráadásul a nemzeti szent egyik ismert kutatója, a franciskánus textus (az elfogadott szövegek) nagy ismerője és gondozója.
A tudós klerikus indignált reakciója ez volt a választásokon győztes pártvezető, Giorgia Meloni „ferenckedésére”: „Üzenem Giorgiának, ha valaki netán találkozna vele, hogy amit ő Assisi Szent Ferenctől idézett, azt a szent sosem mondta”.
A pártvezérnő ezt idézte (nem is egyszer) a rendalapító „poverello d’Assisi”-től: „ha megteszed előbb azt, ami szükséges, utána meg azt, ami lehetséges – máris azt csinálod, ami lehetetlen.” („Tu comincia a fare quello che è necessario, poi quello che è possibile. Alla fine, ti scoprirai a fare l’impossibile”). Igen bölcsnek tűnő (közhelyes) gondolat – ismeretlen szerzőtől. Emiatt nemcsak apokrif (is), hanem durva merénylet is az assisi „szegényke” (poverello) emléke és szelleme ellen. Mert ő ilyet nem mondott, és – mint köztudott – idézni csak pontosan, szépen…
Az idézetek meghamisítása amúgy elterjedt „népi” (populáris) módszer az emberek megnyerésére: ha egy nagy névhez, egy vitathatatlan tekintélyhez, „nagy emberhez” kötünk egy akármilyen gondolatot, akkor annak sokkal nagyobb súlya lesz. Ezért hamisították/hamisítják nagy előszeretettel a szent iratoktól a költészetig a szövegeket; legtöbbször holt szerzők nevével élve vissza (azok már nem tudják megvédeni magukat, sem a hamisítókat megbüntetni).
A fontosabb „textusokat” (szentírások, versek, regények, törvények stb.) „kanonizálják”, azaz elfogadják és rögzítik; s ami nincs a kánonban, azt „apokrif”-nak minősítik. A görög szó a nem hiteles, kétséges eredetű, hamisított szövegek „jelzője”.
Hihetetlenül sok apokrif „textus” született, visszaélve az Úristen, Jézus Krisztus, az apostolok, a szentek és szentéletűek (Szent Ferenc, Teréz anya, pápák etc.), a görög és római, majd későbbi filozófusok és költők-írók, politikusok stb. nevével. Van apokrif Mikes-levél, hamis Gabriel García Márquez-siránkozás, kitalált Pablo Neruda-vers; sokszor igen nehéz vagy lehetetlen kiiktatni őket a köztudatból, melyben megrögzültek…
Emiatt is érthető, hogy András testvér Isten elleni véteknek, bűnnek (bár veniálisnak azaz bocsánatosnak, nem halálosnak) tartja Meloni „ferenceskedését”.
Giorgia magyarországi harcostársa (elv-társa) igyekszik nem idézni „nagyoktól” – surmó maximáit eleinte a dakotákra fogta (akik szegények nem tiltakoztak; nem tudhatták, hogy a nagy Duma mentében van egy sápadtarcú Nagy Főnök, aki rájuk hivatkozik), újabban meg már csak magamagát (vagy a foci-lelátók népét) citálja…
Amúgy a győztes olasz jobboldali párt neve is köthető Szent Ferenchez (még ha az olasz nemzeti himnuszból vették is). A jelenlegi (argentin) pápa – aki a példaképének választott olasz szent nevét viseli – békeenciklikájának kezdő szavait (hagyományosan ez a körlevél címe): Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) – Assisi Szent Ferenc Intelmeiből kölcsönözte, és két éve, 2020. október 4-én, Szent Ferenc ünnepén adta ki, miután előző nap Assisiben aláírta.
A nemzeti himnusszá emelt Garibaldi-induló szerzői föltehetően nem az assisi szentre gondoltak a lelkesítő szöveg megírásakor – a frate, kicsinyítve-becézve fratello köznapi elnevezése volt a testvérnek (a fivérnek –, de többes számban a nővéreket is magában foglalja, a genderisták nagy bánatára és ellenkezésére).
Az egyházi nyelvhasználatban a fráter az áldozópappá fel nem szentelt szerzetes, keresztnévvel együtt megszólításként is: János fráter; ld. mg: Fráter György – György barát, pálos szerzetes, aki bíboros lett… Az 1847-es Mameli-himnuszt (a szövegíróról kapta nevét), a Fratelli d’Italiát 1946 októberében nemzeti himnusszá nyilvánították; de facto minden alkalomkor azt szólaltatták meg. De iure törvényerőre csupán a közelmúltban, 2017-ben emelkedett, a parlamenti jóváhagyással). Itt a kezdő strófa – olaszul és magyarul:
Fratelli d’Italia,
Italia s’è desta,
dell’elmo di Scipio
S’è cinta la testa.
Olaszok, testvérek,
Itália serken,
Scipio sisakját
elcsatolja menten.
A pártnév megválasztása „jó húzás” volt – a szent nemzeti himnuszt juttatja a (választó)polgár eszébe… A magyar jobboldalnak nincs ilyen szerencséje; nemigen lehetne egy pártot – mondjuk – Tépő Balsors húzónévvel ellátni…
A posztfasisztának elkönyvelt Meloni arra azért vigyázott, hogy ne a Mussolini-himnuszból (Giovinezza) válasszon pártnevet… ha már a Szent Ferenc idézetre nem figyelt oda… Egy (olasz) újságíró megjegyezte: az ’Olaszok, testvérek’ (Fratelli d’Italia – a párt) és a ’Mindnyájan testvérek’ (Fratelli tutti – a pápai enciklika) között egyelőre hatalmas a távolság…
A magyarul sokszor – helytelenül – Olaszország Fivérei néven emlegetett konzervatív jobboldali populista párt eredeti olasz neve: Fratelli d’Italia, rövidítése: FdI. (Teljesebb megnevezéssel: Fratelli d’Italia – Alleanza Nazionale – azaz: Nemzeti Szövetség is egyben).
Megjegyzéseim
1. Miért nem tartom jónak az Olaszország Fivérei magyarítást? Mert a két szó, így együtt (a nemzeti himnusz elején) nem ezt jelenti. A birtokos viszony eleve kizárt: Olaszországnak nincsenek testvérei (se fivérei, se nővérei). A kifejezés: vocativus-szerű megszólítás, kábé ezt takarja: ’Olaszok!’ esetleg ’Olasz testvéreink!’ – A legtöbb európai nyelvre is így fordították: Brothers of Italy, Frères d’Italie, Hermanos de Italia, Frații Italiei, Братья Италии, Talijanska braćo, Bratje Italijani, Brüder Italiens; a német Wikipédia genderes germán precizitással így fordít (félre): Geschwister/Brüder Italiens… A legmegfelelőbb – és a nemzeti-populista lényeget is meg a himnusz szövegét is megőrző – magyarítás szerintem ez lenne: Olaszok Pártja/Fratelli d’Italia.
2. Már nálunk is terjed a hazai neten a hamis Szent Ferenc-idézet…
3. Off the record:
Giotto festmény-sorozatban dolgozta fel Szent Ferenc legendáját. A 18. képen (címe: Megjelenés Arles-ban) középen a másik híres itáliai szent, Páduai Szent Antal prédikál ferenceseknek az Avignon melletti Arles egyik templomában, és megjeleníti a már régen elhunyt rendalapítót (Szent Ferenc a képen balra jelenik meg).
